Kiderülhetett, miért vétózta meg Trump a kurdok bevetését az iráni rezsim ellen.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az iráni háború kezdetén számos hír érkezett arról, hogy a kurd milíciák szárazföldi támadásra készülnek Nyugat-Iránban. A kurd invázió végül nem következett be, és azóta is számos kérdés merült fel a háború ezen különleges epizódjával kapcsolatban.
Miért nem támadtak végül Iránban a kurdok?
A David Barnea távozó Moszad-főnökhöz közel álló források szerint az iráni iszlamista rezsim megdöntésére irányuló kurd hadművelet ötlete eredetileg nem is Izraeltől, hanem az Egyesült Államoktól származott.
Emlékeztettek arra, hogy Washington már 2003-ban is sikeresen támaszkodott a kurd erőkre Szaddám Huszein rendszerének megdöntése során Irakban. A mostani terv szerint ugyanezt a modellt alkalmazták volna Iránban is: a kurd fegyveresek szárazföldi offenzívát indítottak volna az országon belül, miközben Izrael légi támogatást biztosított volna számukra.
A források szerint azok közül a kurd vezetők közül többen is szerepet kaptak volna az akcióban, akik annak idején részt vettek Bagdad elfoglalásában. Köztük volt például Maszoud Barzani, akit gyakran az első emberként említenek, aki belépett Szaddám Huszein egyik palotájába.
Izraeli értékelések szerint mind az iraki, mind az iráni kurd erők jelentős harci tapasztalattal és képességekkel rendelkeznek, ezért különösebb további kiképzés nélkül is alkalmasak lettek volna egy ilyen művelet végrehajtására. A terv egyik legfontosabb előnye az lett volna, hogy az Egyesült Államoknak nem kellett volna saját szárazföldi csapatokat küldenie Iránba, így elkerülhette volna az amerikai katonák kockáztatását.
Izraeli források szerint Jeruzsálem rendkívül komoly támogatást ajánlott fel a kurdoknak. Nemcsak repüléstilalmi övezet létrehozását vállalta volna, hanem folyamatos légi tűztámogatást is biztosított volna minden olyan iráni egység ellen, amely megpróbálta volna feltartóztatni az előrenyomulást.
A kurd harcosok emellett jelentős fegyverkészletekhez jutottak volna. A beszámolók szerint olyan fegyvereket is kaptak volna, amelyeket az izraeli hadsereg korábban a Hamásztól Gázában vagy a Hezbollahtól Libanonban zsákmányolt, majd más célra hasznosított újra. A Moszad által biztosított kiképzésnek és felszerelésnek köszönhetően a kurd alakulatok állítólag teljes harckészültségben vártak a bevetésre.
Trump leállítja a kurd inváziót
A mai napig vita tárgya, hogy Donald Trump végül saját tanácsadói nyomására vagy Recep Tayyip Erdoğan kérésére akadályozta meg a műveletet.
Izraelen belül sem mindenki hitt a terv sikerében. Több tisztviselő kételkedett abban, hogy egy kurd felkelés valóban képes lenne megrendíteni az iráni rendszert. A Moszadhoz közel álló források ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a hírszerző szolgálatok számos olyan műveletet hajtottak már végre korábban, amelyet sokan szintén lehetetlennek tartottak.
A jelentések szerint John Ratcliffe CIA-igazgató szintén ellenezte a kurdok bevetését, ám a Moszad forrásai ezt árnyaltabban látják. Állításuk szerint Ratcliffe személyesen soha nem közölte izraeli partnereivel, hogy ellenzi a tervet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a CIA a nyilvánosságra került információk szerint fegyverekkel támogatta a kurd erőket, ami inkább a művelet előkészítését segítette.
Egyes izraeli források ennél is tovább mennek, és azt állítják, hogy a Fehér Ház bizonyos tisztviselői szivárogtathatták ki a terv részleteit Ankarába. Többen JD Vance környezetére gyanakodnak, mivel az alelnök korábban többször is fenntartásokat fogalmazott meg a 2026-os iráni háborúval kapcsolatban.
Az elmélet szerint a kiszivárogtatás lehetővé tette Erdoğan számára, hogy időben meggyőzze Trumpot a művelet leállításáról, még annak elindítása előtt. JD Vance különleges asszisztense és sajtótitkára, Luke Schroeder ugyanakkor határozottan visszautasította a vádakat.
„Ez a beszámoló teljes mértékben valótlan. Ha a lap megkeresett volna bennünket, ugyanezt mondtuk volna nekik”
– fogalmazott.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.







