A bejelentés időzítése feszültebb politikai légkörben és kevésbé alkalmas környezetben, mint az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés, nem is történhetett volna.
Az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett V. Holokauszt Világfórumon 49 ország magasrangú vezetői, államfők, miniszterelnökök és királyok hajtottak fejet a Soá hatmillió áldozatára emlékezve.
A Reuven Rivlin elnök rezidenciáján vacsorával kezdődő és másnap a Jad Vasemben folytatódó megemlékezés a zsidó állam kiemelt diplomáciai kezdeményezése az antiszemitizmus elleni határozott fellépésre való felhívás jegyében.
A meghívottak közül Andrzej Duda lengyel elnök már korábban jelezte távolmaradását, mivel a szervezők nem engedélyezték számára, hogy beszédet mondjon, az orosz elnöknek viszont igen.
A lengyel bojkott valódi oka a Vlagyimir Putyin kijelentései miatt a közelmúltban kipattant második világháborús lengyel-orosz parázs vita, de az izraeli kétoldalú diplomáciai kapcsolatok sem igazán működnek az elmúlt időszakban. A lengyeleken kívül, Gitanas Nauseda litván elnök utolsó pillanatban mondta le az utazást, helyette a litván parlament elnöke vett részt az eseményen.
A találkozóra végül meg is érkező vendégek körüli legnagyobb felhajtás kétségkívül Vlagyimir Putyin orosz elnök érkezését előzte meg.
A helyi médiát és az izraelieket alaposan feltüzelte Naama Issachar ügye, akit marihuána birtoklása miatt, izraeli mértékkel aránytalanul szigorú 7,5 év börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban. Naama édesanyja abban a reményben várta Jeruzsálemben az orosz elnökkel való személyes találkozást, hogy bejelentésre kerül lánya szabadon engedése.
A hónapok óta tartó diplomáciai erőfeszítések és az orosz elnök által kicsikart “csekély” izraeli területi ellenszolgáltatás, valamint a Kreml állítólagos optimista ígéretei ellenére, a a sajtóban előre beharangozott bejelentés egyelőre nem történt meg.
Fontos diplomáciai esemény lett volna Jared Kushner érkezése Jeruzsálembe, aki szintén az utolsó pillanatban mondta le a találkozót, pedig Netanjahuval és politikai riválisával, Beni Ganzzal találkozott volna a régóta halogatott amerikai béketerv kapcsán.
Kushner helyett váratlanul az esemény legmagasabb rangú amerikai vendége, Mike Pence alelnök találkozott Ganzzal, pedig korábban ez nem volt betervezve. Ezután hirtelen felgyorsultak az események és a találgatások.
Először a sajtóban terjedt el a hír, miszerint Donald Trump a jövő héten kedden a Fehér Házba várja Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és az ellenzék vezetőjét Beni Ganzzot, a béketerv megvitatása végett.
Nem sokkal később Pence hivatalosan megerősítette, majd Trump szokásához híven Twitteren még azt is hozzátette, hogy a médiában megjelent béketerv tartalma és nyilvánosságra hozatalának pontos időpontja puszta spekuláció. Legutolsó hitek szerint az amerikai elnök még kedd előtt, Netanjahu Fehér Házi látogatása előtt nyilvánosságra fogja hozni a tervet.
Az V. Holokauszt Fórum hivatalos programjai alig értek véget, az esti órákban a 12-es csatorna már nyilvánosságra hozta, hogy
az “évszázad béketerve” állítólag teljes izraeli szuverenitást biztosít Jeruzsálem felett és elismeri a zsidó állam jogát Júdea és Szamária több mint száz zsidó települése felett a C zónában.
Az úgynevezett “vitatott” terület, Júdea és Szamária kb 60%-a, az oslói megállapodás óta teljes körű izraeli biztonsági és adminisztrációs felügyelet alatt áll, és mintegy 400 ezer zsidó lakossal rendelkezik. Ezenkívül a terv engedélyezi “nem túl nagyszámú” palesztin menekült hazatérését, valamint az annektált területeken élők számára állampolgárságának biztosítását, de szigorúan a palesztin területek teljes demilitarizálása mellett. Izraelnek kizárólagos joga a határok ellenőrzésére is.
