Súlytalan dolog a baloldal antiszemitizmusát hangsúlyoznia annak, aki közben a kritikai fajelmélet kritikusait támadja – írja véleménycikkében Jonathan Tobin.
A Jewish News syndicate főszerkesztője legutóbbi véleménycikkei egyikében felidézte, hogy az elmúlt hónapokban Jonathan Greenblatt, a Rágalmazás Elleni Liga (ADL) vezérigazgatója több ízben is figyelmeztetett a baloldalon jelentkező antiszemitizmus növekedésére. Ahogy a Newsweek hasábjain, úgy a The Washinton Post soraiban is írt a témában. Amellett, hogy elismerte, a zsidógyűlölet nem csak az egyik politikai oldal problémája, a jobboldali antiszemitizmust egy 5-ös fokozatú hurrikánhoz hasonlította, míg a baloldali verziót a klímaváltozás veszélyeihez hasonlította.
Igazán fontos álláspontot pedig azzal foglalt, hogy leszögezte: antiszemitizmust képviselnek azok is, akik Izrael létezését támadják és azt állítják, hogy az állam apartheidet folytat, valamint népirtást hajt végre.
„Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az ADL ténylegesen végzi a munkáját a témában” – teszi hozzá Tobin, aki szerint valójában ezzel a kiállással Greenblatt inkább csak némileg megpróbálta erősíteni saját szervezetének hitelességét, miután az elmúlt években folyamatosan elpazarolta azt. Úgy látja, az ADL az elmúlt négy évben csaknem teljesen ignorálta a baloldali antiszemitizmust, és inkább arra igyekezett, hogy a republikánus Donald Trumpot kösse össze valahogy a zsidó-ellenességgel.
„Az ADL szerepe, amit a kritikus fajelmélet elfogadtatásában és a kritikusok démonizálásában végez, pont azokat az erőket erősíti, amikkel szemben Greenblatt felkerekedett”
– írja a JNS szerzője, aki emlékeztet: George Floyd halála után, 2020 májusában az ADL több másik zsidó szervezethez hasonlóan szintén beállt a Black Lives Matter mozgalom mögé. Vélhetően úgy hitték, ezzel összefogás erősödik az afroamerikai és zsidó közösség tagjai között a faji előítéletekkel szemben. Arról viszont elfeledkeztek közben, hogy a BLM mozgalom az interszekcionalitás elméletében gyökerezik, ami szükségesnek tartja az Izraellel szembeni harcot, mivel azt morálisan egyenlőnek tekinti az amerikai faji egyenlőségért vívott küzdelemmel.
„Kevesen végeztek olyan jó szolgálatot a BLM-nek, mint ahogy azt az ADL tette”.
Többek között 2020-ban olvasásra ajánlottak több BLM-et és a kritikus fajelméletet népszerűsítő propagandaanyagot, majd elítélték Donald Trump kormányát is, amikor utóbbi ellen felvette a harcot a kormányzati alkalmazottak védelmében.
Noha mára látható, hogy ezek a toxikus gondolatok miként mérgezik meg a zsidókról és Izraelről szóló diskurzusokat is, az ADL mégsem képes visszavonni a kritikus fajelméletre vonatkozó védelmét, és a kritikusokat érő támadásokat sem függesztette fel – írja Tobin cikkében, aki szerint az amerikai iskolai rendszert is egyre jobban átitatja az elmélet propagandája.
Mint emlékezetes, a demokraták támogatása odáig nőtt ezen a téren, hogy nemrég Biden emberei az igazságügyi minisztériumban egy direktívát adtak ki, ami alapján „belső terroristaként” kezelnék azokat a szülőket, akik ellenzik a kritikus fajelmélet népszerűsítését az amerikai iskolákban. És ezek után az ADL inkább csendben maradt, minthogy felszólaljon a döntéssel szemben.
Mi több, amikor Kamala Harris alelnök igazat adott egy diáknak, aki szerint Izrael „egy etnikai népirtás eredménye”, az ADL nemcsak lassan reagált, hanem még felszólalási lehetőséget is adott neki egy konferenciáján („No Place for Hate” címmel), ahol tisztára moshatta magát. „De mondanunk sem kell, hogy ha republikánusként viselkedett volna ilyen felháborító módon, akkor az ADL antiszemitának minősítette volna őt ahelyett, hogy lekicsinyli a történteket és lehetőséget ad neki a helyrehozásához” – olvasható a JNS cikkében.
