A zsidó szempontból 10 legfontosabb esemény 2019-ben

Miközben lassan menetelünk a 2020-as polgári esztendőbe, érdemes visszatekinteni a 2019-es év zsidóság szempontjából legfontosabb eseményeire. Figyelem! A lista szubjektív, és a felsorolás sorrendje sem feltétlenül az események súlyát tükrözi.

1.) Az Egyesült Államok hadserege október 27-én megöli Abu Bakr al-Bagdadit, az ISIS vezetőjét.

A hírt Donald Trump amerikai elnök jelentette be. A terroristavezér likvidálását Trump az amerikai kormányzat első számú nemzetbiztonsági céljának nevezte. „Úgy halt meg, mint egy kutya, egy gyáva ember”, aki menekülés közben egy alagútban felrobbantotta magát és megölt három gyermeket is – fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy az amerikai katonák kiváló munkát végeztek, egyetlen amerikai sem sebesült meg.

Al-Bagdadi földi maradványait az amerikaiak a hírszerzés birtokában lévő DNS-minták alapján a helyszínen 15 percen belül azonosították. A terroristavezérrel együtt számos társát is megölték. Az épületben 11 gyermek is volt, őket épségben kimentették. Az al-Bagdadi társaságában lévő két nőt – akik információk szerint a feleségei voltak – szintén holtan találták.

2.) Gyilkos támadást hajtanak végre egy zsinagógában, imádkozók ellen a kaliforniai Poway városában, San Diego közelében, április 27-én.

Egy gépfegyveres férfi rontott be a Pészah utolsó napját ünneplő gyülekezet zsinagógájába, és lövöldözni kezdett. Egy nő meghalt, három ember megsebesült, őket kórházban ápolták. Az elkövető autóval elmenekült, de a rendőrök hamarosan megállították, feltett kézzel szállt ki az autójából, letartóztatták.

3.) Két áldozatot követel egy zsinagógai lövöldözés a zsidóság legszentebb napján a kelet-németországi Halle-ban.

Legalább két ember életét vesztette, miután egy ismeretlen támadó agyonlőtte őket Halle városában a zsinagóga közelében, Jom Kippur napján. Az egyik áldozat egy férfi, akit egy gyorsétkezdénél lőtt le, a másik egy nő, akit a temető szomszédságában ölt meg.

A Halle-i támadó, fotó: Twitter

4.) A Konzervatív Párt, élén Boris Johnsonnal nyeri a december 12-i parlamenti választásokat Nagy-Britanniában.

Az antiszemita nézeteiről ismert Jeremy Corbyn és az általa vezetett Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett. A választás tétje a Brexit mellett az angliai zsidóság számára különösen nagy volt, a közösség vezetői jelezték, hogy Corbyn győzelme esetén tömeges elvándorlás lehetséges Angliából.

5.) A Rashida Tlaib, Ilhan Omar és Ayanna Pressley ifjú képviselők alkotta trió egyre szélesebb ismertséget és befolyást szerez az amerikai Demokrata Pártban és a képviselőházban.

A trió tagjai nem rejtik véka alá Izrael-ellenes nézeteiket, a Demokrata Párt pedig a 2020-as elnökválasztási harc kezdetével a radikalizálódás jeleit mutatja. A radikális baloldali trió a demokrata párti elnökjelölt-választásban a zsidó Bernie Sanders mögé áll, aki származása ellenére minden bizonnyal a leginkább Izrael-ellenes az elnök-aspiránsok közül.

6.) Donald Trump a főiskolákon és egyetemeken egyre növekvő antiszemitizmus ellen lépve egy elnöki rendeletben a zsidóságot nemzetiségnek (is) nyilvánítja.

A lépés azért rendkívül fontos, mert amennyiben egy adott egyetem nem lép fel a campusán érzékelhető antiszemitizmus, főként a kirekesztő BDS-mozgalom ellen, úgy az állam megvonhatja tőle a szövetségi forrásokat.

Safe space-be zárja Trump az amerikai zsidókat?

Trump nem véletlenül írta alá ezt a rendeletet, és ez az egyik legjobb elnöki lépése eddig (nem volt sok). Seres László publicisztikája.

7.) Az ENSZ idén is Izrael ellen hozza a legtöbb elítélő határozatot.

A szervezet egyre nevetségesebbé teszi magát azzal, hogy Izraelt olyan országok elé helyezi az elítélő határozatok listáján, mint Szíria, Jemen, Irán vagy Észak-Korea. Bár a határozatok jelentős része teljesen súlytalan, abban azért tetten érthető az ENSZ különös gonoszsága és rosszindulata, hogy december elején például két olyan határozatot is elfogadott, amely tagadja a zsidó nép kötődését illetve kapcsolatát Jeruzsálem városához.

8.) Márciusban Washington elismeri Izrael jogát a Golán-fennsíkhoz, novemberben pedig bejelenti, hogy nem tekinti nemzetközi jogba ütközőnek a ciszjordániai zsidó telepeket.

A Golán-fennsík státusza annak 1967-es izraeli elfoglalása óta nem volt rendezett, az amerikai bejelentés a Jeruzsálem fővárosként való elismerése után talán a legfontosabb lépés Izrael érdekében. Szintén hasonló jelentőséggel bír Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azon bejelentése, miszerint az Egyesült Államok visszatér a Ronald Reagan kormánya által követett irányhoz, és a ciszjordániai zsidó telepeket legálisnak minősíti.

9.) Az uniós tagországok közül kizárólag Magyarország vétózta meg előzetesen a júdea-szamáriai településekkel kapcsolatos történelmi amerikai bejelentés ellen tervezett EU-határozatot, november 19-én.

Budapest ezzel a lépéssel akadályozta meg, hogy a 28-ak közös közleményben tiltakozzanak az amerikai külügyminiszter bejelentése ellen, amely szerint nem tekintik illegálisnak a telepépítést a vitatott területeken.

10.) Jelentősen megnőtt az antiszemita gyűlöletcselekmények száma az Egyesült Államokban, főként a zsidók által egyik legsűrűbben lakott New York és New Jersey államokban.

Az antiszemita támadások mögött egyaránt állnak radikális muszlimok és szélsőjobboldali elkövetők. A trend rendkívül aggasztó, amerikai zsidó vezetők fokozottabb biztonsági intézkedéseket sürgetnek és a zsidó közösségek egyre többet tesznek az önvédelem terén.

Ötszörös gyilkossági kisérlettel vádolják a New York-i zsidókat késelő férfit

Egy rendszámfelismerő kamera jelzése alapján sikerült két órán belül elfogni a támadót, aki Monsey-ben legalább öt embert megkéselt.