Casus belli? Bolton szerint Irán lékelte meg a tartályhajókat az Arab-öbölben

Négy hajót, köztük két szaúdi tartályhajót lékeltek meg „tengeri aknákkal” néhány héttel ezelőtt, Amerika nemzetbiztonsági szakértője szerint a perzsa állam a felelős. Ezzel tovább élesedik a feszültség Irán és az Egyesült Államok között.

John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az öbölmenti államokban tett látogatása során Abu-Dzabiban újságírók előtt kijelentette, az Egyesült Államok

„majdnem biztos” abban, hogy az Emírségek partjaihoz közel történt incidens mögött Irán állt.

Ez az első eset, hogy bárki egyértelműen Iránt gyanúsította meg ezekkel az akciókkal – fűzi hozzá az AP hírügynökség. Az elnöki tanácsadó azonban nem közölte, hogy Washingtonnak milyen bizonyítékai vannak.

A kijelentés nagy jelentőséggel bír annak fényében, hogy a perzsa állam és Amerika között az elmúlt időszakban kiéleződött a feszültség, és Irán a Közel-Kelet további destabilizálásával fenyeget.

Bolton a hétvégén Tokióban már halványan utalt Irán felelősségére ezekben az incidensekben, valamint a május 19-i bagdadi rakétatámadásban. Az elnöki tanácsadó a Donald Trump elnökkel együtt tett tokiói vizit után kedden érkezett Abu-Dzabiba.

Az Egyesült Államoknak mind a három érintett arab ország szövetségese, és együtt nyomoz velük az incidensek felderítésére.

Az emírségekbeli el-Fudzseira kikötője közelében, a Perzsa-öböl bejáratánál négy tartályhajót – két szaúdit, egy emírségekbelit és egy norvégot – támadtak meg tengeri aknával május 12-én. A szóban forgó szaúdi olajterminál pedig a kelet-nyugati irányú vezeték végén, a Vörös-tenger partján lévő Janbuban van.

Közben amerikaiak is nyomoznak egy öt nemzetet tömörítő nemzetközi csapat részeként a május 12-i támadással kapcsolatban, mely során ismeretlenek négy hajót rongáltak meg az Ománi tengeren, az Egyesült Arab Emírségek partjaihoz közel. A fujairah-i kikötőben állomásozó hajók közül az egyiken az Arab Emírségek zászlója lobogott, míg két szaúdi olajszállító hajót és egy norvég tartályhajót is támadás ért.

A médiának adott információk szerint a hajókon másfél és 3 méteres lyukak keletkeztek, amiket feltétezhetően robbanószerrel okozhattak.

Bolton arról is beszélt szerdán újságíróknak, hogy Washington szerint Iránnak nincs oka felmondani a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást, csak abban az esetben, ha atomfegyvert akar kifejleszteni, és az ehhez szükséges időt le akarja rövidíteni.

Bolton március 5-én arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Iránnak szánt jelzésként az amerikai Középső Parancsnokság illetékességébe tartozó közel-keleti térségébe vezényli az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót és hajókíséretét, valamint egy bombázó repülőgépekből álló harci köteléket. Washingtonban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem törekszenek konfliktusra Iránnal, de készek megvédeni az Egyesült Államok erőit és érdekeit a régióban. Donald Trump amerikai elnök pedig pénteken bejelentette, hogy hozzávetőleg 1500 katonát küld a Közel-Keletre, nagyrészt védelmi jellegű intézkedésként, az Iránnal kialakult növekvő feszültség miatt.

Amerika B-52-esekkel reagál az iráni fenyegetésekre

Ezek a repülők alkalmasak hagyományos és nukleáris bombák szállítására.

Bolton korábban twitterüzenetben adott hírt róla, hogy megérkezett az Emírségekbe, hogy „fontos és aktuális regionális biztonsági témákról” folytasson tárgyalásokat.

A nemzetbiztonsági tanácsadó rendkívül militáns irányvonalat képvisel Iránnal kapcsolatban, erről tanúskodik néhány hónappal ezelőtti videóüzenete is az iráni iszlám forradalom 40. évfordulója kapcsán:

„Hamenei ajatollah, minden nagyotmondásodért, minden, az amerikai elnök életére törő fenyegetésedért, TE vagy a felelős saját néped terrorizálásáért, az egész világ terrorizálásáért, és nem hiszem, hogy sok évfordulód maradt hátra, amit még kiélvezhetsz!”

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, Amerika további 1500 katonai egység Közel-Keletre vezénylését tervezi, „védelmi természetű” átcsoportosítás keretében, amiről azonban Teherán úgy gondolja, veszélyezteti a „nemzetközi békét.” A lépés csak egy a Trump kormány irányából Iránra nehezedő nyomásgyakorló intézkedések sorában a 2015-ös atomalkuból való kilépése óta.

Beköszöntő, avagy mikor bombázzuk végre Iránt?

Túllépünk a szekértáborok logikáin. Elveink, értékeink vannak, amelyeket szeretnénk önökkel megosztani.

A Barack Obama által összehozott alku elhagyása óta Amerika visszaállította az Iránt sújtó szankciókat, az iszlám forradalmi gárdát terrorszervezetnek nyilvánította, és nem ad további mentességet az iráni olajat vásárló országoknak akik eddig elkerülték a szankciókat.

Válaszul Roháni, a perzsa állam miniszterelnöke kijelentette, amennyiben az Egyesült Államok nem enyhíti a szankciókat a következő másfél hónapban, akkor az atomalku szintjét meghaladó urándúsítást fog elrendelni.