„De a baloldal antiszemitizmusának problémája nem csak arról szól, hogy egyes politikusok mit mondanak vagy nem mondanak” – véli Tobin, aki szerint a zsidókat fenyegető jelenség egy világnézet, ami az egyetemi kampuszokról már a közterekre terjedt, és sok liberális számára az új „ortodoxiává” vált.
Továbbá Tobin szerint Greenblatt joggal cáfolja azokat a mítoszokat, amik a baloldali antiszemitizmus alapjait képezik. „De amíg az ADL nem szólal fel nyíltan a kritikai fajelmélettel és interszekcionalitással szemben, sőt inkább megvédi azokat és azokat támadja, akik szeretnék visszanyesni a hatásukat, nem lehet őszintén azt állítani, hogy bármit tenne a dolog ügyében” – zárja az ADL-ről szóló gondolatait a szerző.
Igen, nagyjából erről van szó.
„Igazán fontos álláspontot pedig azzal foglalt, hogy leszögezte: antiszemitizmust képviselnek azok is, akik Izrael létezését támadják és azt állítják, hogy az állam apartheidet folytat, valamint népirtást hajt végre.”
Hát, ahogy gondoljátok…
Igen, így gondoljuk. Sőt, tekintve hogy tényszerűen hamis mind az „apartheid”, mind pedig a „népirtás” (vér)vádja, ezért ezt nem is olyan nehéz így gondolni. Az apartheid rágalom „sajnos” sehogy sem húzható rá a zsidó államra, az apartheid feltételei ugyanis nem teljesülnek:
– Izraelen belül az arab állampolgárokat egyenlő jogok illetik meg
– Izraelen kívül az arabok nem állampolgárok, tehát őket nem illetik meg az izraeli állampolgári jogok, és ami még lényegesebb, nekik nem sok közük van az izraeli rendszerhez, az apartheid márpedig csak egy államon belül értelmezhető
– az nem szegregáció, hogy ők egy adott állam határain és jogrendszerén kívül élnek, ráadásul ők vagy soha nem élnének izraeli fennhatóság alatt, vagy már eleve van állampolgárságuk (igaz, Jordánia sokukat megfosztotta attól, de ezzel ugye nem foglalkozik senki, pedig az egy sokszoros jogtiprás volt)
– az arab-zsidó konfliktus nem egy „faji” alapú konfliktus, hanem egy vallási-ideológiai alapú (de ha valakinek jobban tetszik, akkor akár azt is gondolhatja, hogy föld alapú… de még ugye azzal sem lenne faji alapú…)
– és ha valaki esetleg a bőrszínből szeretne kiindulni, akkor sajnos az is csakhamar falba ütközne, ugyanis az izraeli zsidók többsége már elég régóta nem-fehér (azaz vagy barna mizrahi, vagy fekete etióp zsidó)
Tehát se nem polgárok, se nem szegregáltak, se nem faji alapú a konfliktus, de azért néhány rosszindulatú antiszemita mégis szeretné elhitetni a világgal, hogy ez bizony apartheid. Pedig még ha abból indulnánk ki, hogy valaki jóhiszemű és értelmes ember, akkor az a valaki még így is megértené azt, hogy ezzel a kifejezéssel szítani a feszültséget még akkor is rossz ötlet lenne, ha a vádban lenne valami igazság. De nincs, és soha nem is volt, tehát aki ezt a rágalmat terjeszti, az lényegében egy rosszindulatú propagandista.
A népirtás vádja pedig pontosan ugyanennyire hamis. Ehhez igazából elég grafikonon megnézni azt, hogy hogyan is néz ki egy népirtás, egy etnikai tisztogatás, és az ún. „palesztinok” népszaporulata. Nos, lelövöm a poént: ha ami velük „történt” az népirtás lenne, akkor nem tízszerezték volna meg magukat az elmúlt 100 évben. De sajnos már tízszer annyian vannak (globális szinten), és minimum hétszer annyian csak a közvetlen térség területein. Gondolom nem kell részletezni, hogy ha a fejlett izraeli hadsereg népirtást akarna szervezni, akkor ennél jóóóval hatékonyabb munkát végeznének.
Ha azonban annak idején az arabok nyernek az általuk indított offenzívában, akkor bizony lett volna népirtást, ugyanis ők nem igazán titkolták/titkolják erre irányuló szándékaikat ma sem. Egyébként ki is irtják egymást is rendesen, tehát meg kell vallani, hogy korántsem csak a zsidókkal ilyen gonoszak. November elején már 100+ gyilkosság volt csak az izraeli arab falvakon belül, a meg Hámász úton-útfélen felköti a nekik nem tetsző emberkéket, és hát ugye a PA sem különb a többi terroristától, hiszen utóbbinál is az öregecske Abbasz előszeretettel tünteti el a kritikusait. No de kit érdekel, ezek csak arabok egymás közt, az meg ugye tökre nem is érdekes…
Én meg máshogy gondolom.
