Már az első naptól elkezdi Trump külpolitikai és diplomáciai lépéseinek a visszafordítását Joe Biden, a legesélyesebb demokrata elnökjelölt, amennyiben megnyeri a novemberi választást. Erről maga a volt alelnök beszélt – írja a The Times of Israel az AP hírügynökség összeállítása alapján.
Teljes irányváltást hozhat Washington külpolitikájában, ha Joe Biden költözhet a Fehér Házba négy hónap múlva.
A Közel-Kelettől kezdve, Ázsián át, Latin-Amerikáig és Afrikáig, valamint különösen Európát érintve, minden fontos kérdésben változás jöhet, mint például a kereskedelem, terrorizmus elleni küzdelem, fegyverkezés, bevándorlás területén.
A várható demokrata elnökjelölt és tanácsadói már belengették a változtatások cunamiját abban, hogy hogyan tekint saját magára az Egyesült Államok a nemzetközi közösségben.
Korábban az amerikai külpolitika nem változott érdemben, amikor a republikánusok és a demokraták egymásnak adták át a stafétát. Ez azonban Trumppal megváltozott. Az „Amerika az első” politikát bevezetve gyanakodva néztek addigi szövetségeseikre, miközben békülékeny hangot ütöttek meg Észak-Koreával és Oroszországgal.
Ugyanakkor a változtatások nem mentek olyan gyorsan és zökkenőmentesen, mint ahogy az a bejelentésekből tűnt. Több mint egy évig tartott kilépni az Atomalkuból, a Párizsi Klímaegyezményből és a WHO-ból bejelentett távozás pedig még meg sem valósul a november 3-i elnökválasztásig, ha egyáltalán bekövetkezik. A Németországból bejelentett csapatkivonás is évekbe telhet.
„Én tudom, hogyan kell a dolgokat nemzetközi szinten intézni. Értem a nemzetbiztonsági és hírszerzési ügyeket. Ezt csináltam egész életemben. Trumpnak fogalma sincs ezekről, semmi”
– mondta Biden újságíróknak.
Trump kampányában gyengeségnek próbálja beállítani Biden külpolitikai tapasztalatait.
„Joe Biden békülékeny és globalista hozzáállása káros lenne az amerikai külpolitikára és a nemzetbiztonságra, és a status quo évtizede után Trump elnök világossá tette, hogy az Egyesült Államok többé nem fogja egyengetni a világ többi részének sorsát”
– nyilatkozta Ken Farnaso sajtótitkár-helyettes.
Biden azt ígéri, hogy már az első naptól kezdve elkezdi visszacsinálni mindazt, amit Trump tett. Feloldja a bevándorlási tilalmat a muszlim országokból, visszaállítja a WHO támogatását és leállítja a kilépési folyamatot, ahogyan a Párizsi Klímaegyezmény esetében is.
A NATO vezetőinek is bejelenti, hogy „visszatértek”, és összehív az első évben egy vezetői tanácskozást.
Kína esetében már árnyaltabb a helyzet. Trumpnál most ez az első számú külügyi terület, Bident pedig gyengének állítja be ebben az ügyben.
Trump korábban közvetlen viszonyban volt Hszi Csin-Ping kínai elnökkel, később viszont elmérgesedett a jó kapcsolat. Legutóbb a koronavírus kitörésével vádolta meg Pekinget, és a Huawei után a TikTok ellen is hadjáratot indított.
Biden ezen a területen már óvatosabban kritizálja Trumpot, a békülékeny közvetlen személyes viszonyt és a harcos bejelentéseket ugyanakkor ő is szembe állítja.
Biden azt ígéri, hogy megválasztása esetén visszaállítja a Palesztin Hatóságnak a Trump-kormány által megszüntetett támogatását, valamint a palesztin menekülteket támogató ENSZ-ügynökség segélyezését is.
Azt ugyanakkor nem mondta, hogy a Jeruzsálemet izraeli fővárosnak elismerő határozatból is visszalép és visszaköltözteti az amerikai nagykövetséget Tel-Avivba.
Az ENSZ ügynökségeiben visszaállítja az Egyesült Államok tagságát, megpróbál közvetlenebb viszont kialakítani az európai és NATO-szövetségesekkel.
Afrikában emelni fogja Amerika jelenlétét, amely a Kínával folytatott verseny új harci terepe.
Ázsiában visszatér a hagyományos amerikai állásponthoz, amely támogatja az amerikai csapatok jelenlétét Japánban és Dél-Koreában. Biden azt is kritizálta, hogy Trumpnak személyes kapcsolata van Kim Dzsongunnal.
Latin-Amerikával kapcsolatban Biden azt ígéri, törli azokat a rendeleteket, amelyek visszaküldik Mexikóba és más országokba a menekültkérelmük elbírálására váró menedékkérőket, valamint leállítja a déli határfal további építését. Biden emellett újra akarja indítani Kubával a párbeszédet, amely még az Obama-korszak alatt kezdődött.
