Az első budapesti Csurka István-emléktábla avatására kerül sor május 15-én a Szabadság téri Hazatérés templomának átriumos előterében – számol be a szélsőjobboldali Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelen. A magyar rendszerváltás óta eltelt időszak legismertebb antiszemita írójának 2024-ben szobrot is avattak.
Szobor után immár emléktáblát is kap Csurka István, kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg és politikus, az antiszemita és rasszista Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) alapítója.
A dombormű alkotója Lantos Györgyi, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett szobrászművész, aki a Lakiteleki Népfőiskola 2024-ben felavatott Csurka-mellszobrát is készítette – írja a Magyar Jelen.
Az emléktábla-avatáson a lap szerint köszöntőt mond Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke; Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora; Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője és Vasvári Erika, a Csurka-életműbibliográfia összeállítója.
Schmidt Mária: az antiszemita Csurka István „szinte soha nem tévedett”
A Fidesz-képviselő jelenléte is azt mutatja, hogy a neves író a korábbi NER emlékezetpolitikája számára is vállalható, az pedig, hogy a Mi Hazánk viszi tovább a MIÉP és alapítójának örökségét, magától értetődő.
A két évvel ezelőtti szoboravatáson, Lakitelken Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Csurka „szinte soha nem tévedett”, „hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte.” Állítása szerint
Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”.
Kiemelte: az író-politikus „a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.”
Pozitívumként említette, hogy „Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit (sic!),
mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – jelentette ki a NER történésze, lényegében hazug balliberális vádként beállítva Csurka mély zsidógyűlöletét.
A Néhány gondolat az akkori Fidesznek is náci volt
Schmidt Mária szerint Csurkát azért azonosították antiszemitaként, mert az
„nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.
Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg és politikus 14 éve hunyt el – írja a Mandiner. Irodalmi pályáját főként drámaíróként folyatta.
A rendszerváltás idején jelentős közéleti szerepet vállalt: a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, és aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ezt követően megalapította a MIÉP-et, amelynek haláláig elnöke maradt.
Csurka robbantotta ki a rendszerváltás utáni évek legkomolyabb antiszemita botrányát
azzal, hogy 1992. augusztus 20-án házi lapjában, az uszító stílusú írásoktól hemzsegő Magyar Fórumban megjelentette nyolc oldalas, antiszemita toposzoktól hemzsegő, „Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán” című írását.
A cikket Debreczeni József MDF-képviselő „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezte. A fideszes Kövér László pedig a parlamentben ugyanígy reagált: „Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, amelyeket szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom.”
Joggal írta róla Gadó János a Szombatban: „Csurka István az 1989 utáni magyarországi antiszemitizmus vezéralakja volt, lapjában, a Magyar Fórumban hétről hétre lankadatlan szorgalommal interpretálta az előző hét történéseit a zsidó világ-összeesküvést leleplező nemzetmentő szemszögéből.”
2003-as képünkön, a MIÉP rendezvényén Csurka István mögött baloldalt Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, jobboldalon a holokauszttagadó brit történész, David Irving. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP






