A hszincsiangi kínai hivatalnokok mindig is gyanakodtak az ujgurok sajátos kulturális identitására – írja a The Economist.
Amikor az 1970-es évek végén, Mao Ce-tung halála után Kína nyitni kezdett, az ujgur kultúra virágzását engedélyezték, egészen addig amíg az elkerülte az önálló ujgur államiság támogatását. Az ujgur írók verseket és dalokat írtak, amelyek olyan általános témákkal voltak tele, mint a szerelem és a veszteség, de egyben büszkeséget is jelentett és megerősítette az identitásukat. Az ilyen stílusú dalokat a „Selyemút hangja” című műsorban sugározták.
A műsorban nem volt semmi politika. Ez csupán egy országos siker, a „Kína hangja” (amely még mindig fut) regionális adaptációja volt. Ám a műsor a biztonsági szigorítások áldozatául esett, amelyet az ujgur szeparatisták által az etnikailag han többséghez tartozó kínaiak ellen elkövetett szórványos terrortámadások miatt indítottak.
2017 óta a műsor néhány sztárja eltűnt, minden bizonnyal az „új kínai gulágon” vannak, ahová több mint 1 millió embert, többségükben ujgurokat zártak már be.
Kínai tisztviselők szerint a táborokban „szakképzést” nyújtanak, hogy segítsenek az ujguroknak jobb munkalehetőségeket találni, és hogy megfékezzék „szélsőséges” hajlamaikat. A fogvatartottak közül azonban sokan nem mutatták a szélsőségesség több jelét, minthogy egyszerűen csak hívő muszlimok. Gyakran, mint a „Selyemút hangjában” részt vevők esetében, az volt a bűnük, hogy túlságosan lelkesedtek az ujgur kultúra (és nem feltétlenül az iszlám) iránt.
A fogva tartottak között – akik kapcsolatban álltak a műsorral – van Zahirshah Ablimit, aki második lett a 2014-es versenyen, és Muhtar Bugra üzletember és költő, aki a műsor finanszírozója és fő producere volt. Végül mindkettőjüket szabadon engedték, azonban úgy gondolják, hogy még mindig bent van Memetjan Abduqadir, egy másik producer (aki színész és énekes is), és Mekhmutjan Sidiq, a Xinjiang Television volt igazgatója.
Nyugati ujgur csoportok úgy vélik, hogy a négy személy azon közel 400 értelmiségi és kulturális személyiség közé tartozik, akiket az fogva tartanak az új táborokban. Néhányan közülük jól ismertek a régióban: Perhat Tursun, regényíró és költő; Tashpolat Tiyip, a Hszincsiangi Egyetem rektora; Rahile Dawut, az ujgur folklór tudósa; és Ablajan Ayup, színész és énekes, akit néha az ujgur Justin is Bieberként jellemeznek.
Az ujgur kultúrához kötődő más személyeket az állami televízióban a kommunista párt erényeit dicsőítve vagy hazafias dalokat énekelve mutattak be.
Ma az ujgur kultúra Kínában csak jelképes, a párt által támogatott sztereotípiáknak megfelelve, mosolygós ujgurok élénk színű hagyományos ruhákat viselnek, nyilvános tereken táncolnak és énekelnek, gyakran mandarin nyelven.
Szeptember 29-én az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén egy kísérő rendezvényen kínai diplomaták bemutattak egy videót az ilyen előadásokról. A film címe a sokat mondó „Xinjiang is a Wonderful Land” volt.
2017-ben Shireli Eltekin, egy híres énekesnő kiadta az „Egy dal Hszi Csin-ping vezetőnek” című dicshimnuszt, amely olyan hízelgő dalszöveget tartalmaz, miszerint a kínai elnök „fényt adott az emberek szívébe”.
A száműzetésben élő ujgurok megdöbbenéssel hallották, hogy egy közkedvelt előadó a rezsimnek énekel. Azonban ez sem volt elég és az énekesnőt egy júniusi éjszakán pizsamában vitték el otthonából.
A „Selyemút hangja” 2018-ban megszűnt, azonban tavaly visszatért, „pár” változtatással. Az új műsort bemutatva a műsorvezető elismerő megjegyzéseket tett a szocializmus építéséről Hszincsiangban és a párt iránti szeretetéről. Az idei versenyben az első versenyző, aki fellépett, egy ujgur nyelvű dalt énekelt az 1950-es évekből, amelynek a „Mao Zedong vezető” volt a címe.
„A műsor kezdeti időszakában ez elképzelhetetlen lett volna”
– mondja Elise Anderson, a washingtoni Ujgur Human Rights Project amerikai muzikológusa, aki 2014-ben részt vett a „Selyemút hangja” első szériájának versenyén.
Egészen eddig az ilyen népszerű szórakoztató műsorok az ujgur kultúra legalább némi hivatalos elfogadottságát sugallták. Most pedig annak elnyomását bizonyítják.
Borítókép: Malcolm Brown/Flickr
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
