A Rushmore-hegy körüli viszály új lendületet nyert a szobordöntögető mozgalom terjedésével.
Múlt héten Amerika egyik legnépszerűbb konzervatív gondolkodója és publicistája, Ben Shapiro arra figyelmeztetett, hogy szerinte fennáll a veszélye annak, hogy hazájában a „történelmi revizionista papság ébredése” az ország egyik legismertebb emlékművét fogja következőleg megsemmisíteni.
Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan a Rushmore-hegy is célponttá válik a szoborrombolók számára, akik nemrég George Washington és Thomas Jefferson emlékműveit is eltüntették a közterekről.
Válaszul az érintett dél-dakotai állam kormányzója, Kristi Noem a Twitteren írt bejegyzést. „Ez nem történik meg, amíg én a helyemen vagyok” — szögezte le azonnal a republikánus kormányzó az emlékmű kapcsán.
Felmerül a kérdés: miért válhatna össztűz alá a sziklafalba vájt szoboregyüttes, aminek helyszínét korábban őslakos indiánok szenthelyeként tartották számon, ma pedig az amerikai történelem korábbi elnökeinek állít emléket?
Régóta tüntetnek ellene
Az észak-amerikai emlékmű körüli viszálynak elsősorban Donald Trump helyszínre tervezett júliusi látogatása ad kiemelt aktualitást, ugyanakkor az arcképek körüli viták messzire nyúlnak vissza a történelemben.
A Black Hills oldalában fekvő emlékművet 1927 és 1941 között építették.
A sziklás terület az 1800-as évekig a sziú nevű indán törzshöz tartozott, és egyre több hang vallja azt, hogy ma is az őslakosokat illeti. A George Floyd halála óta tartó utcai zavargások fényében ez a vélemény különösen erős visszhangot nyert mára.
„A Rushmore-hegy a fehér felsőbbrendűség és rendszerszintű rasszizmus szimbóluma”
— mondta Nick Tilsen, egy helyi törzs tagja és aktivistája az AP hírügynökségnek tett nyilatkozatában. „Igazságtalan, hogy ellopják az őslakosok földjét, majd a tömeggyilkosságot végrehajtó gyarmatosítók fehér arcait odavésik” — tette hozzá a férfi, aki több társához hasonlóan az emlékmű eltüntetéséért kampányol.
Kik azok a „fehér arcú gyarmatosítók”?
A hegyoldalba vésett emlékművet gyakran a „demokrácia szentélyének” is nevezik. A szobrokat Gutzon Borglum szobrász alkotta, akiről napjainkban néhányan azt terjesztik, hogy a Ku Klux Klan nevű titkos társaság egykori tagja volt.
Az általa kiválasztott négy elnök az amerikai történelem négy jelentős korszakának állít emléket.
George Washington a nemzet megszületésekor játszott kulcsszerepet, Thomas Jefferson a nyugati terjeszkedést vezette, Abraham Lincoln a nemzet egységesítéséért és a rabszolgatartás eltörléséért küzdött, míg Theodore Roosevelt az ipari forradalom idején vezette hazáját.
Trump elnök is csodálója
Köztudott, hogy Donald Trump amerikai elnök régóta kedvelője az emlékműnek. Noem kormányzó asszony 2018-ban elmondta, hogy Trump egyszer arról beszélt neki: a politikus álmai között szerepel, hogy egyszer felkerülhessen a szoboregyüttes sorába.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az amerikai elnök egyik kampányhelyszínének is a Rushmore-hegyet választotta. Trump bejelentése szerint a Függetlenségi Nap előestéjén, július 3-án érkezik majd a helyszínre, ahol tűzijátékkal és ünnepséggel készül stábjával.
A tervek beharangozását követően azonnal ellenkezésbe kezdtek a helyi őslakosok képviselői, és Trump látogatásának napjára tüntetéseket hirdettek.
A szoboregyüttes marad
Bárhogyan is készülnek a demonstráció szervezői, azzal biztosan számolniuk kell, hogy az amerikai elnök minden áron igyekezni fog megőrizni a vitatott műemlék épségét.
Pénteken ugyanis Trump a Twitteren is bejelentette, hogy egy új elnöki rendelet aláírásával minden áron biztosítani igyekszik az amerikai műemlékek, emlékművek és szobrok védelmét. A rongálóknak és vandáloknak pedig hosszú börtönbüntetést ígért.
