Trump a Hormuzi-szoros „ellenblokádjával” kényszerítené térdre Iránt

Az amerikai elnök „tengeri blokádról” beszél Iránnal szemben a tárgyalások kudarca után.

Miután az Egyesült Államok és Irán nem jutott megállapodásra az iszlámábádi tűzszüneti tárgyalásokon, Donald Trump amerikai elnök vasárnap egy olyan cikket osztott meg, amely szerint Washington akár „ellenblokád” alá veheti Irán ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett.

Kudarcba fulladtak az amerikai-iráni egyeztetések

A Just the News írása szerint az elnök akár a Venezuelával szemben alkalmazott stratégiát is felhasználhatná, és az amerikai haditengerészet képes lenne teljes ellenőrzést gyakorolni afelett, hogy mi haladhat át a szoroson.

A beszámolók szerint a tárgyalások rendkívül feszült légkörben zajlottak: az amerikai fél „rugalmasnak” nevezte saját álláspontját, míg az iráni delegáció szerint az egyeztetések bizalmatlanság légkörében folytak. Török sajtóértesülések szerint egyes kulcskérdések – különösen a Hormuzi-szoros ellenőrzése – körüli viták annyira elmérgesedtek, hogy Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter és Steve Witkoff amerikai különmegbízott között majdnem tettlegességig fajult a helyzet.

A Hormuzi-szoros továbbra is a tárgyalások egyik központi kérdése. Mint ismert, a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át ezen a szűk tengeri útvonalon, így annak ellenőrzése kulcsfontosságú geopolitikai eszköz.

A jelentések szerint amerikai hadihajók már a tárgyalások idején áthaladtak a szoroson, miközben Irán tagadta ezt, és figyelmeztetett: bármilyen engedély nélküli hajót támadás érhet. Trump korábban azt is közölte, hogy az Egyesült Államok megkezdte a szorosban telepített tengeri aknák hatástalanítását, amit szerinte a globális kereskedelem érdekében tesz. 

Hogyan nézne ki egy ilyen tengeri blokád a gyakorlatban?

Egy amerikai „ellenblokád” a valóságban nem klasszikus értelemben vett lezárást jelentene, hanem teljes katonai ellenőrzést a hajóforgalom felett. Ez magában foglalná hadihajók folyamatos jelenlétét a szoros bejáratánál, a kereskedelmi hajók ellenőrzését, valamint azt, hogy az Egyesült Államok eldöntheti, mely hajók haladhatnak át és melyek nem. 

A művelet része lenne a tengeri aknák felkutatása és hatástalanítása, a hajók konvojokba szervezése, illetve szükség esetén fegyveres kíséret biztosítása is. A cél az lenne, hogy visszaállítsák a biztonságos hajózást, miközben kizárják az iráni befolyást.

Ugyanakkor egy ilyen művelet rendkívül kockázatos és összetett lenne. A Hormuzi-szoros földrajzi adottságai – keskeny, zsúfolt vízi útvonal – kedveznek a védekező félnek, és Irán korábban is drónokkal, rakétákkal és tengeri aknákkal próbálta megzavarni a hajóforgalmat. Egy amerikai blokád ezért valójában folyamatos katonai jelenlétet, légi és tengeri fölényt, valamint állandó készenlétet igényelne a támadások kivédésére. A szakértők szerint még így sem lenne garantált a teljes biztonság, és a művelet könnyen újabb eszkalációhoz vezethetne a térségben.