S legalább ilyen jók az érveim;-)
Nyilván, azért is írtad le az érveidet.
Szabadon döntünk arról, hogy kivel kommunikálunk.
Veled nem leszek előrébb.
Te monomániás vagy.
Ha monomániás lennék, akkor pl. nem kommentelnék az IGN-re filmek és sorozatok kapcsán, vagy nem lennének más egyéb hobbijaim a disqus-világon kívül. De vannak…
Ugyanakkor még ha monomániás is lennék, úgy az akkor sem kellene hogy meggátoljon téged abban, hogy felsorakoztasd az ellenérveket/érveidet. Erre vagy nem vagy hajlandó, vagy nem vagy képes. Én az utóbbira tippelek, hiszen ez a modus operandi megfigyelhető pl. minden más arab propagandistánál is. Mindig azt mondom, hogy a delikvensek akár igazat is mondhatnának, és akár tényszerűen is védhetnék az álláspontjukat… elméletileg. Aztán rájövök, hogy a gyakorlatban ez mégsem annyira jó ötlet, hiszen akkor csakhamar elveszítenék a PR-háborújukat. Tehát megértem, hogy a hazudozás, a maszatolás és a terelés az egyetlen eszköz mindazok kezében, akik az agresszort óhajtják védeni ebben a konfliktusban, hiszen máshogyan lehetetlen azt az oldalt védeni, amely elkezdte a konfliktust, a mészárlásokat és a háborúkat, a mai napig tartó terrorról nem is beszélve…
Végül pedig: akkora bajod nem lehet a monomániásokkal, mert egy szomszéd cikk alatt gerson ea hozzászólását upvoteoltad. Sajnos ő tényleg nem sok mindent tud mondani azon kívül, hogy „jobboldal=rossz”. Illetve néha cizellálja ezt, mint most legutóbb is: „nacionalizmus=jobboldal=protofasizmus”. Biztos a véletlen műve, hogy a centrumtól balra még soha senkibe sem kötött bele, és az összes létező hozzászólása, hogy mást ne mondjak: egy kaptafára megy…
Nárcisztikus és grafomán monomániás vagy.
De nincs ezzel semmi gond.
Te meg antiszemita seggfej.
De nincs ezzel semmi gond.
Nektek mindenki antiszemita.
Nem mindenki, csak az antiszemitak.
👍
Te döntesz arról, hogy ki az?
Mert akkor csupán a perszonális definíciód e beosztás alapja;-)
Inkább nem filoszemita, ez jóval pontosabb.
Bár nyilván könnyebb általánosítani vagy a fekete-fehér világszemlélet, a vészkorszak is emiatt működött, jó az irány;-)
Nem dontok, mindenki szabadon dont, hogy antiszemita-e vagy sem. En csak szemlelo vagyok…
Te pedig antiszemita, a hozzaszolasod alapjan.
Ez esetben mást értünk antiszemitizmus alatt.
Az „antiszemitizmus elleni küzdelem” egy törekvés egy korrupt elit részéről, hogy az emberekből kiirtsák az önálló gondolkodásra való hajlamot. De ez igaz a „woke”-ra is, és igaz a kritikus fajelméletre is.
Felkerestem ismerősömet, vitéz Önálló Gondolkodót.
A régi barátság jogán, megpaskoltam a hátát, majd ekként üdvözöltem
– Kitartás! Szia Gondi!
Ö gyanakvó arccal nézett rám, majd – mintha azt vizsgálná, hogy van-e nálam fegyver – végig tapogatott. Ezután, még mindig gyanakvó arccal kérdezte
– Hol tartod az antiszemitizmus elleni küzdelmedet?
– Te sértegetsz? – kérdeztem felháborodva.
– Ne haragudj, mondta ő békitőleg.
Miután helyreállt a megszokott bajtársias légkör, a hajlamaink közül kivettük az önálló gondolkodásra valót. Erre Gondi finom kóser szilvát (66° árnyékban) töltött. Reggeli nyalogattuk az önálló gondolkodásra valóinkat és énekeltük az erger-berger sós bergert. Zenei aláfestésként Gondi pengette a sarkantyúit. (A jó öreg Gondi aranysarkantyús vitéz)
Lélekben megerősödve vittem haza a pálinkától acélossá vált önálló gondolkodásra valómat.
Mivel a szívem mint a vaj és téged szívesen fürdetlek tejben-szívemben, kezedbe adom az adu ászt