Joe Biden a nemzetegyesítés, az amerikai törésvonalak felszámolása, az amerikai egység ígéretével és hirdetésével foglalta el elnöki hivatalát ez év januárjában. Egyetlen elnök sem kapott annyi szavazatot, akkora demokratikus felhatalmazást, mint a Demokrata Párt mérsékelt szárnyáról érkező egykori alelnök. Biden népszerűsége mára drámaian lecsökkent, az elmúlt hónapokat külpolitikai és határvédelmi kudarcok, tomboló COVID-járvány és drasztikusan emelkedő infláció jellemezték. A mérsékelt politizálás ígéretét felváltotta a Demokrata Párt radikális baloldali szárnyának tett számos gesztus, a Biden-adminisztráció a COVID-járvány megállítására tett ígéretei nagy részben beteljesületlenek maradtak. Véleményekkel vegyes elemzésünkben áttekintjük Joe Biden elnökségének elmúlt tíz hónapját és felvázoljuk a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket is.
***
Külpolitika
Joe Biden a „kiszámíthatatlan és kaotikus, nyugati szövetségi rendszert gyengítő” trumpi külpolitikával szemben a stabilitáshoz, a liberális nemzetközi rendszerhez való visszatérést hirdette. Többek közt ennek keretében az Egyesült Államok visszatért a párizsi klímaegyezményhez és megerősítette a NATO iránti elkötelezettségét. Ezzel ellentétben nem történt lényegi változás a Donald Trump által meghirdetett (és anno igen sokat kritizált) protekcionista kereskedelempolitikában, a Biden-adminisztráció az elődje által kivetett vámok közel egészét érvényben hagyta.
A vámok és a kereskedelmi háború továbbra is az Egyesült Államok Kína elleni eszköztárának egyik legfontosabb elemét képezik.
A Biden-adminsiztráció legfontosabb külpolitikai lépése minden kétséget kizáróan az afganisztáni kivonulás lebonyolítása volt. Bár a kivonulás forgatókönyvét még a Trump-adminisztráció által megkötött Doha Egyezmény rögzítette, az új elnök jelentős változásokat eszközölt a kivonulás ütemezését illetően. Az augusztusi kivonulás lebonyolítását számos kritika érte, különösen a tálibok nem várt gyorsaságú előrenyomulása, a civilek kimentésének nem megfelelő előkészítése és a jelentős értékű hadászati eszközök tálib kézre kerülése miatt.
A nyilvánosságra került felvételek jelentős arcvesztést okoztak az amerikai vezetésnek, Joe Biden népszerűségi indexe szeptember elejére 43%-ra csökkent, ami nem sokkal haladta meg elődjének, Donald Trumpnak ugyanezen időszakban mért népszerűségét.
Joe Biden mind retorikájában, mind politikájában folytatta az elődje által megkezdett, harcias Kína-politikát. A Trump-adminisztráció által kivetett vámok továbbra is érvényben vannak. Az elnök elítélte a kínai állam ujgurok elleni fellépését, illetve egy elszólásában egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok Tajvan védelmére kelne egy esetleges kínai invázió esetén. Emellett megindult annak a feltérképezése, mely kínai eredetű beszállítói láncok révén leginkább sebezhető az Egyesült Államok, ezzel is jelezve, hogy az új adminisztráció megkezdte a felkészülést az esetleges vészforgatókönyvekre.
Izrael szempontjából a Biden-adminisztráció lépései igen vegyes képet mutatnak. Bár az elnök önbevallásos cionista és támogatja az Izraelnek juttatott (katonai) segélyeket, a Trump-adminisztrációval ellentétben nem támogatja a telepek létrehozását Júdea és Szamária területén, illetve a Palesztin Nemzeti Hatósággal is újjáélesztette a diplomáciai kapcsolatokat. Emellett az új adminisztráció elkötelezett az amerikai konzulátus újranyitása mellett a többségében arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben, amit az izraeli kormány határozottan ellenez.
Szintén említésre érdemes, hogy az Egyesült Államok a Biden-elnökség alatt visszatért az ENSZ Izraellel szemben igen elfogult Emberi Jogi Tanácsába, ami aggodalomra adhat okot a zsidó állam vezetése számára.