Trump béketerve elismer ugyan egy palesztin államot, de olyan feltételekhez (Izrael állam, és Jeruzsálem, annak egy és osztatlan fővárosa elismeréséhez) köti, amit eddig egyetlen arab vezető sem volt hajlandó elfogadni.
Ramallah kapcsolata az amerikai elnökkel végérvényesen 2017-ben romlott meg, mikor Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, illetve bejelentette, átköltözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget a zsidó állam fővárosába. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász részéről azóta minden ajánlat “halálra van ítélve”, ami nem a 67-es határokra épül, valamint ami nem tartalmazza Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeni Palesztin Állam fővárosaként.
A béketerv nyilvánosságra hozatala előtt, már most is borítékolható, hogy Rámalláh el fogja utasítani azt, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezetről nem is beszélve. Mindez pedig az eredményezheti majd, hogy az amerikai elnök névlegesen szabad kezet ad Benjamin Netanjahu számára a vitatott területek egyoldalú annektálására, ami kétségkívül a miniszterelnök javára fogja billenteni a márciusi választások mérlegét.
A bejelentés időzítése feszültebb politikai légkörben és kevésbé alkalmas környezetben, mint az auschwitzi haláltábor felszabadulásának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés, nem is történhetett volna.
Köztudott, hogy Donald Trump elnök az ellene elindított “impeachment” meghallgatás közben, Benjamin Netanjahu pedig az egy éve ügyvivő kormány megbízott minisztereként három-rendbeli vádemelés és a jövő heti mentelmi jog felfüggesztésével foglakozó bizottság szavazása előtt áll.
Beni Ganz, az ellenzéki Kék-Fehér párt vezetője először ellenezte a sajtóban néhány hete megszellőztetett béketerv választások előtti kiszivárogtatását, mondván, az amerikai vezetés ezzel beavatkozna a választásokba. A héten a Jordán-völgyben tett látogatása során viszont már azt nyilatkozta, reméli, Trump minél előbb bemutatja a tervet.
„Három hét telt el, és sok drámai esemény történt a Közel-Keleten – tehát remélem, hogy az elnök hamarosan bemutatja a tervét.”
A Jordán-völgy annektálásával kapcsolatban Ganz kijelentette, hogy támogatja a lépést, de hangsúlyozta, az izraeli szuverenitás kiterjesztését törvényesen és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben kell történjen.
A izraeli média szerint bár Benjamin Netanjahu a Jordán-völgyre szóló törvény megszavazását napirendre kívánta tűzni, jogi lépéseket és a terv előkészítésére vonatkozó intézkedéseket eddig nem kezdeményezett. A béketerv bemutatásával, illetve annak palesztin elutasításával azonban, erre is lehetőséget kaphat.
Nem utolsó sorban, Netanjahu miniszterelnök mellett Beni Ganz meghívása a Fehér Házba, egyes elemzők szerint azt is jelentheti, hogy Donald Trump az évszázad üzletét ajánlja fel az egymással idestova egy éve kiegyezni nem tudó Netanjahunak és Ganznak azzal a feltétellel, hogy a választások után megállapodnak az egységkormány létrehozásában.
A Jad Vasemben megjelent magas rangú politikusok egyetértettek abban, hogy az antiszemitizmus elleni harc közös érdek. Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron francia elnök jeruzsálemi rövidre szabott útja során viszont, sokak szerint helytelenül, nem mulasztotta el a találkozót Mahmúd Abbászal, ha már úgyis erre jártak.
Az amerikai elnök béketervének bejelentése és a nemzetközi közvélemény részéről várható fogadtatása már most borítékolható, különösen Macron és Vlagyimir Putyin esetében. Putyin, aki szoros baráti kapcsolat és leginkább érdek fűzi a zsidó államhoz, de csak addig amíg nem kerül szóba az a Trump féle béketerv, amely Izrael és közvetve Amerika számára a régióban kiemelt szerepet biztosítana.
Az “évszázad béketervébe” az orosz elnök ellenszolgáltatás nélkül biztos nem fog egykönnyen beleegyezni, főleg azok után, hogy a Sándor udvart egyszer már felajánlották neki