Súlytalan dolog a baloldal antiszemitizmusát hangsúlyoznia annak, aki közben a kritikai fajelmélet kritikusait támadja – írja véleménycikkében Jonathan Tobin.
A Jewish News syndicate főszerkesztője legutóbbi véleménycikkei egyikében felidézte, hogy az elmúlt hónapokban Jonathan Greenblatt, a Rágalmazás Elleni Liga (ADL) vezérigazgatója több ízben is figyelmeztetett a baloldalon jelentkező antiszemitizmus növekedésére. Ahogy a Newsweek hasábjain, úgy a The Washinton Post soraiban is írt a témában. Amellett, hogy elismerte, a zsidógyűlölet nem csak az egyik politikai oldal problémája, a jobboldali antiszemitizmust egy 5-ös fokozatú hurrikánhoz hasonlította, míg a baloldali verziót a klímaváltozás veszélyeihez hasonlította.
Igazán fontos álláspontot pedig azzal foglalt, hogy leszögezte: antiszemitizmust képviselnek azok is, akik Izrael létezését támadják és azt állítják, hogy az állam apartheidet folytat, valamint népirtást hajt végre.
„Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ADL ténylegesen végzi a munkáját a témában” – teszi hozzá Tobin, aki szerint valójában ezzel a kiállással Greenblatt inkább csak némileg megpróbálta erősíteni saját szervezetének hitelességét, miután az elmúlt években folyamatosan elpazarolta azt. Úgy látja, az ADL az elmúlt négy évben csaknem teljesen ignorálta a baloldali antiszemitizmust, és inkább arra igyekezett, hogy a republikánus Donald Trumpot kösse össze valahogy a zsidó-ellenességgel.
„Az ADL szerepe, amit a kritikus fajelmélet elfogadtatásában és a kritikusok démonizálásában végez, pont azokat az erőket erősíti, amikkel szemben Greenblatt felkerekedett”
– írja a JNS szerzője, aki emlékeztet: George Floyd halála után, 2020 májusában az ADL több másik zsidó szervezethez hasonlóan szintén beállt a Black Lives Matter mozgalom mögé. Vélhetően úgy hitték, ezzel összefogás erősödik az afroamerikai és zsidó közösség tagjai között a faji előítéletekkel szemben. Arról viszont elfeledkeztek közben, hogy a BLM mozgalom az interszekcionalitás elméletében gyökerezik, ami szükségesnek tartja az Izraellel szembeni harcot, mivel azt morálisan egyenlőnek tekinti az amerikai faji egyenlőségért vívott küzdelemmel.
„Kevesen végeztek olyan jó szolgálatot a BLM-nek, mint ahogy azt az ADL tette”.
Többek között 2020-ban olvasásra ajánlottak több BLM-et és a kritikus fajelméletet népszerűsítő propagandaanyagot, majd elítélték Donald Trump kormányát is, amikor utóbbi ellen felvette a harcot a kormányzati alkalmazottak védelmében.
Noha mára látható, hogy ezek a toxikus gondolatok miként mérgezik meg a zsidókról és Izraelről szóló diskurzusokat is, az ADL mégsem képes visszavonni a kritikus fajelméletre vonatkozó védelmét, és a kritikusokat érő támadásokat sem függesztette fel – írja Tobin cikkében, aki szerint az amerikai iskolai rendszert is egyre jobban átitatja az elmélet propagandája.
Mint emlékezetes, a demokraták támogatása odáig nőtt ezen a téren, hogy nemrég Biden emberei az igazságügyi minisztériumban egy direktívát adtak ki, ami alapján „belső terroristaként” kezelnék azokat a szülőket, akik ellenzik a kritikus fajelmélet népszerűsítését az amerikai iskolákban. És ezek után az ADL inkább csendben maradt, minthogy felszólaljon a döntéssel szemben.
Mi több, amikor Kamala Harris alelnök igazat adott egy diáknak, aki szerint Izrael „egy etnikai népirtás eredménye”, az ADL nemcsak lassan reagált, hanem még felszólalási lehetőséget is adott neki egy konferenciáján („No Place for Hate” címmel), ahol tisztára moshatta magát. „De mondanunk sem kell, hogy ha republikánusként viselkedett volna ilyen felháborító módon, akkor az ADL antiszemitának minősítette volna őt ahelyett, hogy lekicsinyli a történteket és lehetőséget ad neki a helyrehozásához” – olvasható a JNS cikkében.
„De a baloldal antiszemitizmusának problémája nem csak arról szól, hogy egyes politikusok mit mondanak vagy nem mondanak” – véli Tobin, aki szerint a zsidókat fenyegető jelenség egy világnézet, ami az egyetemi kampuszokról már a közterekre terjedt, és sok liberális számára az új „ortodoxiává” vált.
Továbbá Tobin szerint Greenblatt joggal cáfolja azokat a mítoszokat, amik a baloldali antiszemitizmus alapjait képezik. „De amíg az ADL nem szólal fel nyíltan a kritikai fajelmélettel és interszekcionalitással szemben, sőt inkább megvédi azokat és azokat támadja, akik szeretnék visszanyesni a hatásukat, nem lehet őszintén azt állítani, hogy bármit tenne a dolog ügyében” – zárja az ADL-ről szóló gondolatait a szerző.
