Kicsoda Izrael új, ideiglenes miniszterelnöke?

Jair Lapid politikai pályafutásának csúcsát érte el, amikor csütörtökön miniszterelnök lett, ám hírnevét már jóval korábban megalapozta.

Az 1963-ban született, magyar származású Tommy Lapid neves újságíró, holokauszttúlélő – aki a korai években Izrael igazságügyi minisztereként is szolgált – és Sulamit Lapid író gyermekeként 1989-től a 2012-es politikai pályára lépéséig heti újságrovatot kezdett írni Izrael legnépszerűbb hétvégi lapjaiba, először a Maarivba, majd a Jediot Ahronotba. A rovatban különböző témákat tárgyalt, a többnyire liberális-baloldali politikától kezdve a szociális kérdéseken át az identitás kérdésekig.

Ebben az időszakban egyfajta kulturális reneszánszemberként aposztrofálta magát. Írt 22 dal szöveget, amelyek közül néhány popsláger islett; játszott néhány filmben, többek között romantikus szerepben; írt 10 könyvet, többnyire regényeket és még ki tudja mit.

De talán ami igazán meghatározóvá és az ország egyik legismertebb emberévé tette, az az évtizedes talkshow-műsorvezetői tevékenysége.

Lapid az izraeli politika néhány kiemelkedő személyiségével készített interjúkat, köztük Jichak Sámir, Simon Peres, Binjamin Netanjahu, Ehud Barak, Ariel Sáron és Ehud Olmert miniszterelnökökkel, olyan személyiségekkel, mint a Dalai Láma, Bill Gates, Stephen Hawking, Arnold Schwarzenegger vagy Julia Roberts.

Az azóta védjegyévé vált fekete pólóban, amelyet elmondása szerint azért viselt mindig, mert színvak, tette fel örök kérdését vendégeinek: „Önnek mit jelent Izrael?” — idézi fel Lapid munkásságát a The Jerusalem Post.

Lapid talkshow-ja arról is ismert volt, hogy elindította Izrael néhány legsikeresebb humoristájának karrierjét, mint például Lior Schleienét, aki nem mellesleg annak a Merav Michaelinek férje, aki a Munkapárt elnöke és nem mellesleg a Kasztner-vonatról elhíresült Kasztner Rezső unokája.

Vége: Feloszlatta magát a Knesszet

Várhatóan november elsején új választások lesznek.

2008-ra ő lett Izrael legnézettebb hírműsorának műsorvezetője, péntek esténként a 2-es csatornán.

Négy évvel később Lapid otthagyta a hírműsorokat, és megírta a politikai karrierjét elindító cikkét „Hol a pénz?” címmel.

Lapid a 2008-as, az emelkedő ingatlanárat elleni tüntetéseken felbuzdulva azt kérdezte: „Miért nem látja a pénzt az a termelő osztály, amely adót fizet, teljesíti hadkötelességét, az egész országot a hátán hordja?”. Lapid az akkori kormányt pazarlással és korrupcióval vádolta.

A botcsinálta politikus a középosztályt segítő gazdasági reformokkal, a korrupció elleni küzdelemmel és azzal kampányolt, hogy minden állampolgárnak – és itt főleg az ultraortodox társadalomra gondolt – kötelezően kellene szolgálnia az izraeli hadseregben vagy az azt helyettesítő polgári szolgálatban.

Lapid támogatta és továbbra is támogatja a kétállami megoldást, amelynek keretében Izrael a nagyobb településblokkokat annektálná, míg a kisebb és az ún. zöld határtól távolabbi településeket elhagyná.

Ez volt az a pont is, amikor politikai ellenfelei elkezdték támadni és azt vágták fejéhez, hogy csak középiskolát végzett, és nem rendelkezik felsőfokú diplomával. Lapid önéletrajzában szintén nem mutat túl jól, hogy egyike lesz azon kevés izraeli miniszterelnöknek, akik nem végeztek tényleges katonai szolgálatot.

