Az első budapesti Csurka István-emléktábla avatására kerül sor május 15-én a Szabadság téri Hazatérés templomának átriumos előterében – számol be a szélsőjobboldali Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelen. A magyar rendszerváltás óta eltelt időszak legismertebb antiszemita írójának 2024-ben szobrot is avattak.
Szobor után immár emléktáblát is kap Csurka István, kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg és politikus, az antiszemita és rasszista Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) alapítója.
A dombormű alkotója Lantos Györgyi, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett szobrászművész, aki a Lakiteleki Népfőiskola 2024-ben felavatott Csurka-mellszobrát is készítette – írja a Magyar Jelen.
Az emléktábla-avatáson a lap szerint köszöntőt mond Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke; Szakály Sándor Széchenyi-díjas történész, az MTA doktora; Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője és Vasvári Erika, a Csurka-életműbibliográfia összeállítója.
Schmidt Mária: az antiszemita Csurka István „szinte soha nem tévedett”
A Fidesz-képviselő jelenléte is azt mutatja, hogy a neves író a korábbi NER emlékezetpolitikája számára is vállalható, az pedig, hogy a Mi Hazánk viszi tovább a MIÉP és alapítójának örökségét, magától értetődő.
A két évvel ezelőtti szoboravatáson, Lakitelken Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Csurka „szinte soha nem tévedett”, „hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte.” Állítása szerint
Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”.
Kiemelte: az író-politikus „a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.”
Pozitívumként említette, hogy „Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit (sic!),
mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.
„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – jelentette ki a NER történésze, lényegében hazug balliberális vádként beállítva Csurka mély zsidógyűlöletét.
A Néhány gondolat az akkori Fidesznek is náci volt
Schmidt Mária szerint Csurkát azért azonosították antiszemitaként, mert az
„nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.
Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg és politikus 14 éve hunyt el – írja a Mandiner. Irodalmi pályáját főként drámaíróként folyatta.
A rendszerváltás idején jelentős közéleti szerepet vállalt: a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, és aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ezt követően megalapította a MIÉP-et, amelynek haláláig elnöke maradt.
Csurka robbantotta ki a rendszerváltás utáni évek legkomolyabb antiszemita botrányát
azzal, hogy 1992. augusztus 20-án házi lapjában, az uszító stílusú írásoktól hemzsegő Magyar Fórumban megjelentette nyolc oldalas, antiszemita toposzoktól hemzsegő, „Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán” című írását.
A cikket Debreczeni József MDF-képviselő „komplett náci ideológiai alapvetésnek” nevezte. A fideszes Kövér László pedig a parlamentben ugyanígy reagált: „Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, amelyeket szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom.”
Joggal írta róla Gadó János a Szombatban: „Csurka István az 1989 utáni magyarországi antiszemitizmus vezéralakja volt, lapjában, a Magyar Fórumban hétről hétre lankadatlan szorgalommal interpretálta az előző hét történéseit a zsidó világ-összeesküvést leleplező nemzetmentő szemszögéből.”
2003-as képünkön, a MIÉP rendezvényén Csurka István mögött baloldalt Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, jobboldalon a holokauszttagadó brit történész, David Irving. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Nem is tudtam, hogy van olyan, hogy főantiszemita, viszont ezek szerint főszemitának is kell lennie, legközelebb róla is kérünk egy cikket, ha lehet.
Viszont a címkézés tovább folyik, sőt most kap igazán lendületet, mert ez a szélsőjobboldali Mi hazánk a propagandában olyan lehet, mint a Hezbollah terrorszervezet, anélkül nem említhető meg, állandó jelzőjévé válik a szájba rágásnak, nehogy valaki elfelejtse. A parlamenti alakuló ülés cikkében is szélsőjobboldali frakciónak titulálta a Mi hazánkot a Neokohn a fikázásakor, ez most így lesz négy évig, vagy kapunk néha lélegzetvételnyi szünetet?
