Amikor Mikael Dolsten, a Pfizer vezető tudósa a múlt héten meghallotta, hogy a COVID-19 vakcina, melynek kifejlesztésében tevékeny része volt, több mint 90% -os hatékonyságot mutat, kollégáival szó szerint felugrott az örömtől – írja a The Times of Israel.
„Az is kiderülhet, hogy ez az elmúlt 100 év egyik legnagyobb orvosi vívmánya” – mondta Dolsten egy Zoom-on készített interjúban a múlt héten otthoni irodájából, arcán meghatódottság és öröm.
Dolstein rámutatott nemcsak arra a történelmi igényre, hogy a vírust gyógyítani kell, hanem arra is, hogy a Pfizer új terméke egy úttörő típusú termék első darabja, melyet a vírus genetikai anyagának szintetikus változatából állítottak elő.
Kitért arra a tényre is, hogy Amerika bevándorlók által naggyá tett ország, ahol az olyan zsidó tudósok mint ő maga, hozzájárulhattak a tudományos innovációkhoz.
„Sok nagyszerű áttörést Amerikában bevándorlók értek el” – mondta Albert Einstein és mások példájára mutatva. „Az emberiség fejlődéséhez való hozzájárulás nagyon is része a zsidó hagyománynak, és az orvostudományban is komoly története van.”
Dolsten 2004-ben Svédországból költözött New Yorkba, ám korántsem az egyetlen zsidó bevándorló orvosi területen. A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla görög zsidó származású, a Moderna gyógyszergyártó vezető főorvosa pedig, aki hétfőn jelentette be, hogy COVID-19 vakcinája közel 95% -os hatékonysággal bír, egy Tal Zaks nevű izraeli bevándorló.
A BioNTech német biotechnológiai vállalatot, mellyel a Pfizer együttműködött a vakcina megalkotásában, Ugur Şahin és Ozlem Tureci török bevándorlók vezetik. Sahin a The New York Times-nak elmondta, hogy ő és Bourla sokban hasonlítanak, hiszen „közös az örökségük, mint tudósok és mint bevándorlók”.
Az új Pfizer COVID-19 vakcina, hasonlóan a hétfőn bejelentett Modernáéhoz, mRNS-ből készül, egy viszonylag új technológia útján, mely Dolsten szerint lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a jövőben nagyobb sebességgel és hatékonyabban küzdhessenek a járványok ellen. A vakcina eddigi sikerességi mutatói lenyűgözték Anthony Faucit, az Egyesült Államok vezető fertőző betegség-szakértőjét, aki elmondta, hogy 75% -os sikerarányban reménykedik.
A vakcina előállításáért felelős tudós, aki az mRNS vakcina kifejlesztését vezette, Drew Weissman, a Pennsylvaniai Zsidó Egyetem professzora, aki Fauci mellett korábban az Országos Egészségügyi Intézetben dolgozott.
Dolsten azonban nem tekinti magától értetődőnek az ilyen típusú multikulturalizmust.
Elmondása szerint egy egészen más korszakban nőtt fel, a második világháború után, amikor Svédországban mindenki számára garantált volt a lehetőség és a biztonság, és az Egyesült Államok iránymutató volt a világot megváltoztató innovációk után kutató bevándorlók számára. Mindkét ország politikai és társadalmi feszültségekkel szembesül, amelyek veszélyeztetik ezeket a hagyományokat.
„Remélem, nemzetként is meggyógyulhatunk, és ismét összehozhatjuk az embereket, ahelyett, hogy visszafelé vezetnénk a világot. Sokat hallani olyan európaiakról, akik most elszigeteltnek látják az Egyesült Államokat.”
Dolsten kanyargós utat tett meg, míg vezető szerephez jutott a gyógyszerfejlesztésben. 1958-ban született, Svédország nyugati partvidékén, egy Halmstad nevű kisközségben nőtt fel. Apja zsidó, aki a háború előttről rendelkezett gyökerekkel az országban, anyja szintén zsidó, aki Ausztriából szökött Svédországba a második világháború első napjaiban.
Bár nem vallásos otthonban nőtt fel, felnőttként többször is ellátogatott Izraelbe, ami arra ösztönözte, hogy doktori tanulmányaiból közel egy évet a híres Weizmann Intézetben töltsön. Karrierjét a Lundi Egyetem orvosi karán kezdte, de Izraelben szerzett tapasztalatai az élvonalbeli immunológia megismerésében arra ösztönözték, hogy a gyógyszertudomány felé forduljon.
Svédország két legnagyobb gyógyszergyárában is dolgozott – a Pharmacia-ban, ahol felkérték, hogy építsen egy új intézetet a gyógyszerek fejlesztésére, majd az Astra AB-ban (amely később a brit AstraZeneca vállalat részévé vált és szintén dolgozik saját COVID-19 vakcina kifejlesztésén).
Dolstein kiváló hírnevet szerzett az iparágban, így a Boehringer Ingelheim, a világ legnagyobb magán gyógyszergyártója egy globális kutatás lefolytatására kereste meg. Rövid ideig a frankfurti székhelyükön dolgozott, majd a vállalt kérésére az Egyesült Államokba költözött családjával. Szintén zsidó és szintén orvos felesége támogatta ötletet.
„Nagyon szerette volna megtapasztalni az amerikai olvasztótégelyt, különösen New York-ot ” – meséli Dolstein.
Dolsten végül a Wyeth gyógyszergyár kutatás- fejlesztés osztályának vezetését vette át. A Wyeth számos ismert gyógyszer, például az Advil gyártója. A céget a Pfizer vásárolta meg 2009-ben, így Dolsten a Pfizer biológiai részlegének kutatás-fejlesztési részlegében kapott helyet, hamarosan pedig az egész részleg vezetését bízták rá.
„Átfogó képet kapok a rák, a genetikai és a gyulladásos betegségek, a vakcinák és az olyan betegségek körüli munkáról, mint a cukorbetegség és az elhízás” – mesél munkájáról a vezető orvos.
Dolsten arról is beszélt, hogy ő maga soha nem érzett kifejezett antiszemitizmust, ugyanakkor ez a kérdés Svédországban az utóbbi években más európai országgal együtt komoly problémává vált, nagyrészt a közel-keleti menekültek beáramlása és a szélsőjobboldali nacionalizmus fellendülése miatt. Azt mondta, látja, hogy három gyermekének – egyikük a Jewish Telegraphic Agency újságírója, Josefin Dolsten – egészen más tapasztalatai lehetnek, mint neki, aki Svédországban nőtt fel.
Dolsten tehát alig várta az USA-ba költözést, amelyet a világ tudományos és vállalkozói „frontvonalának” is tekintett.
„Azt hiszem, van valami történelmileg egyedülálló New Yorkban és azokban a helyekben, ahol az olvasztótégely ilyen erősen érezhető” – mondta. „A biotechnológia és a gyógyszergyártás sikereihez hasonlóan számos nagy felfedezés innen származik, talán az ide érkező emberek sokfélesége készteti őket az együttműködésre. „
