Valóra válik-e a demokraták és a republikánusok rémálma: lesz-e Biden kontra Trump visszavágó 2024-ben?
Az amerikai elnökök mandátumuk kitöltése után általában eltűnnek az amerikai politikából. Könyvtárt építenek, egyesek visszavonulnak egy farmra, mások festeni kezdenek és csak ritkán jelennek meg újra a színen. Időnként vállalnak diplomáciai utakat, de ezt általában a hatalmon levő elnök kérésére teszik. A visszavonulás hagyományát először Barack Obama elnök törte meg, aki nem tudott és nem tud ellenállni annak, hogy állandóan nyilatkozzon, sőt láthatóan még mindig meghatározó alakja a demokrata pártnak. George W. Bush felbátorodva utódja magatartásán, szintén egyre gyakrabban szólal meg. Trump esetében a helyzetet bonyolítja, hogy mivel egy ciklus után vesztette el a választást, ezért potenciálisan újra indulhatna.
Donald Trump turbulens körülmények között hagyta el a Fehér Házat. A 2020-as választás káosza, a napokkal később kihirdetett eredmény, majd a bírósági perek végül a január 6-ai capitoliumi „ostromban” csúcsosodtak ki.
Trump a káosz után sem ismerte el az eredményt, nem vett részt a beiktatáson, hanem egyszerűen a zöld elnöki helikopterrel távozott a Fehér Házból.
Aztán jött Trump második impeachment eljárása, amelynek törvényessége kétséges volt, miután maga a legfelsőbb bíróság vezető bírája sem volt hajlandó elnökölni alatta. Trumpot letiltották a közösségi oldalak. A Capitoliumot lerohanó szavazóit az FBI a mai napig vizsgálja, vannak akik börtönbüntetést kaptak, másoknak pedig még folynak a perei. 2015 óta az amerikai sajtó folyamatosan Trumpról beszélt, s az elnök kikerülhetetlenül ott volt minden híroldalon, minden újság első lapjain, minden politikai nyilatkozat rá reagált. Az amerikai hírcsatornák nézettsége Trump eltűnésével leesett, a híroldalak pedig elveszették biztos kattintásaikat.
Másfél év telt el Biden elnökségéből, s ugyan már nem minden hír Trumpról szól, alakja továbbra is kikerülhetetlen.
Ez alatt az idő alatt a volt elnök időnként tartott nagygyűléseket, kampányolt egyes jelöltek mellett, és alapított egy saját közösségi oldalt a Truth Socialt. A legtöbb felmérés szerint, ha a szavazást ma tartanák legyőzné Bident. Azonban mindkét pártnak rémálom lenne egy Biden-Trump visszavágó 2024-ben.
Megállítani bármi áron
A demokraták négy éven keresztül mindent megtettek, hogy megbuktassák az elnököt, precedens nélküli lépéseket tettek ennek érdekében. Éveken át hamis bizonyítékokra hivatkozva állították, hogy Trump „Putyin bábja”, amellyel erősen korlátozták az elnök mozgásterét Oroszországgal kapcsolatban. Aaron Mate volt egyike annak a kevés liberális újságírónak, aki átfogóan foglalkozott azzal, hogy az egész orosz botrány mesterségesen lett előállítva a Clinton-kampány által. Nemrég Twitter oldalán azt írta: „Ami még nem tudatosult, hogy az egész Trump-Oroszország „botrány” egy csalás volt. Ha van egy dokumentált, Clinton-eredetű csalás, pl. a Steele-dosszié és az Alfa Bank, az a többit is csalássá teszi, hacsak a bizonyítékok nem bizonyítják az ellenkezőjét. Alapos vizsgálat után ez csak még több csalást mutat.”
A héten kezdődött a Clinton-kampány ügyvédének tárgyalása, aki ellen az a vád, hogy hazudott az FBI-nak. A Fox News beszámolója szerint: „John Durham különleges ügyész csapata keddi nyitóbeszédében azt állította, hogy Michael Sussmann, a Clinton-kampány egykori ügyvédje „politikai eszközként” használta az FBI-t, hogy „manipulálja” őket”.
Az ügy egyre sötétebb fordulatai azonban nem érdeklik az amerikai lapokat, sem a demokrata politikusokat, hiszen ők maguk is éveken keresztül terjesztették az „orosz-összeesküvést.”
