„Megérkeztek az újkommunisták” – így reagált a Fidesz frakciója arra, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát a Terror Háza Múzeum főigazgatói posztjáról, és az intézmény ideiglenes bezárásáról döntött.
A kultúrális miniszter döntése alapján megszűnt Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának megbízatása – közölte Tarr Zoltán a közösségi oldalán. A döntéssel egy időben az ikonikus intézmény ideiglenesen bezár, és addig nem látogatható, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, és a jogok nem tisztázódnak.
A közlemény azt implikálja tehát, hogy valamiféle történészi vizsgálat már megkezdődött a múzeumban, de azt nem részletezi, hogy pontosan mely történészek és milyen szempontok alapján folytatják majd ezt a munkát.
A Fidesz parlamenti frakciója a hírre úgy reagált, hogy „megérkeztek az újkommunisták”, és azt állította: a Tisza az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának évében akarja eltörölni „’56 legfontosabb emlékpontját”, ezért követelik a múzeum azonnali megnyitását és Schmidt Mária visszahelyezését.
Schmidt Mária alatt a Terror Háza „átideologizálttá” vált?
A Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: „2002 óta, 24 esztendő alatt 8 millióan látogatták meg – köztük milliónyi külföldi – a náci és a kommunista diktatúrák bűnöseit megnevező és áldozataira emlékező, világhírű Terror Háza Múzeumot. Az Andrássy út 60. alatti épület, melyben egykor a nyilasok és a kommunisták tomboltak és gyilkoltak, negyedszázadon át őrizte, a magyarok tisztelete és főhajtása mellett, hőseink emlékét.”
Tarr Zoltán jelezte: a Terror Háza Múzeum még az idén újra megnyitja kapuit, amint kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek. Sári Zsolt közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár Schmidt Mária távozására reagálva Facebook-oldalán hangsúlyozta:
meggyőződése szerint egy múzeumnak – különösen egy ilyen súlyú emlékezeti intézménynek – átláthatóan, erős szakmai alapokon és politikai befolyástól mentesen kell működnie.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Terror Háza az elmúlt években „átideologizált, túlpolitizált intézménnyé” vált. Működését most történelmileg hiteles, szakmailag megalapozott keretek közé kell helyezni. Hozzátette: bízik benne, hogy a felülvizsgálat lezárultával az Andrássy úti emlékezet háza tiszta lappal, megerősített szakmai alapokkal nyílik majd meg a látogatók előtt.
Schmidt Mária augusztus 31-én közölte, hogy az alapítvány az átadás-átvétel során elszámolt a tulajdonában lévő vagyonnal és eszközökkel.
HVG: nem ideológiai, hanem jogi okokból zár be a múzeum
„A Terror Háza bezárására nem politikai, ideológiai okokból került sor, hanem azért, mert át kell világítani a kiállítás jogi helyzetét, szerződést kell kötni az ingatlan tulajdonosával” – nyilatkozta a HVG-nek Gyorgyevics Benedek, a múzeumot működtető Kulturális Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, némileg ellentmondva a „tartalmi átvilágítás” bejelentésének. Gyorgyevics a lapnak elmondta:
a bezárás várhatóan rövid ideig tart, és a munkavállalók zöme is maradni fog, de 10-15 vezetőtől, munkatárstól valószínűleg megválnak. Szájer József már be is nyújtotta nyugdíjazási kérelmét.
A 2002-ben megnyílt Terror Háza ellenfelei kezdettől a Fidesz politikai történelemértelmezésének látványos eszközét látták az intézményben – emlékeztet az Euronews. Támogatói viszont azzal érveltek, hogy a kommunista diktatúra áldozatai a rendszerváltás után sem kaptak méltó, központi emlékhelyet, a múzeum pedig egy korábban elhallgatott vagy relativizált történelmi tapasztalatot tett átélhetővé.
A legfontosabb szakmai vita arról szólt, idézi fel a lap, miként helyezi egymás mellé a kiállítás a nyilas és a kommunista diktatúrát. Bírálói szerint a tárlat aránytalanul nagyobb teret ad az 1945 utáni rendszernek, miközben a német megszállás, a magyar állam felelőssége a holokauszt történetében jóval kisebb hangsúlyt kap.
Fotó: Wikipédia
- 12:03
2026. július 1. - 13:21
2026. május 14. - 10:11
2019. március 2.
