Sáskajárás sújtja Irán keleti részét, a termés és a megélhetés is veszélybe került.
Az iráni sajtó beszámolói és a közösségi médiában terjedő felvételek szerint marokkói sáskák hatalmas rajai lepték el Irán keleti térségeit. Szakértők szerint a sáskajárás nagyon súlyos károkat okoz a helyi mezőgazdaságnak.
Sáskajárás csapott le Iránra
Az iráni Mehr hírügynökségnek nyilatkozó egészségügyi szakemberek igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, hangsúlyozva, hogy a rovarok közvetlen egészségügyi veszélyt nem jelentenek. A Tasnim hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy a sáskajárás több ezer család megélhetését fenyegeti.
A marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) rendkívül gyors szaporodásra képes faj. Egy nőstény élete során általában két-négy petecsomót rak le, amelyek egyenként átlagosan harminc petét tartalmaznak.
A rovar elsősorban gabonafélékkel, datolyapálmákkal, citrusültetvényekkel, gyümölcsfákkal, olajfákkal és fügefákkal táplálkozik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a marokkói sáskát „a termesztett növények egyik legsúlyosabb kártevőjének” nevezte. A termények pusztítása mellett a sáskák jelentős mennyiségű legelőnövényzetet is elfogyasztanak, ami takarmányhiányt idézhet elő az állattartásban.
„A kérdés már nem a gazdasági nehézség, hanem az élelmezésbiztonság”
„Irán egyik legszegényebb tartományában, Szisztán és Beludzsisztánban a gazdák olyan sáskajárással küzdenek, amelynek mértéke tavalyhoz képest megnégyszereződött” – mondta Roger Macmillan biztonságpolitikai elemző, az Iran International korábbi vezetője a Jerusalem Postnak. „Normál körülmények között ez kezelhető mezőgazdasági probléma lenne. A jelenlegi helyzetben azonban sokkal komolyabb fenyegetést jelent” – magyarázta.
Az elemző szerint a térség lakossága már most is nagymértékben önellátó gazdálkodásból és állattenyésztésből él. A helyszínen dolgozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy gyors beavatkozás hiányában egyes területeken a termés akár felét is elveszíthetik.
„Azoknak a családoknak, amelyeknek nincsenek megtakarításaik, nem jutnak hitelhez, és érdemi állami támogatásra sem számíthatnak, ez szó szerint a különbséget jelentheti az evés és az éhezés között” – fogalmazott. Macmillan szerint a sáskajárás csupán egy újabb csapás a már amúgy is súlyos problémákkal terhelt régióban. „A sáskafenyegetés évek óta tartó aszályra, a mezőgazdaság krónikus alulfinanszírozottságára, valamint egy olyan importrendszerre rakódik rá, amelyet a szankciók és a konfliktusok egyre megbízhatatlanabbá tettek.”
Az elemző szerint ugyanakkor a válság mélyebb gyökerekkel rendelkezik. „Mindez évtizedes gazdasági rossz irányítás, klientúraépítés és annak következménye, hogy az ország erőforrásainak jelentős részét a rezsim katonai és ideológiai céljaira fordították
ahelyett, hogy olyan alapvető infrastruktúrát építettek volna ki, amely ellenállóbbá tehette volna a közösségeket az ilyen sokkokkal szemben”
– mondta.
Hozzátette, hogy Irán ma már nehezen tudja pótolni azt, amit saját maga nem képes megtermelni. Az import finanszírozásához szükséges devizatartalékok jelentős része eltűnt, így az ország mozgástere rendkívül korlátozott.
„Ebben a régióban a probléma már túlmutat a gazdasági nehézségeken. Egyre inkább valódi élelmezésbiztonsági kockázatról beszélhetünk”
– figyelmeztetett.
A hatóságok próbálkoznak
Az iráni hatóságok nagy területeken permeteztek növényvédő szereket, és arra kérték a gazdálkodókat, hogy egyelőre ne kezdjék meg a betakarítást, csökkentve ezzel a vegyi szennyeződés kockázatát.
A marokkói sáskák tömeges elszaporodását a szakértők a megváltozott időjárási mintázatokkal és az elhúzódó aszállyal hozzák összefüggésbe.
Irán immár a hatodik egymást követő évben küzd súlyos vízhiánnyal. A problémát tovább súlyosbította az évtizedeken át folytatott hibás vízgazdálkodás. Miután az ország fokozatosan felhagyott az ősi kánát-rendszerek használatával, a hatóságok gátépítésekkel próbálták növelni a mezőgazdasági termelést. Ez a rövid távú stratégia azonban hozzájárult a folyók kiszáradásához, amelyet a globális felmelegedés tovább súlyosbított.
- 18:55
2020. május 26. - 12:272020. március 9.
- 12:042020. február 20.
