Beszéljünk az új antiszemitizmusról!

Sok baloldali zsidó a jobboldali kormányok és politikusok számára tartogatja az „antiszemitizmus-kártyát”, pedig manapság nem csak a jobboldal részéről érkezik antiszemitizmus. Kérdéses, hogy vajon mennyire értik ezek a zsidók, hogy miről is szól az új zsidógyűlölet, mellyel szembenéz ma a világ?

A múlt héten két eset is történt, mely rámutat az új antiszemitizmus által nyújtott kihívásra, illetve arra, miért is fontos küzdenünk ez ellen a jelenség ellen.

A tavaly április kampány elsősorban azon Soros György személye elleni kampány miatt emlékezetes, melyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kormánypártja, a Fidesz kezdeményezett. A magyarországi baloldal hamar meg is vádolta a kormányt antiszemitizmussal, azt állítva, hogy Orbán és a Fidesz csak azért támadja Sorost és egyetemét, a Közép-Európai Egyetemet (CEU), mert Soros zsidó.

A kampányra válaszul számos magyar zsidó közszereplő támogatásáról biztosította mind Sorost, mind pedig egyetemét.

Palesztin zászló lobogott a CEU-n

Izraelt pedig apartheidnek nevezi a rendezvény, melynek az egyetem ad ma helyszínt.

Ugorjunk 2019. május 15-ére! Ezt a napot a palesztinok és támogatóik világszerte a „Nakba”, azaz a katasztrófa napjának nevezik. A palesztinok azt gyászolják ezen a napon, hogy Izrael állam létrejött, és az arab seregek nem tudták elpusztítani azt 1948-ban.

Ezen a napon Soros egyetemének radikális hallgatói palesztin zászlót helyeztek el az egyetem bejárata felett. Az egyetem vezetősége közölte, hogy nem értenek egyet ezzel — de persze arról nem beszélnek, hogy valaki engedélyezte a diákoknak egy film vetítését az egyetem tantermében, mely során a zsidó államot „apartheidnek” nevezték.

Noha máig nincsen tiszta és egyértelmű definíciója az „új antiszemitizmusnak”, azzal mindenki egyetért, hogy

Izrael létjogosultságának elvitatása egy olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni.

Tüntetők tiltakoznak az Eurovíziós Dalfesztivál izraeli megrendezése ellen. Fotó: MTI/EPA

2016-ban én képviseltem az izraeli Likud kormánypártot az Európai Diákok Demokratikus Szervezeténél (EDS) — ez Európa legnagyobb diákszervezete, mely az Európai Néppárthoz tartozik. Később pedig a Nemzetközi Ifjúsági Demokrata Unió (IYDU) és az Európai Fiatal Konzervatívok (EYU) elnökhelyettese voltam. Mindhárom szervezetben elfogadtattam olyan határozatokat, melyek az új antiszemitizmus ellen küzdenek.

Célom az volt, hogy azonosítsuk az új antiszemitizmust, és hatásosan küzdhessünk ellene.

Ezeknek a határozatoknak az új antiszemitizmus következő tüneteinek felismerése volt a lényege:

  • Izrael vagy az izraeliek bojkottálása vagy az erre való felhívás
  • Izrael démonizálása
  • Izrael létjogosultságának tagadása
  • Bármilyen más fajta diszkrimináció Izraellel vagy az izraeliekkel szemben nemzetiségük okán

Néhány hónappal azt követően, hogy az EDS egységesen elfogadta ezt a határozatot, 2016 szeptemberében Angela Merkel német kancellár elfogadtatta ugyanezeket a határozati pontokat a német Kereszténydemokrata Szövetség (CDU) konferenciáján, majd az Európai Parlament is hasonló nyilatkozatot fogadott el 2017. június 1-én.

S néhány nappal az idei „Nakba-napot” követően a német parlament is elfogadott egy határozatot, mely Izrael bojkottálását antiszemitizmusnak tekinti.

Végre: Németország nemet mond az antiszemita BDS-mozgalomra

Várhatóan még pénteken blokkolja a német törvényhozás Izrael egyik leghangosabb ellenségének további térnyerését az országban.

Ennek a tendenciának folytatódnia kell, különösen az olyan országokban, mint Magyarország, ahol úgy beszélnek sokan az antiszemitizmusról, hogy nem is értik a jelenség modern realitásait, ezzel pedig

sok kárt okoznak az antiszemitizmus elleni általános küzdelemnek, gyakran éppen azokhoz fordulva segítségért, akik a leginkább támadják a zsidóságot.

Egy ilyen határozat elfogadásával a magyar kormány nemcsak választ adhatna Sorosnak és támogatóinak, de az Európai Uniónak és vezetőinek is, akik évek óta próbálják sötét jelzőkkel támadni Magyarország miniszterelnöként.

S végül, de nem utolsósorban ezzel Magyarország választ adhatna az ország zsidósággal kapcsolatos viselkedésére a második világháború előtt és az alatt.

A szerző a Likud külügyi koordinátora

Amerikai liberális beszélgetős műsorok — az antiszemitizmus támaszai

Az amerikai antiszemitizmus legitimizálása a beszélgetős műsorokban kezdődött.