Liberman nagyon szigorú, elvi politikát folytat, ezért teljesen megalapozatlan és méltatlan a vele szemben indított lejárató kampány — állította a Neokohn munkatársa a Heti Tv reggeli műsorában.
Seres Attila kiemelte, hogy a koalíciós tárgyalások kudarca miatt sárdobálás indult meg az izraeli közbeszédben, amelynek célpontja Avigdor Liberman, a Jiszráel Bejténu párt vezetője.
Politikusok és véleményvezérek előre megfontolt árulással, zsarolással vádolják, és mindenféle méltatlan jelzőkkel illetik, látens baloldalisággal gyanúsítják, lesajnálóan emlegetik kidobóemberi múltját, sőt soha nem bizonyított bűncselekményekkel is gyanúba keverik.
Csakhogy Liberman Netanjahu leghűségesebb szövetségese és harcostársa már 1988 óta, tavalyig a jelenlegi kormány honvédelmi minisztere volt, és a mostani tárgyalásokon is egyértelművé tette Netanjahu politikájának a támogatását.
Ő nem egyszerűen a saját elveihez, hanem a választói elveihez ragaszkodva politizál.
Pártját, a Jiszráel Bejténut az európai médiában a szélsőjobboldalra szokták sorolni. Hívei elsősorban a volt Szovjetunióból érkezett, orosz ajkú népességből kerülnek ki. Korábbi otthonukból hozták ateista, de legalábbis többnyire szekuláris életfelfogásukat. Harcos nacionalista szemléletük megalapozásához hozzájárulhat, hogy tanúi, sőt elszenvedői voltak a kommunista birodalom váratlan szétesésének, ami miatt különösen ragaszkodnak új hazájukhoz, amelyet már semmilyen körülmények között nem akarnak elveszíteni.
Sokan közülük Júdeában és Szamáriában élnek, részben az olcsóbb életkörülmények, részben nemzeti radikális elkötelezettségük miatt.
Liberman szavazóbázisa főként a lakosságnak erre a csoportjára épül, tehát az ő részéről teljesen következetes és méltányolható elkötelezettség, hogy egyetlen feltételhez ragaszkodott a végletekig a koalíciós tárgyalásokon: az ultraortodox fiatalok hadkötelezettségéhez.
Szekuláris, nacionalista nézőpontból ugyanis az ő és szavazói számára teljes nonszensz, hogy a vallásosok ne vegyék ki a részüket a haza védelméből.
„Izrael egy zsidó, ne pedig egy haredi állammá váljon”
— jelentette ki a szerdai, sorsdöntő tárgyalások során.
A koalíció végül ezen az egyetlen feltételen bukott el, melyet a kormányalakításhoz szintén szükséges ultraortodox pártok nem voltak hajlandók elfogadni, sőt ők ezt személyes megtámadtatásnak tekintik, és már előre közölték, hogy soha többé nem kívánnak koalíciót kötni Libermannal.
Érdemes leszögezni, hogy Netanjahu korábbi kormányalakításainal is mindig felmerült ez a kérdés, de Liberman mindig engedett a vallásosok zsarolásának, ez az első eset, hogy a végsőkig kitartott.
Seres Attila szerint ez a fiaskó nagyon meggyengítheti Netanjahu politikai pozícióját. Elsősorban azért, mert kifutott az időből, és a következő választásokig nem fogja tudni elfogadtatni a Knesszettel a kormányfői mentelmi törvényt, ami az ellene folyó bűnvádi eljárásokat blokkolhatta volna.
Másfelől, már a háttérben formálódik az áprilisban kudarcot valló kisebb, de markáns jobboldali pártok szövetsége.
Móse Feiglin, a kannabisz legalizálásával és a Szentély újjáépítésével kampányoló Zehut párt karizmatikus vezetője már a koalíciós fiaskó előtti órákban elkezdte végighaknizni a médiát. Fogadkozik, hogy az új kampányban sokkal szerényebb lesz, mint tavasszal volt. Egyúttal kifejezte elkötelezettségét, hogy kizárólag a jobboldal felé lesz nyitott. Ennek érdekében már meg is kezdte a tárgyalásokat Naftali Bennettel, az Új Jobboldal párt vezetőjével, valamint az Otzma Jehudittal is, hogy esetleg közös listán induljanak.
