A fehérorosz áruk importjának korlátozásával, a kölcsönfolyósítások leállításával reagálhat a Kreml arra, ha Fehéroroszország kiadja Ukrajnának azokat az orosz zsoldosokat, akiket a választási kampány alatt fogtak el Minszkben.
Minden eddiginél kalandosabban alakult a kampány a fehérorosz elnökválasztás előtt. Az izgalom egyik oka, hogy a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenko elnök erős belső és külső ellenállással találta magát szemben, miután bejelentette, hogy hatodjára is meg akarja magát választatni az augusztus 9-i voksoláson.
Egyrészt a fehérorosz ellenzék hirtelen feléledt és komoly kihívókat talált a veterán elnökkel szemben (amikor pedig letartóztatták, illetve kizárták őket az elnöki székért folytatott versenyből, akkor a nejeiket indították), másrészt pedig a jó ideje tartó orosz-fehérorosz vita miatt Lukasenkónak a Kreml felé is kacsintgatnia kell.
A két ország közötti feszültségek hátterében az áll, hogy a minszki vezetés igyekszik ellenállni Vlagyimir Putyin orosz elnök azon törekvéseinek, hogy a két ország integrálódjon, amivel nyilvánvalóan a fehéroroszok veszítenének többet (például a szuverenitásukat).
Másrészt pedig amiatt is sokan felhúzták a szemöldöküket, hogy a múlt héten Minszkben bejelentették: elfogták a Wagner hírhedt orosz magánhadsereg 33 tagját, akik állítólag az egyik ellenzéki jelölttel összefogva alá akarták ásni Fehéroroszország stabilitását.
A zsoldosok közül egyébként ki egyet, ki mást mondott, például hogy meg akarták nézni az isztambuli Hagia Szophiát, csak Minszkben akartak átszállni, mások viszont azt állították, hogy Venezuelába, illetve Afrikába tartottak.
Külföldön kevéssé ismert, de Fehéroroszországban már régóta köztudott, hogy a Wagner tagjai előszeretettel fordulnak meg a posztszovjet államban átutazóban külföldi (például éppen venezuelai, afrikai, szíriai) „missziójuk” felé.
Több mint furcsa, hogy Lukasenkónak éppen az elnökválasztási kampány finisében jutott eszébe az, hogy az orosz zsoldosok veszélyt jelenthetnek az ország biztonságára (értsd: az elnök uralmára). Az ellenzék szerint nyilvánvaló, hogy csak őket akarja lejáratni a veterán államfő.
Kijev kapva kapott az alkalmon. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szinte azonnal kezdeményezte, hogy Fehéroroszország adja ki Ukrajnának azokat a zsoldosokat, akik korábban az Oroszország által támogatott, sőt közvetlenül irányított kelet-ukrajnai lázadók oldalán harcoltak az ukrán hadsereg ellen.
Erre persze már Moszkvának is akadt egy-két nem túl kedves szava.
Mint az Izvesztyija orosz lapnak nyilatkozva Leonyid Kalasnyikov, az orosz állami duma (a parlament alsó háza) FÁK-, eurázsiai integrációs és (külföldön élő) polgártársakkal fenntartott kapcsolat-ügyi bizottságának a vezetője elmondta: Minszk kizárólag csak ukrán állampolgárokat adhat ki Ukrajnának, míg a letartóztatott zsoldosok mind oroszok.
Kalasnyikov nonszensznek nevezte, hogy az orosz zsoldosok közül némelyek részt vettek volna a kelet-ukrajnai harcokban. Szerinte ezen az alapon a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” összes lakosát őrizetbe kellene venni, akik szabadon utazhatnak Fehéroroszországba.
„Lehet, hogy valamikor ezeknek az embereknek egy része ukrán állampolgár volt, ám a népköztársaságokban félmillió ember megkapta az orosz állampolgárságot. Az új orosz törvények alapján ehhez nem kellett lemondaniuk az ukrán állampolgárságról, így a letartóztatottakat oroszoknak tekintjük és ebből kiindulva meg fogjuk őket védeni”
— jelentette ki a bizottsági vezető arra utalva, hogy Oroszország egy ideje orosz állampolgárságot osztogat az orosz uralom alatt lévő kelet-ukrajnai területek lakosságának.
Az Izvesztyija megszólaltatta a FÁK-országok Intézete szakértőjét is. Vlagyimir Jevszejev szerint Fehéroroszország átlépné a vörös vonalat azzal, ha csak egyetlen orosz állampolgárt is kiadna egy harmadik országnak, és Moszkva válaszul politikai, valamint gazdasági szankciókat léptetne életbe Minszkkel szemben.
„Különböző intézkedéseket lehetne hozni Fehororszországgal szemben. Ami a gazdaságiakat illeti, Moszkva leállíthatná a Minszknek nyújtott kölcsönök folyósítását, a fehérorosz államadósság finanszírozását” — mondta az elemző, aki szerint
legsúlyosabb esetben Oroszország a fehérorosz áruk importját is korlátozhatná, illetve lezárhatná a két ország határait.
A szakértő egyébként valószínűnek tartja, hogy Minszk kiad néhány oroszt Ukrajnának. Erről azonban a jelek szerint nem esett szó Putyin és Lukasenko pénteki telefonbeszélgetésén – az MTI által idézett hivatalos Kreml-közlemény szerint a két politikus „a 33 orosz állampolgár Minszk környékén történt letartóztatása nyomán kialakult helyzetet” tárgyalta meg.
A fehérorosz államfő sajtószolgálata szerint „a két vezető megállapodott a történteknek a lehető legkomolyabb módon való kivizsgálásában, a tények tanulmányozásában, a valódi okok és felelősök megállapításában” – ez pedig a minszki közleményben olvasható.