A júliusra tervezett izraeli annektálás előtt nem sokkal a palesztin vezetők felkeléssel fenyegetnek, míg a civilek inkább az apátia jeleit mutatják.
Különböző palesztin csoportok vasárnap egy közös akciótervben állapodtak meg Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketerve, illetve az izraeli annektálás ellen – közölte az MTI.
Egy röplap szerint ugyanis nagyszabású tiltakozást szerveznek szerdára a Hamász uralta Gázai övezetben. Az viszont egyelőre nem világos, hogy megmozdulások lesznek-e a határkerítés mentén.
A civilek „belefáradtak”
Mindezzel egyidejűleg a The Times of Israel felidézi: a legutóbbi palesztin utcai felvonulások nem érték el céljaikat, és többször hiányzott a „kritikus” tömeg. Hangosítóeszközök, palesztin zászlók, szabadnapok a munkahelyeken – mindhiába, a Palesztin Hatóság júniusi demonstrációján például alig 200 ember gyűlt össze Ramallahban a tervezett izraeli lépés ellen.
„Belefáradtak” – jellemezte a palesztinok hozzáállását Nour Odeh palesztin elemző. „Belefáradtak, hogy mindig ugyanaz történik – kiállnak Ramallahban, és várnak a kamerákra, hogy megmutassák, mennyire dühösek”
– tette hozzá magyarázatul arra, hogy miért vált nehézzé mozgósítani a civil tömegeket. Mint elmondta, a palesztinok frusztrációja mögött nagy részben vezetőik sikertelensége áll. Az 1993-as oszlói egyezmény után autonóm és jól működő rendszerre tettek ígéretet a Nyugati Parton belül, de csaknem három évtized leforgása alatt a vezetők nem voltak képesek mindezt megvalósítani.
Ugyanezt erősítette meg egy másik palesztin szakértő, Ghassan Khatib is a sajtó munkatársainak. A Palesztin Hatóság egykori tagja szintén úgy véli, hogy a tömegeket jellemző apátiának a vezetők és nép közötti „szakadék” az oka.
Választások nélkül nincs bizalom
Khatib szerint ennek egyik legfőbb eleme a választások hiánya. A fiatalokat nagyon zavarja, hogy egy olyan idősebb réteg áll a népük élén, amelyről utoljára 2006-ban szavaztak, ezért nem is bíznak bennük.
Mahmúd Abbász, a Hamásszal rivalizáló Fatah vezetője többször tett ígéretet újabb választás kiírására. Ám erre egyszer sem került sor az elmúlt 14 évben.
Egy friss felmérés szerint a palesztinok 83 százaléka fontosnak tartaná, hogy új választásokat tartsanak. Mindössze 13 százalékuk szavaz nagyobb bizalmat a 85 éves Abbásznak, míg a megkérdezettek 76 százaléka korruptnak jellemezte a Palesztin Hatóságot.
Ráadásul Khatib szerint a gazdasági nehézségek, valamint a koronavírus okozta kihívások tovább csökkentik a palesztinok utcára vonulási kedvét. „Az embereknek mostanában túl sok mindenért fáj a fejük” – fogalmazott a szakértő, aki hozzátette:
a palesztinok nagy része valószínűleg úgy gondolja, hogy az izraeli annektálás nem érinti a hétköznapjaikat.
Bármi következhet
Odeh ugyanakkor figyelmeztetett: nehéz előre pontosan megjósolni, hogy milyen reakciókat fog eredményezni Izrael annektálási lépése. Kiemelte, az Első Intifáda is meglepetésszerűen szerveződött 1987-ben.
Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, noha az izraeli kormány pontos tervei máig nem ismertek, az izraeli hadsereg is több radikális forgatókönyvvel – köztük egy új terrorhullám lehetőségével – is számol.
Egyes utcai „magánakciók” szintén lehetségesek, és már meg is kezdődtek. Az újkelet.live hétfői beszámolója szerint például legutóbb vandálok vörös festéket adtak a petach tikvai Donald Trump téren található szökőkút vizéhez.
„Az annektálásért vérrel fogunk fizetni” – írták vörös betűkkel a helyszínen.
A teret tavaly avatták fel Donald Trump 2017-es bejelentésének tiszteletére, melyben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.