Amúgy meg érdekelt volna, hogy most milyen beszédek hangzottak el az emléktábla avatáson, ugyanis arról a cikkben egy szó se esett, mert hogy Schmidt Mária mit mondott két éve, az engem már nem hoz izgalomba, persze Csurkát antiszemitázni úgy is lehet, ha egy szavát se ismerik meg.
Ugyanis attól, hogy valaki antiszemita konkrét esetekben még lehet igaza, főleg ha be is bizonyítja, vagy legalábbis van annak alapja, persze a zsigeri gyűlölet a szemitákat elvakíthatja, és Csurkát agyonhallgathatja, ha éppen nem szidja.
Csurkára jellemző a kódolt antiszemitizmus.
Egy példa:
Kozmopolita – világpolgár
Vernénél: olyan valaki aki az egész világon megtalálja a helyét. miközben hazafi is volt
Csurkánál: hazátlan zsidó aki nem tud beilleszkedni a szerinte befogadó országba és ott károkat okoz.
A kódolás azért jó mert ahhoz gyáva volt, hogy mindent kimondjon amit gondolt. aki akarta értette, ha pedig rákérdeztek mondhatta, hogy áááá én nem azt mondtam.
Példák az ilyen gyakran idézett kifejezésekre:
„kozmopolita erők”
„nemzetközi pénztőke”
„idegen szellemű értelmiség”
„a háttérből irányító körök”
„gyökértelen elit”
„New York–Tel-Aviv tengely” jellegű utalások
„nemzetellenes liberális sajtó”
Különösen sok vitát váltott ki az 1992-es „Néhány gondolat…” című dolgozata, amelyben összeesküvés-szerű állításokat tett politikai és gazdasági csoportokról. A bírálók szerint ezek a szövegek a klasszikus antiszemita toposzok modern, burkolt változatai voltak.
Fontos, hogy a „kódolt antiszemitizmus” értelmezés kérdése is: támogatói gyakran azt állították, hogy ő politikai vagy globalizációkritikát fogalmazott meg, míg ellenfelei szerint a szóhasználat tudatosan épített antiszemita hagyományokra.
a macidon mutasd 🥺
Az 1992-es Néhány gondolat 100%-ban tényeket tartalmaz, a tényekről nem Csurka István tehet.
Mutasd a "tényeke"
A tanácsköztársaság és a Rákosi-rezsim mindkettő zsidóuralom.
Álmodtad. Ezek is magyar uralmak
A 1992-es „Néhány gondolat…”-ot anno nem tartottam zsidóellenesnek vagy antiszemitának. Ugyanis az egy élesen SZDSZ-ellenes írás volt, legalábbis szerintem. Az SZDSZ viszont visszatámadott az antiszemitizmus (szerintem akkor még hamis) vádjával.
Az viszont kétségtelen, hogy később (talán '93-95-re) Csurkából virtigli antiszemita lett.
Sajnos ez a kettősség azóta is jelen van és Schmidt Mária vagy Kövér László megszólalásai nem segítenek, sőt egyre inkább abba az irányba tolják el Csurka István megítélését, hogy nemcsak antiszemita lett, hanem kezdettől fogva antiszemita volt.
Pontos.
A kommunista korszakban lapitott.
Egy szamizdat kiadvány a kezembe került. Abban olvastam "elmés" magállapitását. Az egészet a falhoz vágtam. Többet nem vettem a kezembe ezeket a kiadványokat
Csurka 1992 előtt és utána is antiszemita volt! Nem vèletlen zárta ki őt és elvtársait Antall József miniszterelnök!
Sivalkodjatok! 😁
Szálasi emléktáblát mikor fognak a magyarok avatni?
A zsidók hálával tartoznak Szálasinak, amiért a német nyomás ellenére létrehozta a nemzetközi védett gettót, és nem engedte a németeknek onnan deportálni a zsidókat, ezzel megmentette a budapesti zsidóság nagyrészét.
Na akkor azt kivánom neked, valamint azoknak is akik osztják a fenti véleményedet, hogy pont olyan sorsban legyen nektek is részetek, mint amilyenért szerinted a "zsidók hálával tartoznak Szálasinak"!
