A héten négy jelölt ismerteti programját az ENSZ Közgyűlése előtt, megkezdve a versenyt António Guterres leköszönő főtitkár székéért.
Az egyik esélyes, Rebeca Grynspan történelmet írhat, ha ő lesz az ENSZ első zsidó főtitkára – ami szimbolikus lépés lenne egy olyan szervezet élén, amelyet gyakran ér vád Izrael-ellenes elfogultsággal.
Zsidó főtitkára lehet az ENSZ-nek?
Grynspan jelöltségét a háttérben elsősorban az Egyesült Államokra és Izraelre alapozva építik, hangsúlyozva személyes kötődéseit: holokauszttúlélők leszármazottja, beszél héberül, családi kapcsolatai is vannak Izraelben. Az Israel Hayom elemzése szerint azonban ez tudatos politikai üzenet, amely inkább szimbolikus biztonságérzetet kíván kelteni, mintsem valós politikai irányvonalat jelez.
A kritikusok szerint Grynspan szakmai múltja nem támasztja alá ezt a képet. A UNCTAD élén készült jelentései – különösen a Ciszjordániával és Gázával kapcsolatban – kifejezetten bíráló hangvételűek voltak Izraellel szemben, és jól illeszkedtek az ENSZ-ben gyakran tapasztalható, Izraelt aránytalanul kritizáló narratívába. Az Israel Hayom szerzője szerint Grynspan nem egy kiegyensúlyozó vagy reformer szereplőként lépett fel, hanem a fennálló intézményi szemlélet részeként.
| Mit érdemes tudni Rebeca Grynspanról?
Rebeca Grynspan (született: 1955. december 14.) costa ricai közgazdász, aki 2021. szeptember 13. óta az UN Trade and Development (UNCTAD) főtitkára. Pályafutása során 2014 és 2021 között ibero-amerikai főtitkárként dolgozott, ezt megelőzően pedig az ENSZ főtitkárhelyettese, valamint az United Nations Development Programme társadminisztrátora volt 2010 és 2014 között. Korábban a UNDP Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős regionális irodáját vezette, amely pozícióba 2005 decemberében nevezte ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár. 1994 és 1998 között Costa Rica alelnökeként tevékenykedett. |
Grynspan korábbi politikai pályafutása sem utal erős zsidó vagy Izrael-központú elköteleződésre: Costa Rica alelnökeként nem épített ki számottevő kapcsolatokat zsidó közösségekkel, és nem indított jelentős antiszemitizmus elleni kezdeményezéseket. Ez felveti a kérdést, hogy a most hangsúlyozott identitás miért nem jelent meg hangsúlyosabban korábbi munkájában.
Az Israel Hayom elemzése arra is rámutat, hogy Grynspan szorosan kötődik a jelenlegi ENSZ-vezetéshez, így megválasztása inkább a folytonosságot jelentené, mintsem változást. António Guterres maga is elismerte korábban az Izrael-ellenes elfogultság létezését az ENSZ-ben, de ez nem vezetett érdemi reformokhoz.
A cikk szerint a főtitkár Grynspan támogatásával saját örökségét igyekszik továbbvinni.
A Israel Hayom szerzője végül arra figyelmeztet: a személyes identitás nem feltétlenül határozza meg a politikai döntéseket. Egy zsidó származású ENSZ-főtitkár akár kifejezetten szigorúbb álláspontot is képviselhet Izraellel szemben, hogy elkerülje a részrehajlás vádját.
A következtetés szerint önmagában az identitás nem garancia sem Izrael támogatására, sem az antiszemitizmus elleni határozott fellépésre.
Fontos kérdések Rebeca Grynspanhez
Az Israel Hayom szerzője személyes példán keresztül is megkérdőjelezi a jelölt hitelességét. Mint írja, ő maga is lengyel és litván holokauszttúlélők leszármazottja, és korábban ENSZ-főtitkárokat segített az antiszemitizmus elleni fellépésben, többek között az első ENSZ-konferencia megszervezésében, valamint a holokauszt nemzetközi emléknapjának intézményesítésében.
Ebből kiindulva több kritikus kérdést is feltesz Rebeca Grynspan kapcsán:
- Miért nem szerepelt az ENSZ éves holokauszt-megemlékezésein?
- Hol volt október 7-én, amikor a világ António Guterres kijelentéseivel szembesült, miszerint a holokauszt óta a legnagyobb zsidóellenes mészárlás „nem vákuumban történt”?
- Hol volt, amikor ki kellett volna mondani, hogy semmilyen politikai sérelem nem igazolhatja a Hamász brutális terrortámadását és az ENSZ által alkalmazott, sokak szerint hamis morális egyenlőségtételt?
Az Israel Hayom szerint a kulcskérdés az, hogy Grynspan vajon ezekben a sorsfordító pillanatokban szembement-e az ENSZ-ben uralkodó narratívával, vagy nyilvánosan kiállt-e a zsidó közösségek mellett. Vagy inkább arról van szó, hogy identitása most, a jelöltség során, elsősorban politikai eszközként került előtérbe.
Kép: Concha de la Rosa – Secretaría General Iberoamericana
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 09:30
2026. február 3. - 10:33
2020. május 13. - 11:01
2026. február 12.
