Lengyelország és az EU kapcsolata gyakran volt feszült, de az utóbbi időben egyre rosszabbra fordult a helyzet. Október 7-én a lengyel legfelsőbb bíróság „botrányos dolgot tett”. Úgy döntött, hogy Lengyelország alkotmánya elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben – írja Peter Franklin az UnHerden.
„Ez a döntés megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait, ez közvetlen kihívás az európai jogrend egységével szemben”
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a lengyel bírósági határozatot követően.
Válaszul a Bizottság azzal fenyegetőzött, hogy visszatartja Lengyelország részét az EU koronavírus helyreállítási alapjából. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy „zsarolással” vádolta meg a Bizottságot. A litván elnök, Gitanas Nauseda sem túl boldog.
„Erkölcsileg végtelenül káros és nem helyes a jogfölény elveit pénzügyi forrásokhoz kötni”
– mondta.
„Még, ha ez jogilag lehetséges is lenne, ez elképzelhetetlen kárt okozna az Európai Unió egységének”.
A Bizottság elnöke ismét többet fenyegetőzik, mint amit be tud tartani. A Lisszaboni Szerződés rettegett 7. cikke értelmében a Lengyelország elleni jogi eljáráshoz a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség. Ha a kelet-európaiak úgy döntenek, hogy együtt maradnak, akkor az eljárás elbukik.
Ne felejtsük el, mi történt legutóbb, amikor Von der Leyen megpróbált keményet játszani. Ez még januárban történt, amikor az EU vakcinabeszerzési programjának fiaskója kezdett kínossá válni. A Bizottság megpróbálta a gyűlölt britekre terelni a figyelmet azzal, hogy leállította az Egyesült Királyságba irányuló vakcinaexportot. Ez azzal járt, hogy határellenőrzést vezettek be az ír szigeten – ez egy ravasz terv volt, amelyről az ír kormánnyal nem konzultáltak. Az egész dolog elkerülhetetlenül Von der Leyen arcába robbant, és szerencséje volt, hogy megtarthatta az állását.
Lengyelországgal kapcsolatban tehát nem lenne tanácsos hasonló lépéseket tennie, hacsak nem kapja meg az EU legerősebb szereplőinek – különösen a németeknek – a teljes támogatását.
Persze ez lehet az a lehetőség, amelyre az euro-establishment vár.
A lengyelek már évek óta különcül viselkednek, és ez a legutóbbi vita az eddigi legnyilvánvalóbb dacolásuk az Unióval. Előbb vagy utóbb ezt rendezni kell.
A németek azonban talán mégsem akarják erőltetni a dolgot. Egyrészt, mert van rá némi esély, hogy a Polexit valóban megtörténik. Egy tagállam elvesztése (Nagy-Britannia) szerencsétlenségnek tekinthető, kettő elvesztése azonban már gondatlanságnak tűnne – és ezért fejek hullanának. Bár Lengyelország nettó kedvezményezettje az uniós költségvetésnek, kilépése nagyobb kárt okozna az EU-nak, mint a Brexit valaha.
A Polexit például három tagállamot – Észtországot, Lettországot és Litvániát – fizikailag is elszakítana az EU többi részétől. Lengyelország emellett Európa bástyája az orosz befolyás terjeszkedésével szemben, sőt magával Oroszországgal szemben is.
A lengyelek nélkül az európai hadsereg ötlete még értelmetlenebbé válik, mint amilyen már most is – ami nem tetszene Emmanuel Macronnak.
Aztán ott van az a rémálom-forgatókönyv, miszerint Lengyelország az EU-ba irányuló illegális bevándorlás folyosójává válna. Lengyelország keleti szomszédja, Fehéroroszország már most is ezt a játékot játssza – a migránsáradatot politikai fegyverként használja. Ha az EU keleti határainak őrzése helyett, ahogyan most teszi, az elidegenedett Lengyelország az embercsempészek bázisául szolgálna, az nagyban bonyolítaná a helyzetet.
Természetesen egy barát és szomszéd számára valóban felelőtlenség lenne ilyen magatartást tanúsítani. De ezt mondd a franciáknak. Lengyelország a migrációt használná fel alku alapként az EU-val folytatott bármilyen Polexit-tárgyaláson.
