Oroszország az Amerika által hagyott űr betöltésével szilárdítaná hatalombróker szerepét Szíriában

A kurdok kétségbeesésükben az orosz támogatást élvező Aszaddal állapodtak meg, hogy védelmet biztosítson számukra a török erőkkel szemben. 

Oroszország kedden elkezdte betölteni az Egyesült Államok által hagyott űrt Észak-Szíriában, csapataival éket verve a szír kormányerők és a török katonaság közé. Mindeközben növekszik a feszültség a NATO berkein belül, mivel a török elnök, Recep Tayyip Erdogan fittyet hány a nyugati országok egyre gyarapodó, offenzíváját elítélő nyilatkozatai, illetve szankciói sorára — írja a The Times of Israel elemzése.

Már hét napja folyik az offenzíva a Törökország által terrorszervezetnek tartott kurd csapatok ellen, melynek következében tízezrek kényszerültek elmenekülni otthonaikból, új szövetségek születtek, és újrarajzolódni látszik Szíria térképe.

Putyin gyorsan reagált, hogy tovább erősítse a hatalombróker szerepét, miután Donald Trump amerikai elnök elrendelte az amerikai csapatok kivonását Észak-Szíriából.

Az amerikai döntés gyakorlatilag magukra hagyta az Egyesült Államokkal korábban szövetségben álló kurdokat és megnyitotta az utat az őket összeroppantani szándékozó török invázió előtt.

Kétségbeesésükben a kurdok új védelmező után néztek, amit úgy tűnik, meg is találtak az orosz támogatást élvező szír elnök, Bassár al-Aszad személyében, akinek a csapatai vasárnap elkezdtek bevonulni a kurdok által ellenőrzött területekre, hogy pajzsként szolgáljanak a török erőkkel szemben. A szír csapatok zászlót lengetve vonultak be az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő Manbizsba, melyet Törökország régóta igyekszik megkaparintani magának. A városból már megtörtént a 2017 óta ott állomásozó amerikai csapatok kivonása – erősítette meg az amerikai hadsereg szóvivője.

Asszád kormányerői kormányellenes lázadókkal vállvetve harcolnak a törökbarát lázadók ellen

Oroszország nem hagyja valódi összeütközés kialakulását Szíria és Törökország között, mert abban – mint mondta – senki sem érdekelt.

Mostantól Oroszország tölti be a kurd és török erők közötti villámhárító szerepét. A város közelében már járőröznek az orosz csapatok a török és szír kormányerők közötti frontvonalon.

„Senkinek nem érdeke” egy, a szír kormányerők és a török erők közötti háborús konfliktus – nyilatkozta Alexander Lavrentjev, Moszkva szíriai megbízottja. „Oroszország nem fogja megengedni” – tette hozzá.

Kelly Kraft, Amerika ENSZ nagykövete kijelentette, Washingtont „rendkívül aggasztják” az orosz őrjáratok. Az orosz és az amerikai védelmi miniszter azonban megegyezett abban, tárgyalni fognak arról, „mi áll mindkettejük érdekében a szír helyzet kontextusában”.

Oroszország már évtizedek óta Aszad kitartó szövetségese.

2015-ben szállt be a szír konfliktusba, melyet hamarosan előnyére is fordított a légierejével. Az orosz hadsereg fegyvereket szállított Damaszkusznak, katonák ezreit képezte ki a térségben, és a szír katonai egységek rendelkezésére bocsátotta tanácsadóit.

A török támadás első hetében legalább 154 harcos vesztette életét a kurdok által vezetett Szír Demokratikus Erők kötelékében, 128-an pedig a török támogatás élvező szír csoportok közül – derül ki a szír emberi jogi figyelőszervezet adataiból. Jelentésükből az is látszik, hogy legalább 69 civil is meghalt az összecsapások során. Törökország szerint az ő oldalukon 6 katona és legalább 20 török civil vesztette életét.

A szír-orosz helyezkedés ellenére Törökország továbbra is állítja: be fogja venni Manbizst vérontással vagy anélkül.

A manbizsi ágyútűz már végzett két török katonával és megsebesített további hetet, állítja a török Védelmi Minisztérium. Az Associated Press munkatársai a napokban 200 harci járművekkel felszerelt török osztagot láttak a Manbizshez és Kobanihoz, a szír erők által még nem biztosított városhoz közeli határátkelőnél. A határ messzebbi, keleti részén a török és kurd erők elmondásuk szerint heves harcokba bocsátkoztak Ras al-Ayn felett.

