Nincs pénz a zsidók védelmére Antwerpenben

Ősztől nem kapnak katonai védelmet Belgium egyik legnagyobb zsidó közösségének tagjai, legalább is ezek a tervek a koronavírus miatt különösen nehéz gazdasági gondokkal küzdő országban.

Egyelőre csak tervezetről van szó, ami még nem végleges — írja a JTA. A hírügynökség szerint szeptembertől megszűnhet Antwerpen zsinagógáinak katonai fegyveres biztosítása.

A belga városnak mintegy 18 ezer, többségében haredi, ultraortodox zsidó lakosa van, közösségeiknek közel 100 különféle szervezeti, intézményi objektuma létezik, amely a tervezettel most állami biztosítás nélkül maradhat.

A JTA beszámolója szerint a tervezet eredete egyértelműen visszavezethető a világjárvány pusztító hatásaira: Belgiumban az elmúlt hetekben kilencezer ember esett áldozatul a koronavírusnak, és az ország kiemelkedő gazdasági nehézséggel szembesül.

A flamand zsidóság egyik érdekképviseleti szerve, a Forum of Jewish Organizations of Flemish Jews közleményében reagált a tervekre. Szerintük „a zsidó közösségnek többre, és nem kevesebbre lenne szüksége ezekben a nehéz időkben”.

Belgiumban 2014 óta szolgálnak katonai fegyveres őrök is fontosabb zsidó intézmények és zsinagógák előtt. Erre azért lett szükség, mert abban az évben egy iszlám terrorista négy emberrel végzett a brüsszeli zsidó múzeumban.

Amennyiben valóban elfogadják a tervet, az ország zsidóságának elöljárói vélhetően nem hagyják majd szó nélkül a dolgot, sőt, feltételezhetően magához a miniszterelnökhöz fognak kérvényt benyújtani. Sophie Wimes ugyanis nemcsak az ország első női miniszterelnöke, de történetesen zsidó származású is.

Zsidó Belgium első női miniszterelnöke

Egy askenázi zsidó nő lánya, Sophie Wilmes lett Belgium első női miniszterelnöke. Ugyan sokáig titkolta származását, ám az utóbbi időben egyre fontosabb lett számára az identitása.