Bár a lengyel bírósági döntés hatalmas fricska az EU felé, korábban a német alkotmánybíróság is a nemzeti jog elsőbbségét hangoztatta. Az még egy meglehetősen technikai jellegű ügy volt, és sokkal korlátozottabb hatályú, mint a lengyel ítélet, de az alapkérdés ugyanaz volt: amikor a végsőkig eljutunk, hol van a végső hatalom – a nemzetállamnál vagy az Európai Uniónál?
Az euroszkeptikusok félelmeivel és az uniópáriak álmaival ellentétben ez a kérdés nem annyira eldöntött, mint amennyire látszik. Az uniós jog felsőbbrendűségét az Európai Bíróság döntései bizonyítják.
Ahogy azonban Stefan Auer és Nicole Scicluna a Politico cikkében rámutat, „ilyen elv nem szerepel az 1957-es Római Szerződésben… vagy bármely későbbi uniós szerződésben”.
Igaz, volt egy kísérlet arra, hogy az el nem fogadott uniós alkotmányba beépítsék, de a későbbi Lisszaboni Szerződésből már kikerült.
A jogi könyvekből felnézve a való világot is figyelembe kell vennünk. Tény, hogy az Európai Unió minden egyes tagja szuverén állam, de maga az EU nem az. A szuverenitás egyes minősítő jegyeit megszerezte – mint például a közös valuta –, de mások hiányoznak még.
Továbbá az Európai Unió minden egyes tagja demokrácia, de ugyanez nem mondható el az EU-ról. Például az uniós polgárok nem szavazták meg Von der Leyent a hivatalába, és nincs joguk leváltani se őt. Erről elég ennyit mondani.
Az európai liberálisok támogatják az EU Lengyelország és Magyarország elleni fellépését, mert úgy látják, hogy ezen országok kormányai megsértik a demokratikus normákat. Ez érthető. Van itt azonban egy égbekiáltó irónia – mégpedig az, hogy az EU nemzeti jog feletti felsőbbrendűsége azon alapul, hogy a végső hatalmat egy olyan szervezetre ruházzák, amely nem egy nemzet és nem is demokratikus.
Az EU intézményrendszerén belül, aki pragmatikus az felismeri ezt az ellentmondást. Tudja, hogy az EU – a tagállamaitól megkülönböztetve – csak akkor tud legitim hatalomként fellépni, ha valóban szuverénné és valóban demokratikussá válik. Ez azonban csak a nemzeti szuverenitás és a demokráciákon való átlépés árán érhető el, amihez pedig nincs népi hozzájárulás.
Az Európai Unió fennmaradása attól függ, hogy fenntartják-e azt a nyilvánvaló képtelenséget, hogy az uniós jog a legfőbb, de a tagállamok szuverének. A pragmatisták számára az a probléma, hogy nem mindenki hajlandó ezt eljátszani – és nem csak a lengyelek kavarnak.
Nem kisebb szaktekintély, mint Michel Barnier, is visszautasítja az uniós jog felsőbbrendűségét. A francia elnökségre pályázó jelölt népszavazást sürgetett a bevándorlás kérdésében – amely szerinte „alkotmányos pajzsként” működhetne az uniós beavatkozással szemben. Magabiztosan képviseli az ötletét, mert tudja, hogy az EU tekintélye valójában mennyire ingatag. Szerinte Franciaországnak vissza kell szereznie „jogi szuverenitását ahhoz, hogy többé ne legyen alávetve az Európai Bíróság ítéleteinek”. Nem mondaná ezt, ha nem gondolná, hogy ez lehetséges.
A Polexit valószínűleg nem fog megtörténni. De sosem ez volt a fő fenyegetés. Az igazi veszélyt az jelenti, ha a magországok mainstream politikusai rájönnek az EU blöffjére.
Henry Frederic Amiel, svájci iró és filozófus(1821-1881) ” A sors kétféleképpen végez pusztitást rajtunk : álmainkat tönkre zúzza vagy megvalósitja számunkra „
„Az Európai Unió fennmaradása attól függ, hogy fenntartják-e azt a nyilvánvaló képtelenséget, hogy az uniós jog a legfőbb, de a tagállamok szuverének.”
Ez egyszerűen nem igaz. Ha nem az uniós jogé lesz a primátus, akkor az nem az eu végét jelenti, hanem egy agendáét. Óriási a különbség.
Itt annyiról van szó, hogy az Európai Unió Bírósága (illetve az eu egyéb intézményei) nem vindikálhat magának olyan jogköröket, amelyeket soha nem ruháztak át a meglévő szerződések az EU-ra. Az EUB az ítéleteivel sem lépheti át ezeket a határokat.
