Irán kész lehet lemondani közel fegyverminőségű uránkészletéről, miközben az Egyesült Államok szankciókat oldana fel és újranyitná a globális olajkereskedelem egyik kulcsútvonalát. A háttérben formálódó alku nemcsak a nukleáris fenyegetést érinti, hanem az Izraelt közvetlenül érintő libanoni háború végét is elhozhatja – persze csak ha a Hezbollah is visszafogja magát.
Az Egyesült Államok és Irán között körvonalazódó megállapodás alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Kelet erőviszonyait: a kiszivárgott részletek szerint Irán hajlandó lenne lemondani jelentős nukleáris képességeiről, miközben Washington enyhítené a szankciókat – mindez pedig Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus végét is elhozhatja.
A Axios és a The New York Times értesülései szerint a felek egy 60 napos időszakra szóló egyetértési megállapodást (MOU) készülnek aláírni, amely később tartós egyezménnyé válhat.
Irán kulcsfontosságú engedménye: búcsú a dúsított urántól
A tárgyalások központi eleme az iráni nukleáris program visszaszorítása.
Amerikai tisztviselők szerint Teherán beleegyezett abba, hogy feladja mintegy 440 kilogramm, közel fegyverminőségű – 60 százalékos – dúsítási szintet elérő uránkészletét.
Ez a lépés jelentős fordulat az iráni álláspontban, mivel korábban következetesen elutasították, hogy már a tárgyalások kezdeti szakaszában napirendre kerüljön a készlet kérdése. A jelek szerint azonban Washington kemény ultimátuma – amely egy esetleges katonai csapást is kilátásba helyezett – megtörte az ellenállást.
Az iráni nukleáris kapacitás leépítése kulcskérdés az amerikai politikában is, különösen a republikánus törvényhozók részéről érkező kritikák miatt, akik eddig túl puhának tartották az Iránnal szembeni fellépést.
Olajért és tengeri útvonalakért cserébe
Az alku másik oldala gazdasági jellegű: az Egyesült Államok részben feloldaná az Irán elleni szankciókat, lehetővé téve az ország számára, hogy ismét szabadon exportáljon olajat. Ezzel párhuzamosan újranyílna a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros is, amelyen a világ olajkereskedelmének jelentős része halad át.
A tervezet szerint Irán aknamentesítené a térséget, és nem szedne vámokat az áthaladó hajóktól.
A megállapodás része lehet továbbá több tízmilliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon fokozatos felszabadítása is – szigorú feltételek mellett, nyugati felügyelettel.
Izrael és a Hezbollah: feltételes tűzszünet
A dokumentum egyik legérzékenyebb pontja a libanoni front. A tervezet szerint véget érhet az Izrael és a Hezbollah közötti háború, bár amerikai források hangsúlyozzák: nem egyoldalú tűzszünetről lenne szó.
„Ha a Hezbollah visszafogja magát, Izrael is így tesz”
– fogalmazott egy amerikai tisztviselő, utalva arra, hogy Jeruzsálem mozgástere továbbra is a biztonsági helyzettől függ.
Ez különösen fontos szempont Benjamin Netanjahu számára, akinek belpolitikai megfontolásai gyakran ütköznek a washingtoni stratégiai érdekekkel.
Törékeny alku, nyitott kérdésekkel
Bár a felek közel kerültek egy megállapodáshoz, számos részlet továbbra is tisztázatlan. Ilyen például az uránkészlet tényleges átadásának technikai lebonyolítása, valamint az iráni nukleáris program jövőbeni korlátozásának pontos mechanizmusa. Washingtonban sem teljes az optimizmus: egyes tisztviselők szerint a 60 napos időszak akár idő előtt is megszakadhat, ha Irán nem mutat valódi együttműködési hajlandóságot.
Ha jól értem Irán az uránt nem átadja, hanem feladja, ami közel se ugyanaz, magyarán nála marad. Meg az lehet, hogy "az iráni nukleáris kapacitás leépítése kulcskérdés az amerikai politikában", csakhogy szó nincs a kapacitás leépítéséről, a centifugák ott maradnak, ahol vannak, legfeljebb nem pörögnek mint a motolla. Talán nemzetközi felügyelet alá helyezik őket, és ezzel Trump visszajut oda, ahol 2018-ban tartott, amikor felrúgta az erről kötött megállapodást, csak most feloldja az Irán elleni szankciókat és a befagyasztott számlákat.
Érdemes volt rugózni rajta nyolc évet, és elkölteni rá sok milliárd dollárt. Az áldozatokról és a szétbombázott olajkutakról, valamint az USA megcsappant tekintélyéről már nem is szólva, sikerült megrendíteni a katonai képességeiben vetett hitet, és szétverni az Ábrahám szerződéseket.
Ugyanakkor én most sem hiszek a megállapodásban, szerintem az megintcsak a szokásos blöff, hogy húzzák az időt, és magyarázzák, miért nem tartja be Trump az ultimátumot. Habár ha a feltételek valóban azok, amiket fent leírtam, abba Irán akár bele is egyezhet, hisz az USA veresége édes zene lenne füleinek. Ezzel együtt a Hormuzi-szoros lezárása és az olajtankerek blokádja még nem érhet véget, mert igen nagy erők mozdultak meg a világgazdaság tönkretétele érdekében, Trump egója miatt nem hagynak fel a szándékaikkal.
Többek közt erre utalnak a médiában rendszeresen megszellőztetett járványok, és a WHO riogatásai, most a Hanta után az Ebola a "sláger", pedig a kettő közt egy hónap se telt el. A fél Kongót lezárták miatta, a média pedig megint csontig rágja, erre találták ki a mondást, ha csillag ragyog fel az égen, az valakinek kell. Én nem mondom, hogy világjárvány lesz belőle, elég ha frászt hoznak vele a népekre, akkor magától is lefelé megy a tőzsde, és a befektetői hangulat, ötször is meggondolják a kockázatokat.
A Hormuzi csiki-csukinak is ez a célja, hol engedik a hajókat, hol nem, de mindig hitegetnek. Erre mondta egy elemző, hogy mindez karácsonyig is kitarthat, a befektetők akkor is örömmel ugranak majd a hírre, amikor szenteste újabb kéthetes ultimátummal hosszabbítja meg Trump a tűzszünetet. A remény hal meg utoljára, a manipulációnak nincs határa, de a szorost akkor se nyitják meg, a kockázatok és a lejtmenet maradnak.
Quid pro quo .
ja. megtört :DDD
https://hvg.hu/vilag/20260522_amerikai-irani-megallapodas-tervezet-uran-hormuzi-szoros