Május közepén fogadta el a német parlament a BDS-mozgalom elleni fellépésről szóló határozatát, most a kormány mégis írásba adta: nem foglalkozik a kérdéssel.
A berlini kormány nem kezdeményez lépéseket a Németországban is aktív, a zsidó állam gazdaságát, tudományos és kulturális életét bojkottálni szándékozó civil mozgalom esetleg büntethető tevékenysége ellen — írja a Die Welt portálja.
A lap abból a levélből idézett, amellyel a német gazdasági minisztérium államtitkára Oliver Luksic szabad demokrata (FDP) képviselő megkeresésére válaszolt. Luksic arra volt kiváncsi, milyen következtetéseket von le a szaktárca az utóbbi időben megszaporodott Izrael-ellenes bojkottfelhívásokból, különös tekintettel arra, hogy a német külkereskedelmi jog tiltja más államok bojkottját.
Ez azt jelenti, hogy egy bojkottra való felhívás 500 ezer euróig történő pénzbírsággal is büntethető. A jogszabályt 1992-ben vezették be Németországban, miután az Arab Liga államai nyomást gyakoroltak német cégekre a zsidó állam bojkottálása céljából.
A gazdasági tárca azzal érvelt mostani válaszában, hogy az Izraellel szemben kritikus vagy ellenséges magatartás büntetőjogi megítélése nem a szövetségi kormány, hanem az illetékes nyomozó hatóságok feladata. Érdekes módon a minisztérium meg sem említi levelében a Bundestag (a szövetségi parlament alsóháza) május közepi döntését, amely határozottan elítélte a zsidó állam kulturális és gazdasági bojkottjára, elszigetelésére szerveződött BDS-mozgalmat.
Az Angela Merkel által is előterjesztett határozat szerint
„a BDS módszerei és érvrendszere antiszemita, és a náci Németországra emlékeztető”, ráadásul a BDS „radikalizmusával megbélyegzi az izraeli állampolgárokat, akárcsak a világ más zsidó hitű embereit”.
Mindez elfogadhatatlan és a lehető legerősebb bojkottra érdemes — írja a dokumentum.
A határozatban ugyancsak hangsúlyos helyet kap, hogy a kormány függessze fel mindennemű anyagi támogatását az olyan szervezeteknek, amelyek aktivitásaikkal megkérdőjelezik Izrael állam létjogosultságát. Két nappal a Bundestag döntése után az Arab Liga felszólította Berlint, érvénytelenítse a „sajnálatos”, „indokolatlan” és „elfogult” döntést.
Az Arab Liga már Izrael Állam megalakulása előtt, 1945 decemberében (tehát csak hónapokkal a zsidó nép európai genocídiuma után) a palesztinai zsidó közösség bojkottjára szólított fel. A szervezet azóta is kisebb-nagyobb intenzitással a zsidó állam gazdasági, katonai, politikai és kulturális elszigetelésének politikáját követi, ily módon tehát a szélsőséges, antiszemita BDS-mozgalom előfutárának tekinthető.
Szoros a kapcsolat a BDS-mozgalom és palesztin terrorszervezetek között is:
az izraeli Stratégiai Ügyek Minisztériuma legalábbis az év elején több mint száz kapcsolatot talált két ismert palesztin terrorszervezet és a zsidó állam elszigeteléséért küzdő nemzetközi bojkottmozgalom között. Így a Gázát uraló Hamász és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) több mint harminc tagja vezető posztot tölt be BDS-t támogató civil szervezeteknél, többségük már börtönben is ült terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények miatt.
Július közepén vezető német és nemzetközi antiszemitizmus-kutatók azzal a kéréssel fordultak a szövetségi kormányhoz, hogy egyértelműen tartsák magukat a Bundestag döntéséhez, és állítsák meg a BDS-kampány térnyerését. A német kormány máig nem válaszolt a nyílt levélre – írja a Die Welt.