Nonszensz, hogy az európai parlament ma odaáig juthat el, hogy a független lengyel AB döntését egyáltalán megkérdőjelezheti, sőt kijelentheti, hogy a saját! alkotmányuk értelmezésére alkalmatlanok, ezért az uniónak közvetlenül be kell avatkoznia, hogy megvédje! a lengyel népet! A saját alkotmányától…
„A Parlament elítéli az uniós jog elsőbbségének aláásására tett kísérletet, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson védelmet a lengyel népnek és óvja az Uniót.”
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20211015IPR15016/a-lengyel-alkotmanybirosag-illegitim-nem-ertelmezheti-az-alkotmanyt
Jó, hogy nem katonákat kértek… Vicc nélkül írom ezt, mert innen ez a következő lépés, vagy még a kettő között mit látnak? Küldjenek egy „kormányzót” az eu-ból, aki majd rendeleti úton fogja szabályozni a kérdéseket?
A másik dolog. Innentől kezdve nem igazán van szükség tagállami alkotmányokra se. Angol mintára az uniós, egyébként mindenfajta legitimációs felruházás nélkül, íratlan alkotmány hatályba lép. Pont.
Már küldtek egy kormányzót. Tusk nem véletlenül ment haza.
A helyzet hasonlít a 30-as évekre. Akkor Németország épp fasiszta volt és a fasizmusát a régióra kényszerítette. Most Németország szélbalos irányba mozdult (ez egyébként a lényeget illetően nem sokban különbözik a fasizmustól: elitellenesség, kapitalizmus-ellenesség, kizárólagosság, erőszakosság és antiszemitizmus)- ez a szélbal, a vele megalkuvó girondistákkal az EU Parlamentben többségben van – és azt akarják, hogy az egész EU így nézzen ki. Ezt semmilyen szerződés nem engedné meg nekik!
A magyarországi többség dönt valamilyen politikáról, aztán a német, holland, svéd EU Parlamenti tagok ezt simán kiradírozzák. A Magyarországon kisebbségben lévő szélbalos irányzatok ennek örülnek: a nyugati progresszió így akkor is keresztülverhet bármit, ha ehhez Magyarországon nincs többsége, támogatottsága. Ők a fényvivők, a zászlóvivők, a megvilágosultak a magyar sötétségben és posványban. Ez már nem a jövő, ez már most zajlik!
Ugyanezért hozták létre az Európai Ügyészséget.
Annak segítségével bármilyen demokratikusan választott kormányt kigolyózhat a brüsszeli elit.
,,Jó, hogy nem katonákat kértek…” Az egyedüli probléma, hogy az EU-nak nincsenek katonái.
Az eu-nak valóban nincs. ( :
A mondtatot követő két kérdésem is „költői” volt, mivel nem tudom, hogy az EP képes lehetne e ennél tovább elmenni. Már ez a lépése is elképzelhetetlen volt eddig, legalábbis számomra biztosan.
Érdekes gondolatok.
Az EU valóban egy paradoxonra hasonlít. Az Eurokraták pedig igyekeznek eljátszani, hogy de nem, és ez már régen lefutott.
Mintha egymást veregetné hátba és próbálná egymás elsőbbségét legitimizálni egy végtelen ‘circular reference’-ben az EU parlament és az EU bíróság
az igazság az, hogy az Európai Unió eredetileg 100 %-ig gazdasági társulásként jött létre. semmiféle politikai jogai nem voltak. talán ezt kellene most is gyakorolni. a nyelvek különbözősége miatt Európai Egyesült Államok soha nem jöhet létre belőle
És sokkal jobban is működött, amíg csak gazdasági társulás volt.
+ a brittek sem léptek volna ki.
Amennyiben az EU értelmetlen jogi és ideológiai vitákba bocsátkozik, és ilyen gyenge kezű vezetője lesz. Ebben az estben a konfliktusok elmélyítésével a szétesés egyre inkább fokozódik. Talán szándékosan ezt akarják? Az igazi problémákkal alig vagy csak felületesen foglalkoznak mint pl: az energiaügyiügyi és gazdasági válság. Sok érdekes kérdést fel lehetne tenni még. Miért támogatja az EU a Palesztin Hatóságot évente több száz millió euroval? Ezek szerint ott nincs korrupció? Kíváncsi lennék hány %-t nyúlják le a támogatásnak a Palesztin tisztségviselők? Egyébként milyen jogállamisági feltételeknek felel meg a PH? Mint EU-s polgár jogosan teszem fel ezeket a kérdéseket. Tudva azt hogy választ úgy sem kapok. Az eddigi irányvonal alapján hosszútávon talán csak az alapító illetve a skandináv országok maradnak meg az EU-ban.