A Lapid által alapított Jes Átid párt a 2013-as első választásokon 19 mandátumot szerzett, és az akkori koalíciós tárgyalásokon egyenesen a pénzügyminiszteri székbe került.

Ekkor történt az is, hogy Lapid és a most távozó miniszterelnök, Naftali Bennett megalakították a „testvéri köteléket”, egy 31 képviselőt magába foglaló tömböt, amely együtt tárgyalt a koalíciós tárgyalásokon, és ami arra kényszerítette az akkori miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut, hogy bevegye a koalícióba az általa nem kifejezetten kedvelt Bennettet, és Lapid nyomására kihagyja az ultraortodox (haredi) pártokat.

Lapid első ciklusát a Knesszetben a haredi pártokkal folytatott folyamatos harcok jellemezték a katonai szolgálatról, vallás és állam különválasztásának kérdéseiről, a jóléti reformról és hasonlókról.

A haredi rabbik és politikusok hatalmas vehemeciával támadták azt a kormányt, ami nem sokkal később koalíciós válságot eredményezett. Másfél évvel a megegyezés után Netanjahu kirúgta kormányából Lapidot és pártját.

Talán ezért is lehet, hogy a 2015-ös választásokon Lapid pártja a korábbinál rosszabbul teljesített, még az ellenzéknek sem ő volt a vezető figurája – ezt a címet a mostani elnök Jichák Herzog „viselte”, aki a Munkapártnak az elmúlt több mint egy évtized legjobb választási eredményét érte el.

Netanjahu a Jamina segítségével megszerezheti a többséget a Knesszetben

Ha ma tartanák a választásokat, Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető megnyerné a választást.

Nem Lapid volt ugyan az ellenzék vezetője, de kiváló retorikai képességeit kihasználva úgy viselkedett, mintha ő lett volna.

A Knesszetben elmondott beszédeinek talk-show-házigazdai karizmája, utazásai, külföldi politikusokkal és zsidó közösségekkel való találkozói képesek voltak fényesen tartani politikai csillagát még akkor is, amikor technikailag csak egy volt a 120 törvényhozó közül.

A 2019-es első választások előtt a Jes Átid egyesült a mostani védelmi miniszter, Benny Ganz alapította Izraeli Ellenállók Pártjával, hogy megalakítsák a Kék és Fehér Pártot, és Lapid a második helyre került a listán, tekintettel Ganz akkori jobb közvéleménykutatásokon elért eredményére. A blokk 2019 áprilisában 35 mandátummal holtversenyben végzett a Likuddal, és az azt követő választáson, még abban az évben 33 mandátumot szerzett, eggyel többet, mint a jobboldali, Natanjahu vezette Likud.

A blokk a harmadik választás után, 2020-ban felbomlott, amikor Ganz arról kezdett tárgyalni, hogy csatlakozna egy Netanjahu vezette kormányhoz.

A 2021-es választások után a Jes Átid lett a második legnagyobb párt, ami azt jelentette, hogy végül Lapidot bízták meg a koalíciókötéssel, miután Netanjahu, akinek a Likud pártja volt ugyan a legnagyobb, mégsem nem tudott koalíciót kötni.

Lapidnak sikerült ami Netanjahunak nem: megállapodást kötött Bennettel, amelynek értelmében Bennett Jáminá pártja egészítené ki a Knesszetben szükséges többséget, Bennett pedig rotációs rendszerben elsőként lenne miniszterelnök.

A megállapodás azonban azt is kimondta, hogy ha a koalíció valamiért felbomlik és új választásokat kell kiírni, akkor Lapid lesz az ügyvezető kormány miniszterelnöke. Végül is ez a forgatókönyv vált realitássá tegnap éjszaka.

Válasszunk vagy ne válasszunk? Ez a legnagyobb kérdés Izraelben

Egymást tapossák a kormánypárti és ellenzéki pártok, amelyek versenyt futnak az idővel is. Netanjahu személye a politikai helyzet rendeződésének egyaránt motorja és akadálya.