A média sokkal inkább foglalkozik azzal, hogy valahogy rábizonyítsa Trumpra, hogy 2021-ben felkelést szított. Miután 2021 január 6-án Trump elkeseredett szavazói behatoltak a Capitoliumba, verekedtek, egyesek pedig céltalanul sétálgattak az épületben, a demokraták tökéletes okot találtak arra, hogy Trump ellen további nyomozást folytassanak. Létrehoztak egy kongresszusi bizottságot a január 6-ai események vizsgálatára, amelynek egyik vezetője az az Adam Schiff, aki éveken át állította, hogy bizonyítéka van az orosz-Trump konspirációra. A bizottság tevékenységét nem kíséri széleskörű érdeklődés.
Máskor talán fenn lehetett volna tartani az érdeklődést a január 6-ai események iránt, de annyi minden történt az elmúlt időszakban, akkora az elégedetlenség a jelenlegi kormányzattal szemben, hogy az amerikaiakat nem érdekli az ügy.
Julie Kelly, amerikai konzervatív újságíró azonban sokat foglalkozik a bizottsággal. Egy cikkében leírja, hogy februárban „a bizottság beidézte a Salesforce-t, a Republikánus Nemzeti Bizottság adat- és digitális kommunikációs szolgáltatóját, és követelte a választások napja és 2021. január 6. közötti adománygyűjtéssel kapcsolatos összes adatot”. Kelly szerint a bizottság „őszi meglepetésre” készül, és szerinte előfordulhat, hogy a Biden kormányzat az igazságügyi minisztériumon keresztül megpróbálja perbe fogni Trumpot.
Jelenleg is zajlik New York államban egy kísérlet, hogy Trumpot elnöksége előtti adóügyekért perbe fogják. A The Hill washingtoni ügyekkel foglalkozó lap 2022 elején beszámolt arról, hogy „egy maroknyi demokrata, alkotmánytudós és aktivista csendben azt vizsgálta, hogyan lehetne az alkotmány egy polgárháború utáni módosítását felhasználni arra, hogy Trump korábbi elnököt kizárják az újabb hivatalviselésből.”
Vagyis egy csoport demokrata azon dolgozik, hogy Trump ne indulhasson újra a január 6-ai eseményekre hivatkozva.
Kikerülni, de milyen áron?
A republikánus vezetés sem lelkesedik a gondolatért, hogy Trump újra induljon. 2016-ban is mindent megtettek, hogy kiszorítsák a versenyből. Azonban annyi új szavazót hozott a pártnak, hogy a 2020-as választás eredményének megkérdőjelezése ellenére sem dobták be a busz alá, mert nem akarták elidegeníteni a szavazóit.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a republikánus elit legalább annyira nem akarja Trump újraindulását, mint a demokraták.
Trump örökségének általában legpozitívabb részeként a három konzervatív legfelsőbb bíró kinevezését tartják. Ami azonban bonyolulttá teszi a konzervatívok számára a volt-elnök támogatását, az az, hogy Trump kitart a választási csalás narratívája mellett. Mollie Hemingway a Federalist konzervatív főszerkesztője több hosszú interjút készített Trumppal. Hemingway férjével közösen könyvet is írt a 2020-as választásról. Az újságírónő szerint a „csalás” egyszerűen nem bizonyítható:
„Szinte lehetetlen meggyőző bizonyítékot találni a választási csalásra, különösen a szavazatok megszámlálása után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a választások széles körű beavatkozás nélkül zajlottak volna le.”
Hemingway idézi, hogy 2021 elején részletes cikk jelent meg a TIME magazinban arról, hogyan próbálta biztosítani minden lehetséges eszközzel Biden győzelmét egy csoport demokrata, amit így definiált a szerző: „egy jól finanszírozott, befolyásos emberekből álló, iparágak és ideológiák közötti összejátszás, amely a színfalak mögött együttműködik, hogy befolyásolja a felfogást, megváltoztassa a szabályokat és a törvényeket, irányítsa a médiaszerepléseket és ellenőrizze az információáramlást”. Hemigway leírja, hogy ez a fajta manipuláció nem nevezhető törvényi értelemben csalásnak. Például leírja, hogy Mark Zuckerberg több százmillió dollárt költött a demokrata párti megyék megcélzására oly módon, hogy az jelentősen növelte Biden előnyét, és lehetővé tette a győzelmét. Mint leírja: a pénzeket nem kampányköltségekre fordították, hanem a választási műveletek kormányzati adminisztrációjának célzott magánkézbe vételére.