Gazdaságpolitika
A Biden-adminisztráció nem titkolt Roosevelt-i ambíciókkal vágott neki a gazdaságpolitikai programja megvalósításának. A Build Back Better agenda korábban soha nem látott mértékű állami pluszkiadásokat foglalt (és foglal) magába, melyhez csak ráadásként társul a Biden-elnökség elején meghirdetett Amerikai Mentőterv (American Rescue Plan), mely nem kevesebb, mint 1900 milliárd amerikai dollárt allokált a Covid-válság hatásainak enyhítésére. Ezzel együtt az Amerikai Egyesült Államok mintegy 5600 milliárd dollárt költött gazdaságélénkítésre 2020 márciusa óta. Összehasonlításképp: az Egyesült Államok adóssága a válság elején mintegy 23 ezer milliárd dollárra rúgott, ami az akkori GDP 108%-ának felelt meg.
A lépéseknek köszönhetően az USA államadóssága jelenleg a GDP 125%-ára rúg.
A Biden-elnökség másik legnagyobb kiadási tételét a novemberben aláírt infrastrukturális csomag jelentette. A csomagot kétpárti megegyezéssel fogadták el, a program mintegy 550 milliárd dollár pluszkiadást tartalmaz tízéves távon, fókuszában pedig a lényegi infrastruktúra (utak, hidak, energetikai infrastruktúra, vasút, stb.) fejlesztése áll. Szintén kimondottan nagy tételnek számít a november közepén elfogadott Build Back Better (BBB) programcsomag, mely tíz éves távon mintegy 2200 milliárd dollár pluszkiadást jelent a költségvetésnek. A BBB sokkal nagyobb politikai viharokat kavart, lévén erősen a Demokraták baloldali preferenciáit tükrözi (495 milliárd klímavédelemre, 273 milliárd gyermekgondozási segély, ingyenes bölcsőde, lakhatási programok, stb.).
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) számításai szerint csupán az eddig meghirdetett programok mintegy 7 000 milliárd dollárral fogják megnövelni az Egyesült Államok államadósságát a következő évtizedben. Mindezt úgy, hogy a programokat jelentős részben adóemelésekkel (vállalati nyereségadó, jövedelemadó, tőkenyereség-adó, stb.) fogják finanszírozni. Jelenleg is kérdéses, a kilátásba helyezett adóemelések milyen mértékben fogják bevételi oldalról fedezni a meghirdetett, masszív állami költekezést. Az adóemelések által nem finanszírozott kiadásokat nagy részben a jegybank finanszírozza („pénznyomtatás”), ami az infláció növekedését eredményezi. Az októberi inflációs adat (6,2%) 1990 óta a legmagasabb érték, a meghirdetett keresleti stimulusnak köszönhetően a magas infláció akár tartósan is fennmaradhat.
Összegezve, a Biden-adminisztráció gazdasági programjának alapját az adóztatás-költés és monetáris finanszírozás rendkívül egészségtelen kettőse jellemzi. A soha nem látott méretű plusz kiadási tételeket az igen káros pluszadók csak részben finanszírozzák, míg a fennmaradó tételek jegybanki finanszírozása kimondottan magas inflációt eredményez.
A magánberuházások költségvetési költekezés általi kiszorítása, az emelkedő infláció miatti alacsonyabb megtakarítási hajlandóság, a kétes megtérülésű állami beruházások és direkt segélyek növelése összességében komoly költségvetési és gazdasági fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az Egyesült Államok számára.
COVID
Az Egyesült Államoknak Joe Biden elnöksége alatt sem sikerült elkerülnie a koronavírus-járvány újabb hullámát. Ez év szeptemberében a napi új fertőzöttek száma hétnapos átlag alapján ismét 150 000 fő fölé emelkedett. Az új fertőzöttek számának alakulását a halálozási számok alakulása is lekövette. Az adminisztráció igen nagy eredménye, hogy a teljes átoltottsági ráta a február végi 7%-ról mostanra közel 60%-ra emelkedett. Ez meghaladja a teljes európai átoltottság arányát (54%). A Biden-adminisztráció egyéb védőintézkedések mellett kötelezővé tette az oltást a száz főnél többet foglalkoztató cégeknél, illetve az egészségügyi alkalmazottak esetében. Az intézkedések miatt több állam a bíróságokhoz fordult.