Egy amerikai forrás szerint a Szíriából kivont körülbelül ezer amerikai katonai csapatot Irakba, Kuvaitba és Jordániába fogják átcsoportosítani.

Az Irakban állomásozó amerikai erők feltételezések szerint végezhetnek majd határ menti akciókat a szíriai Iszlám Állam ellen, ahogy a szíriai kurd erők sorsukra hagyása előtt is tették – állította a neve elhallgatását kérő forrás.

Miután megnyitotta a kaput a török invázió előtt, Washington most más módokon igyekszik megrendszabályozni NATO tagtársát. Trump bejelentette, gazdasági szankciókkal fogja sújtani Törökországot. Az Egyesült Államok felszólította Erdogant: azonnal állítsa le offenzíváját és jelentsen tűzszünetet, míg az Európai Unió országai kiterjesztették fegyvereladási embargójukat legkeletibb szövetségesük ellen.

Török offenzíva: Trump tűzszünetet akar

Amerika, úgy tűnik, most már határozottan kiáll a kurdok mellett, és megbüntetné Ankarát, ha etnikai tisztogatásba kezdene.

Az amerikai elnök beizzította a diplomáciai vonalat is: Mike Pence alelnököt, Mike Pompeo külügyminisztert és Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadót Ankarába küldte, hátha sikerül tárgyalást kezdeniük a harcok beszüntetése érdekében. Pence szerint Trump közvetlenül beszélt Erdogannal, aki megígérte, nem fogja megtámadni Kobani határvárosát, ahol az Iszlám Állam első vereségét szenvedte el az akkor még amerikai támogatást élvező kurd harcosok keze által.

A török elnök azonban világossá tette: semmi nem állíthatja meg a török offenzívát. „Soha nem fogunk tűzszünetet hirdetni”

– nyilatkozta Erdogan a riportereknek.

Az ENSZ Biztonsági Tanács szerdára zárt találkozót tervezett a helyzet kapcsán. „Mindenki reméli… hogy tehetünk valamit annak érdekében, hogy a felek visszatérjenek a békefolyamathoz” – nyilatkozta a jelenlegi elnök, Dél-Afrika ENSZ nagykövete, Jerry Matjila. Szintén szerdán találkoznak a NATO nagykövetei Brüsszelben.

EU: Törökországnak le kell állítania Szíriában folytatott hadműveletét

Törökország azonnal hagyjon fel a hat napja Északkelet-Szíriában kezdett egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderejét országa területére – követelték az uniós tagországok külügyminiszterei.

Erdogan a Wall Street Journal-ban megvédte a török offenzívát, sürgetve a nemzetközi közösséget, hogy támogassák Ankara törekvéseit egy újratelepítést szolgáló „biztonsági zóna” létrehozásában az észak-szír menekültek számára, vagy ha nem, készüljenek ők a menekültek befogadására, vagyis 3.6 millió szír menekült Európába engedésével fenyegetőzött, mivel „Törökország megtelt”.

Az elnök szerint Észak-Szíria lerohanására azért volt szükség, hogy végig a határ mentén biztonsági zónát hozzanak létre, és kiűzzék a kurd harcosokat, akiket terroristának tartanak a törökországi lázadó kurdokkal fenntartott kapcsolataik miatt.

Ehelyett, a kurdok Damaszkusszal kötött alkuja nyomán, új de facto határ látszik kirajzolódni.

A határ középső része körüli körülbelül 100 kilométeres csonka zónáját Tel Abjad és Ras al-Ain között már a török erők uralják. A szír kormányerők a terület mindkét oldalára igyekeznek benyomulni, illetve növelni jelenlétüket, beleértve a nyugati Manbizs és az észak-keleti Qamisli és Hasszakeh városok területeit is.

Bár a Damaszkusszal kötött alkuval védelmet kapnak a törökökkel szemben, a kurdok veszélyeztetik virtuális önrendelkezésüket, amit azóta élveznek, hogy Aszad kivonta csapatait az észak-keleti területekről.

Az ENSZ humanitárius segélykoordinátora szerint legalább 160 ezer civil hagyta el otthonát a török offenzíva óta.