Azonban ez nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy valójában Trump nyerte meg a választást, amelyben szavazóbázisának legaktívabb szegmense továbbra is hisz.
Sok konzervatív, köztük Ben Shapiro és az igen befolyásos konzervatív Daily Wire oldal vezető személyiségei mind többször kifejezték, hogy jobban örülnének, ha nem Trump lenne a jelölt.
Egyre inkább a floridai kormányzó felé kacsingatnak a konzervatívok, mivel Ron DeSantis valóban konzervatív, és nem csak harcias, mint Trump, hanem a törvényhozás művészetéhez is ért, ami Trump legnagyobb hiányossága volt.
A 2020-as választás körüli viták Trump nélkül is folytatódni fognak, például a „szavazás termesztés” jelenségről: ez azt jelenti, hogy elmennek valakihez egy párt aktivistái, kitöltetik vele a szavazólapot, majd bedobják ők a szavazatot az erre kijelölt postaládába. Ez bizonyos államokban azt jelentheti, hogy nem az nyer, akit az emberek támogatnak, hanem az, akinek a legaktívabb aktivistái vannak. Ez sok államban nem illegális, tehát ez esetben sem lehet szigorú értelemben vett csalásról beszélni.
Dominic Green a Spectator amerikai változatának szerkesztője egy cikkében kifakadt a Trump szavazók ellen, akik szerinte összeesküvés elméletekben hisznek és ártanak a republikánus pártnak. Szerinte túl kellene lépni a csalás narratíván, mivel az nagyon sok átlag szavazót el fog ijeszteni. Sokan egyetértenek vele, azonban Trump egyelőre nem tűnik kikerülhető figurának. Az általa támogatott jelöltek közül sokan az elfeledett szavazókat megszólító, konzervatív retorikát használnak, mint például J.D. Vance mélyszegénységből fölemelkedett szenátorjelölt. Trump támogatása sokat jelenhet egy-egy jelöltnek a novemberi választásokon, és nagy hatása lehet arra, hogy kik kerülnek be a Kongresszusba.
Biden kontra Trump
Úgy tűnik van egy demokrata, aki kimondottan szeretné Donald Trumpot újra elnökjelöltként látni, ez pedig nem más, mint Joe Biden. Biden jelenlegi népszerűtlenségét megelőzte egy rövid időszak, mikor a demokrata szavazók hősként ünnepelték, amiért legyőzte Trumpot. Nem csoda, ha ezt az elnök szeretné újraélni.
Biden nemrég egy rendezvényen azzal viccelődött, hogy „Amerikát egy szörnyű járvány sújtotta, aztán jött a Covid” ezzel utalva a Trump-évekre.
Az elnök szinte sportot űz abból, hogy visszavon minden egyes rendelkezést, amit Trump hozott. Biden nem sokat beszél elődjéről, de például őt hibáztatta az afganisztáni kivonulás rossz szervezéséért, a Covidért, és nemrég a republikánusokat vádolta az inflációért is. Biden addig volt népszerű, amíg az emberekben erős volt Trump utálatának az emléke. 2021-ben a határválság, Afganisztán, és a jelenlegi infláció és ár növekedés miatt az emberek szimpátiája csökken az idős elnök iránt. Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború pedig váratlanul jó fényben tüntette fel Trumpot. A szavazók 62% nyilatkozta azt, hogy Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Trump lett volna az elnök.
Biden idős kora ellenére már jelezte, hogy szeretne újra indulni 2024-ben, mivel állítása szerint „ő az egyetlen, aki legyőzheti Trumpot.”
Természetesen előfordulhat, hogy Biden korára való tekintettel mégis visszalép. A pártnak egy középen álló fiatalabb jelöltre lenne szüksége, aki rendelkezik a kellő karizmával és a kellő ismertséggel. Az is valószínű, hogy a demokraták majd megpróbálják megakadályozni Trumpot az indulásban, de kérdés ez előnyös lenne-e számukra, ha ez esetlegesen Ron DeSantis jelöléséhez vezetne. Ami a republikánusokat illeti szintén szeretnék kikerülni Trumpot, azonban egyenlőre nem találtak olyan módszert, amivel őt kiiktathatnák, miközben a szavazóit megtartanák. A politikai újságírók számára rengeteg témát adna egy Biden-Trump visszavágó, hogy a szavazók mit szólnának hozzá, az már más kérdés.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Fotó: Flickr/Gage Skidmore
