EU: Törökországnak le kell állítania Szíriában folytatott hadműveletét

Törökország azonnal hagyjon fel a hat napja Északkelet-Szíriában kezdett egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderejét országa területére – követelték az uniós tagországok külügyminiszterei.

Ezt követelték az uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön a török hadművelettel összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban hétfőn.

A tagállamok leszögezték, a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak.

Kijelentették, a katonai tevékenység jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket,

a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Törökország, a régió, valamint Európa biztonságára.

A miniszterek kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett. Törökország emellett továbbra is kulcsfontosságú partner és fontos szereplő a Szíriában, és a régióban jelentkező válság megoldásában. Ankara biztonsági aggályait azonban nem katonai fellépéssel, hanem politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban – tették hozzá.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az EU álláspontja az észak-szíriai török offenzívát illetően „tiszta, egyértelmű és egységes”, amelyet az elfogadott zárónyilatkozat is tükröz.

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ezzel szemben leszögezte, hogy országa a nemzetközi közösség újabb felszólításai ellenére sem állítja le a múlt héten indított észak-szíriai hadműveletet. „Amit elkezdtünk, azt végig is visszük” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Ankara nem áll el a katonai beavatkozástól, „bárki bármit is mond”.

Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt

— jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Rijádból, ahová elkísérte látogatására Vlagyimir Putyin elnököt.

Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat építettek ki egymás között, és hogy Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással. Mint mondta, a két ország között több kapcsolatfelvétel és megállapodás történt, de ezekkel kapcsolatban nem kívánt részletekbe bocsátkozni.

Emlékeztetett rá, hogy az október 9-én megindított török hadműveletek kezdetekor az orosz fél több szinten is értésre adta, hogy „kategorikusan nemkívánatosnak” tart bármi olyan lépést, amely megzavarhatja a szíriai politikai rendezést, és a feszültség növekedését provokálhatja ki ebben az országban.

Miért nem ítélte el Budapest Erdogant az EU-ban?

A magyar lépés azért is érthetetlen, mert bár Orbán Viktor jó viszonyt ápol Erdogannal, Budapest számos alkalommal segítette a szíriai keresztény közösségeket.

Szíria elhagyására kapott azonnali parancsot az arab ország északi részén levő mintegy ezer főnyi amerikai haderő – tudatta hétfőn egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő az AFP francia hírügynökséggel. Hozzátette, hogy a parancs minden amerikai katonának szól, kivéve a Szíria déli részén állomásozó 150 fős kontingenst.

Donald Trump amerikai elnök utasította az Észak-Szíriában lévő amerikai katonákat, hogy kezdjék meg a kivonulást „amilyen gyorsan és biztonságosan csak lehet”.

„Valószínűleg két előrenyomuló hadsereg közé kerültek erőink, ami tarthatatlan állapot” – mondta a védelmi miniszter, aki vitatta, hogy az Egyesült Államok elejét tudta volna venni a török offenzívának. Mint mondta, Recep Tayyip Erdogan török elnök értésre adta, megindítja a támadást „tekintet nélkül arra, hogy mi mit csinálunk.”

A szíriai hadsereg bevonult hétfőn Tabkába és Rakkába, valamint több környező faluba a szíriai kurdok és Damaszkusz megállapodásának megfelelően – jelentette a szíriai állami média.

A szíriai kurdok és a damaszkuszi kormány vasárnap állapodott meg arról, hogy a hadsereg alakulatokat küld a török határ menti térségbe, hogy segítsen a Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) a török offenzíva megállításában. Az SDF parancsnoka szerint a kurdok fájdalmas kompromisszumra kényszerültek Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjével.

„Ha a kompromisszumok és a népünk elleni népirtás között kell választanunk, egyértelműen a népünk élete mellett tesszük le a garast. Két kérdés marad: Hogyan tudjuk népünket a legjobban megvédeni? És az Egyesült Államok még mindig a szövetségesünk-e?”

— fogalmazott Mazlúm Abdi.

Donald Trump amerikai elnök hétfői Twitter üzeneteiben azt állította, hogy az északkelet-szíriai kurd erők szándékos futni hagyhatják az Iszlám Állam terrorszervezet korábban foglyul ejtett harcosait, hogy így csalogassák vissza az amerikai csapatokat a térségbe.

„A kurdok néhányukat szabadon engedhették, hogy mi közbe avatkozzunk, de könnyűszerrel elfoghatja őket Törökország vagy azok az európai országok, ahonnan jöttek. Gyorsan kell cselekedniük ehhez. Jönnek a nagy szankciók Törökországgal szemben. Az emberek valóban azt gondolják, hogy háborút kellene vívnunk a NATO tag Törökországgal? A véget nem érő háborúknak véget kell vetni!”