Ha nem lépnek ki az országok akkor Európa egy gettó lesz. Bár néhány tag már most is az.
Azt gondolom, s nemcsk a szívem mondatja ezt velem, hanem az eszem is, hogy a lengyeleknek van igazuk. A lengyelek véleménye ugyanis nemcsak a lengyelek hazafiőú érzelmeinek kinyikatkoztatása, hanem az ésszerűségé is: nem lehet az amerikai sablont ráhőúni Eurüpára.
Amerikába indeki valahonnan jott .- még az indiánok is – tehát vendég, akiknek alkalmazkodniukm kell egymáshoz, szüksőgük volt közös nyelvre,közös új identitásra,
Európában azonban a törtnelem során sajkt nyelvöket,kultrájukat, szemlélmüdjuka, nemzeti-történelmi-kuktőrális ÉRTLKEIKET fifejlesztp, azokat megfellebbezhetetlennek taekintő nemzetek llnek, ki-ki a sajltb hazájában.
Európa közös jövője csakis az a konföderlciós eszme megvalósulása lehet, amelte Kossuth is megfogakmazott, s ami Amerikában – a fent emki dottak miatt nem műkdött, mert nem működhetett. Nagy „európaiföderalisték” kivktel nélköl a sajltb hazájukban csalődott, megkeseredett embeek, gyakorlatilag sajlt hazájuk árulói. Nem véletlen, hkigy az DEU Parlament legvkresebb héjéi olyan politukusok, akik a sajkt hazájukban megbuktak.
Szinte szimbólikusna teknthető minden idők legaljasabb és legvéersebb magyar kommunista, Apró Antal szksőslgesm vkresszáéjú unokájának EU Parlamenti elnök.hlkyettessége. Sok mndebt eláárul ez a tény az európoai föderalizmusró.l, annak anakfronisztikus voltáról.
Az arisztikratikus küllemú, nevú – és sajnos intellektusú – Ursula asszonyebben a klrdésben is fordítva ül a lovon. Ő bizony gyenge, szánalmas epigon a – minden hiblja ellenlre nagyformétumő, okos és tisztességes Angela Merkelnek.
A magyar fociból vve hasonlatot Ursula olyan Angela után mint Machos Ferenc Kocsis Sándor után vagy Tichy Lajos Puskés Öcsi után. Biztosan nagyszerú „játékos” a mnaga szintjkbőn, de… szóval .. nem az a kaliber., mnt az elődje
Bebuzonyiditt ez mindenben, amihez hozzányúlt eddig, az vakcinbeszerzés a, Brexit az LMBTQ, fasizmus, a Közel.Kelet, antiszemkitizmus, bevándorlás vagy „jogállamiság”.
Az ilyen vezteőnek a Parkinson törvény szellemben igen gyorsan hátrébb kellene lépnie. Egy gonosz barátom igen találékonyan Ursuka Incometenta Antitalenta néven emlegeti szegényt,
Leyen eddig mindenhol megbukott. Hadügyminiszterként a tankokba akart üléseket terhes nőknek.
Ursula néne már német védelmi miniszternek is fájdalmasan inkompetens volt. Egyetlen okból lett ő a Bizottság elnöke a győztes Néppárt listavezetője, Manfred Weber, a jogos várományos helyett. Mégpedig azért, mert Merkel néne barinője. Nagyon ideje van Merkel néne embereit kipaterolni az EU vezetéséből, mielőtt még teljesen tönkreteszik az EU-t!
Lehet itt ugrálni de a két ország jó, ha az EU 5%-át termeli, és annak is a felét valójában nyugati cégek, csak ezekben az országokban települt vállalataikban. Aztán lesz majd megint kis Polski, meg Ikarus téliszalámival töltve. Egyelőre örüljünk, h. dől a lé, és a technológia. Ócsó belpolitikai kardozás miatt kockáztatjuk ezt a Marschall segélyt is felülmúló helyzetet. Én nem tenném, ill. aki ezt teszi azt elzavarnám. Erre valók a választások.
Akkor térdelj!