Szakértők szerint alig lesz kihatással a dízel világpiaci árára Donald Trump és Vlagyimir Putyn pénteki megállapodásának, amely szerint Moszkva négy év után először exportálhat újra dízelolajat Amerikába és a világpiacra. Az alku vesztese Ukrajna: a lépés további bevételt biztosít a Kremlnek a háború finanszírozásához.
Donald Trump pénteken jelentette be, hogy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésüket követően Moszkva beleegyezett abba, hogy több millió tonna dízelüzemanyagot szállítson az Egyesült Államokba és a globális piacokra. A lépés gyökeres fordulatot jelent Washington eddigi nyomásgyakorló és szankciós politikájához képest.
„Oroszország azonnal több mint 300 000 tonna dízelüzemanyagot szállít az amerikai és a globális piacra, további 500 000 tonnát november folyamán, majd közvetlenül utána 1 000 000 tonnát”
– írta Trump a Truth Socialon. „A Hormuzi-szoros feletti TELJES IRÁNYÍTÁSUNK és ez a nagyszerű bejelentés az orosz energiáról együttesen azt eredményezik, hogy az amerikaiak, sőt, az egész világ számára a dízelárak REKORD MÉRTÉKBEN ÉS GYORSAN CSÖKKENNI FOGNAK!” – állította.
Az amerikai Pénzügyminisztérium közölte, hogy Trump utasítását követve „a Külföldi Vagyonkezelő Hivatal (OFAC) haladéktalanul kiad egy ideiglenes általános engedélyt, amely lehetővé teszi az orosz dízel globális piacra történő szállítását.”
Demokraták: ez „Ukrajna és szövetségeseink elárulása”
Jeanne Shaheen, Chuck Schumer és Elizabeth Warren demokrata szenátorok elítélték az orosz dízel globális beszerzésére vonatkozó hathónapos felhatalmazást, amelyet „Ukrajna, európai szövetségeseink és az amerikai nemzetbiztonság teljes mértékű elárulásának” neveztek.
Közös nyilatkozatukban azzal vádolták Trumpot, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti háború miatt bekövetkezett üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozása érdekében finanszírozza Oroszország háborús erőfeszítéseit.
Nem sokkal azután, hogy egy újabb orosz bombázás 12 emberéletet követelt Zaporizzsjában, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elítélte Trump döntését, mondván, az „befektetés az Ukrajna elleni háborúba, amelyet be kell fejezni, nem pedig elhúzni.” Zelenszkij szerint Moszkva ezt további „terrorral és aljassággal” fogja meghálálni.
Az ukrán elnök egyben megerősítette Ukrajna hajlandóságát arra, hogy leállítsa az orosz finomítók elleni támadásokat, ha Oroszország cserébe befejezi az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat.
A Fehér Ház szerint Trump „megoldásokat kínál”
A dízelalku mögött egyértelműen a belpolitikai nyomás áll. Kevesebb mint egy hónap múlva fontos félidős választásokra kerül sor az Egyesült Államokban, márpedig az emelkedő üzemanyagárak jelentős terhet jelentenek Trumpnak és a republikánusoknak.
A közelmúltban a republikánus politikusok is szokatlanul élesen az iráni háborút tették felelőssé a benzinkutaknál tapasztalható magas árakért.
A Fehér Ház új sajtófőnöke, Katie Zacharia a Fox műsorában közölte: „Trump elnök meghallotta, hogy az emberek elégedetlenek a benzinárakkal. Az emberek elégedetlenek az élelmiszerárak emelkedésével is, ő pedig azt teszi, amit mindig is szokott: megoldásokat kínál.”
Amerikai és német szakértők azonban úgy látják, hogy a Trump által remélt hatás aligha fog bekövetkezni a világpiacon. „Milyen hatással lesz ez az árakra? Szerintem valószínűleg nem túl nagy” – mondta Clayton Seigle, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) energiastratégája és szakértője az AP-nek.
Egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva képes szállítani
Michael Lynch, az Energy Policy Research Foundation munkatársa pedig elmondta: „Ha Oroszországból szerzünk be dízelüzemanyagot, az lényegében azt jelenti, hogy a jelenlegi ügyfeleik nem jutnak hozzá, és máshonnan kell beszerezniük, ami gyakorlatilag a jelenlegi árszintet fogja fenntartani”.
Az állítólag azonnal rendelkezésre álló 300 000 tonna mindössze 14 órára fedezné az Egyesült Államok dízeligényét, amely az amerikai energiaügyi hatóság (EIA) adatai szerint átlagosan napi 3,77 millió hordó körül mozog. Ráadásul egyáltalán nem világos, hogy Oroszország egyáltalán képes lenne-e szállítani az ígért mennyiséget – írja a német Welt is.
Oroszország legjobb esetben is csak az ukrán dróncsapások által megrongált kapacitásokat tudja helyreállítani, de újakat nem tud kiépíteni.
Az orosz finomítók nagy része korlátozottan működik, a dízeltermelési kapacitás pedig a tavalyi év óta a felére csökkent.
És még ha Moszkva hajlandó és képes lenne is exportálni, az exportáruknak először az Egyesült Államokba kell eljutniuk, ami aligha fog időben megtörténni a félidős választások előtt – vélik a szakértők.
Képünkön oroszok által lebombázott épület Zaporizzsjában. Fotó: Daria Nazarova / AFP