1944 október 15. és 1945. február 13. közt az összes
budapesti zsidót ki tudták volna irtani. Ha akarják …
De nem akarták.
Aha, mert igy csak azokat a zsidókat rabolta ki és mészárolta le a Szálasi féle nyilas csőcselék – köztük apád és a nagyapád is – akiknek pechjük volt.
Biztosan így volt , ha Te mondod …
Alzheimer bácsi már megint ott járt ?
Elrejtette , amit már többször is írtam ?
A családomról …
Sokat gondolkodtam azon , hogy mi a fontosabb ?
Bosszút állni , vagy inkább segíteni egy fogyatékkal
élő embertársunkon ?
Mivel nem rám jellemző az ószövetségi bosszúvágy ,
ezért a segítség mellett döntöttem. Bizony ám … :))
Nem szeretném , hogy a továbbiakban is ennyire
nevetségessé tedd magad , ráadásul nyilvánosan.
Ezért elárulom , hogy már nincsenek házmesterek.
Már egy jó ideje !
Úgy kb. 1990 óta.
A gengszterváltás óta.
Na jó , nevezhetjük ezt akár csillagváltásnak is.
Mert az ötágút lecserélték hatágúra …
A felmenőim akiket a gettóból vittek a Dunapartra nem egészen így gondolták. Sőt azok sem akik ezalatt az idő alatt kerültek haláltáborokba.
Nem beszelve arrol, hogy nem Szalasi, hanem meg Horthy allitotta le a deportalasokat, mielott a budapesti zsidokra sor kerult volna. Persze o sem a zsidok szep szemeert, hanem mert megfenyegettek az amcsik, hogy Nurnbergbe es utana az akasztofara kerul.
Sajnos nem került akasztófára, pedig a sokszàzezet vidéki zsidó haláláért ő felelt.
A Béla nevezetű neonáci "barátunk" törtènelmi ismeretei csak a zsidók gyülöléséig terjed ki!
Horthy legfobb bune nyilvan a tobb, mint fel millio zsido deportalasa. De az en szememben nem kisebb bun a kormanyszintu antiszemitizmus bevezetese Europaban. Magyarorszag a zsidokat uldozo torvenyekkel uttoro volt Europaban, so-sok evvel megelozve a kesobbi fasiszta allamokat. Ebben nem lehet arra hivatkozni, hogy Hitlerek kenyszeritettek, stb. Jellemzo a csaladom tortenete: a nagyszuleim generaciojaban 4 orvos volt, akik a szazadfordulo tajan szulettek. Termeszetesen a numerus clausus miatt nem tanulhattak Magyarorszagon, igy Bolognaban es Berlinben tanultak. Tehat a ket, kesobbi fasiszta allamban meg polgari demokracia volt, Horthy mar torvenyekkel kirekesztette a zsidokat. "Uttoro" fasiszta politikus volt.
Ezt vitasd meg a bolsevista zsidó Karsai László történésszel, tőle származik az információ.
Hát igen. Nem tudom az unokabàtyám ha èlne (92 évesen hunyt el) mit szólna a szálasi fèle nyilas csőcselék "zsidómentő" produkciójára amikor 14 évesen majdnem halálra verték, a csontjai eltörtek és tényleg csak a csodànak köszönhető, hogy életben maradt. Ő is dicsérné a felmenőidet akik zsidókat vertek agyon, lőttek bele a Dunàba?
A szemitizmus provokálja ki az antiszemitizmust.
Csurka István magyar hazafi, ez itt Magyarország, nem Zsidóország.
Amikor kommunista volt akkor is hazafinak tartottad, vagy akkor még nem is èltél?
Ez a szerencsére màr nem létező szenny, mindig éppen olyanra fordította a "köpenyegèt" ami számára hasznos volt, de ugye az ilyen számodra a hazafi. Érdekes nèzőpont.
Nem volt kommunista. A III/III-tól azért zárták ki, mert sosem jelentett használható terhelő dolgot.