A szöveg aláírói között volt az Európai Unió 27 országa közül 24, mindössze három uniós tagállam tartózkodott: Ausztria, Horvátország és Magyarország.
„Izraelnek vissza kell vonnia a szankciókat, amelyeket a Palesztin Hatóság ellen vetett ki, amiért az nemzetközi bíróságtól kért segítséget”
– áll a több, mint 87 nemzet egy aláírt nyilatkozatban.
„Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki az izraeli kormány azon döntése miatt, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a palesztin nép, vezetés és civil társadalom ellen, miután a Közgyűlés tanácsadói véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól”
– áll a nemzetek által aláírt nyilatkozatban.
Utaltak arra, hogy az ENSZ Közgyűlése megszavazta, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) tanácsadói véleményt kérnek arról, hogy Ciszjordánia izraeli „megszállása” jogszerű-e. Az ICJ véleménye kiterjed majd a Hamász ellenőrzése alatt álló Gázára és Kelet-Jeruzsálemre is, amelyekre Izrael 1967-ben kiterjesztette a szuverenitását.
Az ENSZ-határozatot a 193 tagú Közgyűlésből 87 nemzet támogatta. Mindössze 16 ország szavazott ellene, 53 pedig tartózkodott.
A szöveg aláírói között volt az Európai Unió 27 országa közül 24 is, mindössze három tagállam tartózkodott: Ausztria, Horvátország és Magyarország.
Még olyan országok is aláírták a nyilatkozatot, amelyek nemzetközi fórumokon rendkívül támogatják Izraelt, mint például a Cseh Köztársaság és Németország.
„Függetlenül az egyes országok állásfoglalással kapcsolatos álláspontjától, elutasítottuk a büntetőintézkedéseket a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményre vonatkozó kérésére és tágabb értelemben a Közgyűlés határozatára válaszul, és felszólítunk azok azonnali visszavonására”
– áll a nyilatkozatban.
„Az ENSZ tagállamaként újólag megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk a Nemzetközi Bíróságot és a nemzetközi jogot mint nemzetközi rendünk sarokkövét, valamint a multilateralizmus iránti elkötelezettségünket”
– tette hozzá a közlemény.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmának adott hangot a Benjamin Netanjahu miniszterelnök új kormánya által bevezetett szankciók miatt is, amely a múlt hónap végén került hatalomra, éppen az ENSZ Közgyűlés szavazásának időpontjában.
Az egyik első lépése az volt, hogy a Palesztin Hatóság nevében beszedett adókból levonja azt az összeget, amelyet a Palesztin Hatóság a terroristáknak és családtagjaiknak szánt havi ösztöndíjakra fordít.
Ezen kívül 139 millió sékel (15 milliárd forint) összeget is levont ezekből a díjakból, amivel azt a palesztin terror izraeli áldozatainak támogatására fordít. További lépések közé tartozott a ciszjordániai C övezetben minden palesztin fejlesztés leállítása, amely az IDF katonai és polgári ellenőrzése alatt áll, valamint a Palesztin Hatóság VIP-kártyáinak megtagadása.
Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete elutasította a Palesztin Hatóság szankciói elleni felzúdulást, és kifejtette, hogy a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményének kérése a zsidó állam elleni „politikai terrorizmus” aktusa.
„Ez egy értelmetlen deklaratív nyilatkozat, és minden ország, amely aláírta, csak olaj volt a palesztin uszítás és terror tüzére, és megszüntette a megbékélés minden esélyét”
— szögezte le a nagykövet.
Eli Cohen izraeli külügyminiszter kedden azt mondta, hogy az országoknak arra kellene összpontosítaniuk energiájukat, hogy megállítsák a Palesztin Hatóság féktelen uszítását, amely terrorizmusban nyilvánul meg.
„Értelmetlen nyilatkozatok és aláírások nem fognak megakadályozni minket abban, hogy meghozzuk a helyes döntéseket, amelyek megvédik polgárainkat és biztosítják a jövőnket”
– írta Cohen Twitter-bejegyzésében.
„A világ összes országának érdeke kell, hogy legyen, hogy megállítsák a Palesztin Hatóság uszítását, amely bátorítja a terrorizmust és fizeti a zsidókat gyilkoló terroristákat. Izrael Állam mindenekelőtt Izrael biztonsága mellett kötelezi el magát”
– tette hozzá.
Ez nem az első eset, amikor a bíróság véleményét kérték a 75 éve tartó izraeli-palesztin konfliktusban. 2004-ben a bíróság megállapította, hogy az 1967 óta Izrael ellenőrzése alatt álló, a palesztinai arabok által jövőbeli államuk területének tekintett Ciszjordániában, — a sorozatos palesztin terrorakciók megakadályozására — felállított biztonsági kerítés „ellentétes a nemzetközi joggal”.
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) az ENSZ egyik legfőbb szerve, mely az országok közötti viták rendezésére hivatott ajánlásokat kidolgozni,
állásfoglalásai azonban nem kötelező érvényűek.
Nem tévesztendő össze a szintén hágai székhelyű, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), melyhez 123 ország csatlakozott, azonban az Egyesült Államok, Oroszország, Izrael és Kína nem fogadja el a testület joghatóságát.
https://global100.adl.org
Nemzetközi jogi szempontból lehet érvelni a mellett, hogy miért jogos Ciszjordánia izraeli megszállása és az annexiós politika és a mellett is, hogy ez miért jogtalan. A bírók is általában saját, illetve hazájuk által képviselt vélemény alapján hoznak politikai döntést jogi köntösbe csomagolva. Másrészt mivel nem kötelező érvényű döntésről van szó, így inkább csak szimbolikus dologról van szó, amit a nyertes fél lobogtatni fog, a vesztes pedig azt mondja majd, hogy ez nem számít semmit.
Korábban az ENSZ már azt is kimonda, hogy Mayotte francia megszállása jogtalan, a terület a szuverén Comore-szigetekhez tartozik vagy például a Krím-félsziget Ukrajna része és jogtalan az orosz megszállás, de ettől még gyakorlatilag ugyanúgy Franciaország, ill. Oroszország része marad a vitatott terület.
Az alternativa a problema. Ha az oroszok kivonulnanak Krimbol, az nem veszelyeztetne Oroszorszag bekejet. Ha Izrael kivonulna Ciszjordaniabol, akkor ott az tortenne, ami Gazaban.
Az országok nem szoktak lemondani a területeikről általában még, akkor sem ha esetleg ezzel elérhető a béke. Főleg nem a nagyhatalmak. Ma már Izrael is regionális nagyhatalom. Soha nem fog lemondani az annektált Golán-fennsíkról vagy Kelet-Jeruzsálemről, ahogy Oroszország sem mond le a Krímről (az újabban annektált négy új megye jövőjét bizonytalanabbnak érzem).
„Ciszjordánia”? Az hol van? Juda-Somron-ra gondolt, nemde?! Az izraeli terület. „Palesztinok”? Azok kik? Talán iskolázatlan, munkanélküli, bűnöző arabok. Lehet, kemény vagyok, de így gondolom.