Tovább romolhat a kapcsolat Belgium és Izrael között

Belgium zsidó közössége szerint a kormányt alakító új 7 párti koalíció megpróbálja majd megszüntetni a két ország között fennmaradt csekély intenzitású párbeszéd maradékát is – számol be a The Times of Israel.

A belga zsidó közösség tagjai aggodalmuknak adtak hangot országuk hatalomra kerülő kormánya miatt, mondván, hogy egyes tagjai köztudottan rendkívül kritikusak Izraellel szemben.

Még azelőtt, hogy szerdán este bejelentették volna kabinet a végleges összetételét, a belga politikai életet jól ismerők közül többen is a feszültségek növekedését jósolták Jeruzsálemmel és a helyi zsidó közösséggel, rámutatva arra, hogy szerintük több Izraelt keményen kritizáló politikus is kulcspozícióhoz jut az új kormányban.

„Izrael azt fogja tapasztalni, hogy ez a kormány megpróbálja majd megszüntetni a két ország között fennmaradt csekély intenzitású párbeszéd maradékát is”

– mondta a Brüsszelben dolgozó Jenny Aharon, aki izraeli tisztviselőknek és zsidó szervezeteknek ad tanácsot az EU és Izrael kapcsolataival összefüggő kérdésekben.

Ugyanakkor hozzátette: az újonnan megalakult kormány, amely csütörtök reggel tesz esküt Fülöp király előtt, „nem képviseli a flamand többséget. Ezért pontatlan lenne Izrael-ellenes politikáját a belga nép egésze által osztott véleményként tekinteni”.

Belgiumot Izrael legkeményebb kritikusai között tartják számon Európában, Jeruzsálem és Brüsszel szögesen ellentétes álláspontot képvisel a palesztin kérdésben.

Normalizálódó antiszemitizmustól tartanak Belgiumban

A Jewish Telegraphic Agency elemzése szerint az országban kezd elfogadottá válni az antiszemitizmus, ami ellen a helyi zsidó szervezetek is szót emelnek.

Emlékezetes, hogy februárban a zsidó állam külügyminisztériuma berendelte Belgium izraeli nagykövetét „a zsidó állam démonizálására irányuló szisztematikus kampány” miatt, miután az ország ENSZ-nagykövetsége egy palesztinbarát aktivistát hívott meg a Biztonsági Tanács ülésére.

Júniusban pedig a belga parlament elsöprő többséggel fogadott el egy olyan határozatot, amelyben felszólította a kormányt, tegyen lépéseket annak megakadályozására, hogy Izrael egyoldalúan annektálja Ciszjordánia egyes részeit, és aktívan támogassa a Jeruzsálem elleni európai szintű büntetőintézkedéseket.

Szerdán – csaknem 500 nappal a legutóbbi választások után – a belga törvényhozók olyan megállapodásra jutottak, hogy egy hétpárti koalíció veszi át a hatalmat. Az új kormányt Alexander De Croo vezeti a jobbközép Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták, más néven a Nyitott VLD színeiben.

Néhány más koalíciós párt, például a szocialisták és a Zöldek korábban számos Izrael-ellenes kijelentést tettek.

A szerdán közzétett új koalíciós megállapodás baljóslatúan kijelenti, hogy Belgium „lépéseket tesz” Izrael ciszjordániai települései kérdésében. Az új kormány azt is megfogadta, hogy más országokkal együttműködve összeállítja a „hatékony és arányos ellenintézkedések” listáját arra az esetre, ha Izrael magához csatolná Ciszjordánia egyes területeit. A koalíciós megállapodás arra is kitér, hogy a belga kormány egy palesztin állam elismerését is fontolóra veszi.

„Igen, aggódom Belgium és Izrael jövőbeni kapcsolatai miatt, amikor látom, milyen pártok vannak ebben a kormányban” – mondta Michael Freilich, a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Flamand Szövetség egyik képviselője.

„A baloldali Ecolo soraiban ülő egyik képviselő, Simon Moutquin, évekig vezette az Izrael bojkottját népszerűsítő BDS-mozgalom belga tagszervezetét. Szintén aggasztó, hogy a Szocialista Párt a közelmúltban felvetette, hogy törvényt lenne szükséges hozni Palesztina állam feltétel nélküli elismerésére, elhagyva a tárgyalásos rendezés nemzetközileg elfogadott útját.

Döbbenet: holokausztmúzeumban tüntetnék ki az Izrael-ellenes aktivistát

A „békenagyköveti” elismerést azon az emlékhelyen adnák át, amely a holokauszt idején gyűjtőtábora volt a belga zsidóknak.

„Mindezeken túl a CD&V (Kereszténydemokrata és Flamand) párt azt szorgalmazta, hogy Belgium vállaljon vezető szerepet, amikor Izrael elleni nemzetközi szankciók bevezetése mellett döntenek Ciszjordánia annexiója esetén. Ez a pont is szerepel a koalíciós megállapodásban” – tette hozzá Freilich.

A zsidó származású képviselő elmondta, hogy pártja mindig e javaslatok ellen szavazott.

„Igazságos békét kívánunk, két állammal két nép számára, tiszteletben tartva Izrael biztonsági szükségleteit csakúgy, mint a palesztin törekvéseket” – hangsúlyozta. „Mi is úgy gondoljuk, hogy ez a két fél közötti tárgyalások útján érhető el a leghatékonyabban”.

Brüsszelben és Antwerpenben nagy számú zsidó közösség él, de a most hatalomra kerülő kormány pártjai jelezték, hogy meg akarják szüntetni a zsidó iskolákat és zsinagógák katonai védelmét.

Nincs pénz a zsidók védelmére Antwerpenben

Ősztől nem kapnak katonai védelmet Belgium egyik legnagyobb zsidó közösségének tagjai, legalább is ezek a tervek a koronavírus miatt különösen nehéz gazdasági gondokkal küzdő országban.

Belgium valószínűsíthető új igazságügyi miniszterét és miniszterelnök-helyettesét, a Nyitott VLD párt színeiben politizáló Vincent Van Quickenborne-t több forrás is Izrael radikális ellenzőjeként jellemezte. Van Quickenborne 2003-ban meglátogatta a Hamász alapítóját, Ahmed Jasszin sejket Gázában, és ez év elején az izraeli minisztereket „zsidó lobbistákként” jellemezte.

„Belga zsidó csoportok arra kérték, hogy vonja vissza a Twitter üzenetét, azonban ezt soha nem tette meg” – mondta Freilich.

A zsidó származású és Izrael-pártinak tekintett távozó ideiglenes miniszterelnök, Sophie Wilmes várhatóan az új kormány külügyminisztere lesz.