Az amerikai nyilvánosságban többen kifogásolták a vírus elleni védekezés átpolitizálódását. A tapasztalatok és a rendelkezésre álló adatok alapján ezek az aggályok sajnos indokoltak. A 2020-ban Donald Trumpra szavazó államokban az átoltottsági arány átlagosan 12%-kal alacsonyabb, mint a Bidenre szavazó államok körében. Empirikus adatok alapján az államok politikai preferenciája szintén jelentős magyarázóváltozója az egységnyi lakosra jutó halálozások számának.
A szövetségi kormányzat lehetőségei a föderális berendezkedés és az államok eltérő oltási hajlandósága miatt igen korlátozott, a vírus elleni védekezést a polarizált politikai klíma jelentős mértékben megnehezíti.
Határvédelem és bűnözés
A Biden-adminisztráció számára szintén komoly kihívást jelentett (és jelent) a mexikói határon kibontakozó migrációs válság.
2021 júliusában a megkísérelt határátlépések száma huszonegy éves csúcsra emelkedett, mintegy 200 ezer bevándorló kísérelte meg az Egyesült Államokba való belépést.
A kormány döntései alapján az egyenes visszafordítások aránya jelentősen lecsökkent, a bevándorlók sokkal nagyobb arányát vették őrizetbe az amerikai hatóságok. A döntést sokan kritizálták, például annak közegészségügyi kockázatai miatt. Emellett szintén jelentős mértékben átalakult a bevándorlók összetétele. A családok, valamint az Északi Háromszögből (El Salvador, Guatemala, Honduras) érkezők aránya jelentősen lecsökkent, míg a mexikóiak és egyedül érkező felnőttek (többségében férfiak) aránya jelentősen megnőtt. A jelenséget többen azzal magyarázták, hogy az adminisztráció migrációval kapcsolatos pozitív nyilatkozatai miatt már nem kizárólag a ténylegesen menekülő családok indultak útnak, hanem azok a mexikóiak is, akik a jobb élet reményében érkeznek az Egyesült Államokba.
A bűnözési statisztikák vegyes képet mutatnak. Míg a gyilkosságok és erőszakos bűncselekmények számának 2020-ban kezdődött drasztikus emelkedése folytatódott 2021-ben, addig a szexuális erőszakcselekmények, rablások és egyéb tulajdonnal szemben elkövetett bűncselekmények száma csökkent.
Aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt év eseményeinek hatására jelentős mértékben nőtt az önkéntesen nyugdíjba vonuló és pályaelhagyó rendőrök száma.
A gyilkossági statisztikák romlására már a Fehér Ház is felfigyelt. Könnyen elképzelhető, hogy a jövő évi kongresszusi választásoknak a bűnözési statisztikák egyik fő témáját fogják képezni.
Összefoglaló
Joe Biden sokak számára igen nagy ígéretnek bizonyult elnöki hivatala elfoglalásakor. A nemzetegyesítés és józan ész politikájának ígérete nagy számban tudta a bizonytalan szavazókat Biden mellé állítani a 2020-as párharcban. A helyzet mostanra jelentősen megváltozott. A Demokrata elnök a bizonytalanok körében szenvedte el a legnagyobb népszerűségvesztést az elmúlt pár hónapban.
Az afganisztáni fiaskó, a masszív kormányzati költekezésből eredő áremelkedés és a déli határnál tapasztalható migrációs válság jelentősen erodálták az elnök támogatottságát.
Fogadóirodák szerint egy hipotetikus 2024-es Joe Biden -Donald Trump párharcot az utóbbi jelölt nyerne.
Az adminisztrációval szemben felgyülemlett elégedetlenség várhatóan már a jövő évi kongresszusi választáson is le fog csapódni. Könnyen elképzelhető, hogy mind a Képviselőház, mind a Szenátus Republikánus kezekbe kerül. Egy hasonló fordulat jelentősen beszűkítené a Biden-adminisztráció lehetőségeit, így az elnök nagyszabású terveit feltehetően a következő évben igyekszik majd megvalósítani, további gigacsomagokra is számíthatunk.
A Biden-adminisztráció a mértékletesség politikája helyett a pártja radikális baloldali tagjainak politizál, a józan ész politikáját pedig a harcos ideologizmusok váltották fel.
A választók nem erre kaptak ígéretet tavaly novemberben és elégedetlenségüknek bizonyára hangot fognak adni jövő ősszel és a 2024-es választásokon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.