A rendezvényt idén az „Igent a békére, nemet az erőszakra” jelmondat jegyében szervezték meg az 1995-ben meggyilkolt izraeli miniszterelnök emlékére a róla elnevezett téren.
Ugyanez volt a jelszava annak a békenagygyűlésnek is, amelyen 24 éve a távozó kormányfőt támadója, Jigál Amír lelőtte.
A tömegtüntetés fő szónoka ezúttal Beni Ganz kormányfőjelölt, a centrista Kék-fehér párt elnöke volt, aki beszédében az izraeli társadalom különböző csoportjai közti megbékélést sürgette, és nevének említése nélkül bírálta Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
„A gyűlölet ismét veszélyes fegyverré vált a határokat nem tisztelő politikusok kezében”
— figyelmeztetett Ganz. „Rabint a viszálykeltés, az uszítás, a gyűlölet miatt gyilkolták meg. Huszonnégy éve nincs köztünk, de sajnos szégyenünkre az uszítás felüti rút fejét” – tette hozzá.
A demonstráción felszólalt Simon Sevesz, Rabin egykori kabinetfőnöke, aki Rabinhoz hasonlította Ganzot. Utána Jaron Silberman, a Rabin-gyilkossághoz vezető időket felidéző Szörnyű napok című sorozat rendezője beszélt, valamint a Nők békét hoznak nevű feminista békemozgalom képviselői.
Jichák Rabin miniszterelnök kötötte meg a palesztinokkal az úgynevezett „békefolyamatot” megalapozó oslói megállapodást 1993-ban, amiért egy évvel később Simon Peresszel és Jasszer Arafattal együtt Nobel-békedíjat kapott.
Rá két évre, 1995. november 4-én egy izraeli jobboldali radikális joghallgató, Jigál Amír három lövéssel meggyilkolta, miután egy béketüntetésen beszédet mondott.
A ma 49 éves Amír jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetését tölti, bár a gyilkosság körülményeivel kapcsolatban számos kétely merült fel a közelmúltban. Mordecháj Kedar, a Bar-Ilan egyetem professzora ezen a héten határozottan azt állította, hogy
Rabin halálát nem az elítélt merénylő fegyveréből kilőtt golyó okozta.
A mártírhalált halt kormányfő politikai örökségének megítélése ellentmondásos az izraeli társadalomban, miután a „békefolyamatot” kísérő, soha nem tapasztalt terrorhullámban több izraeli civil vesztette életét, mint bármikor korábban, és Oslo után kaptak erőre az Izrael legitimitását kétségbevonó mozgalmak is.
1994 május 10-én egy johannesburgi mecsetben tartott beszédében Arafat Jeruzsálemet felszabadító dzsihadról beszélt, és így indokolta az Izraelnek tett engedményeket: “Nézetem szerint ez a megegyezés nem több, mint a megegyezés Mohamed és a mekkai kuraisok között… Most elfogadjuk a békemegállapodást, de csak azért, hogy folytassuk az utat Jeruzsálem felé.” (Az angol nyelven tartott beszédrõl Bruce Whitfield délafrikai újságíró titokban hangfelvételt készített.)
1995. augusztusában az Al-Azar egyetemen ismét Mohamedet példáját említette: “Aztán jött az oslói megegyezés, melynek vannak pozitív és negatív elemei. Ha valaki kifogásolja a megegyezést, vagy annak egyes kitételeit, nekem ezer kifogásom van e dokumentum ellen. De emlékeztetlek, testvéreim, egy dologra: amikor a próféta aláírta a Hudaybiyeh megegyezést… Csak emlékeztetlek titeket erre. Nem mondok semmi újat, csak emlékeztetlek.”
„Kevés hitetlen hallott az al-Hudaybiyeh oázisról. Mohamed i.sz. 628. tavaszán itt kötött tíz évre szóló békeszerződést Mekka uraival, a pogány kurais törzs vezetőivel. A szerződéssel a kezükben a kuraisok biztonságban érezték magukat és feloszlatták hadseregüket. Két évvel később egy régi törzsi viszály fegyveres összecsapáshoz vezetett Mohamed egyik szövetségese és egy kurais-párti pogány törzs között. Mohamed ezt ürügyként felhasználva azonnal hadjáratot indított, elutasította a kuraisok jóvátételi kisérleteit, bevonult Mekkába, kiűzte a városból a pogány vallásokat és lerombolta bálványaikat. Azóta Mekka iszlám szent városa, al-Hudaybiyeh pedig minta a hitetlenekkel kötendő megállapodásokhoz. A próféta példáját követve Szaladin fegyverszünetet kötött a keresztesekkel, majd egy karaván kifosztásának ürügyével váratlanul dzsihádot hirdetett és elfoglalta Jeruzsálemet.
A próféta példáját követte Jasszer Arafat is, mikor 1993. szeptemberében aláírta az oslói megegyezést. ”
Kis Álmos Péter: Egy oázis a sivatagban
http://www.danielpipes.org/316/al-hudaybiya-and-lessons-from-the-prophet-muhammads
Köszönöm. „Timeo Danaos et dona ferentes.” kiterjesztése. Mi vigyázunk Magyarországon, Izraelnek meg ott kell vigyáznia.