A Mazsihisz keresztapja, szerencsi szerencsétlenség, kultúrtörténeti emlékfilm, feltámad az NDK, provokatív Népügyészség, értetlen értelmiség, Salamon tőkéje. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
A múlt héten Feldmájer Pétert, a Mazsihisz első elnökét a zsidó közélet elmúlt 30 évéről faggatta Köves Slomó rabbi és Rózsa Péter a Klubrádió „Csak semmi majré!” című műsorában. A nagymúltú zsidó szervezet „keresztapja” többek között felidézte a Mazsihisz és a Mazsike megalapítását, a Csurka-botrányt, Horthy újratemetését, és az Emih megalakulását is.
Megyeri A. Jonatánt eléggé kiborította, hogy a demokratikus ellenzéki pártok „elfelejtettek” elhatárolódni közös szerencsi jelöltjük szerencsétlenül antiszemita és rasszista kijelentéseitől. Pedig szerinte nagyon kéne, ugyanis nincs az a cél, amely minden eszközt szentesít.
Wallenstein Róbert a kultúrtörténeti emlékfilmnek indult, ám lassan szinte folytatásos krimi-dokumentummá érő alkotásáról beszélgetett Hajdú Eszterrel. A rendező Magyarország egyik legjobb – tragikus körülmények között, a mai napig rejtélyes módon, mindössze 33 évesen elhunyt – gitárosa, Barta Tamás előtt tiszteleg.
Krisztina Koenen az NDK visszatérésétől tart, miután a német szociáldemokraták a Német Szocialista Egységpárt kommunista utódpártjával kívánnak koalícióra lépni.
Pelle János ezen a héten az 1945-ös választás napjára időzített kaposvári antiszemita provokációt elevenítette fel, melyet az MKP és a Népügyészség helyi vezetői azért terveltek ki, mert biztosak voltak abban, hogy nem „bukhatnak le”. Valóban megőrizték pozícióikat, leszámoltak a már ekkor sem jövendő koalíciós partnernek, hanem ellenségnek tekintett FKgP aktivistáival.
János felfigyelt rá, hogy külföldi megfigyelők és a hazai értelmiség egy része értetlenül áll a Magyarországon új erőre kapott, kerek egy évszázados Trianon-kultusz előtt, nem érti, hogy a magyarság eredetének írásos forrásokkal nehezen alátámasztható kérdései hogyan gerjeszthetnek még mindig vitát a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában. Kinek és miért fontos, hogy az Árpád-házi királyok csontjai genetikailag milyen térségek lakóival, és milyen más, évezredekkel ezelőtt élt uralkodói dinasztiák maradványaival állnak rokonságban?
A közös adósság rettenetesen összekovácsolja a tagországokat, de kérdés, hogy gyógyírt jelent-e a strukturális problémákra — így reagált a Neokohnnak Gere Ádám, a Milton Friedman Egyetem vezérigazgatója az Európai Unió nemrég elfogadott gigantikus gazdaságélénkítő csomagjára. A közgazdász emlékeztetett Bölcs Salamon háromezer évvel ezelőtti tőkepiaci intelmére: a kölcsönvevő szolgája a kölcsönadónak.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
