Teherán sorra szembesül a pénzügyi és katonai csapásokkal, ezáltal egyre bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá vált – véli Alex Fishman.
Irán aktuális helyzetét vetette elemzés alá nemrég a Ynetnews szerzője. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben a perzsa államot folyamatos apró támadásoknak vetették alá, azt remélve, hogy Irán hajlandó lesz megváltoztatni nukleáris terveit.
„Az elmúlt néhány hónapban ez a nyomás nagyon erős volt”
– írja Fishman.
Mindeközben Iránban
Múlt hét csütörtökön Irán bejelentette, hogy lekapcsolja egyes nukleáris helyszínein a megfigyelő kamerákat – így próbálja meg bosszantani a nyugati országokat, amik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fórumain igyekeznek elítélni a rezsimet.
Fishman szerint eközben Ebrahim Raiszi (aki 2021. augusztus óta tölti be Irán elnöki tisztségét) folyamatosan kritikák kereszttüzében áll hazájában is.
„A rezsim minden – hazai és nemzetközi – fronton fenyegetésekkel néz szembe. Ennélfogva Irán sokkal váratlanabb lett a magatartásában, és így sokkal veszélyesebb is.”
Nem javít a helyzetén az a folyamatos támadássorozat sem, ami Iránt éri rendszeresen. Az elmúlt pár hétben több olyan támadás történt, ami mögött sokan Izraelt sejtették – például a damaszkuszi nemzetközi repülőtér esetében.
Háború és gazdasági válság
Az orosz-ukrán háború szintén keresztbe húzta Irán álmait egy független és prosperáló gazdaság kialakítására. Irán importált árucikkei is jelentősen megdrágultak. Miközben az oroszok elkezdték lenyomni a gázárakat, és politikai indíttatásból Kínához hasonlóan több ország is úgy döntött, hogy inkább Oroszországtól vásárol olajat.
„De a legkeményebb csapás a nukleáris üzemanyag áramlásának leállítása volt”.
Irán nukleáris üzemanyag-ellátásának mintegy 30 százaléka Ukrajnából és Oroszországból származott. Ráadásul Iránt egy éven át tartó szárazság sújtotta, ami gyenge termésekhez vezetett, Raiszi és konzervatív tanítványai pedig végignézték, ahogy a független iráni piacról alkotott álmuk egyre távolabb sodródik.
Így mostanra Raiszinak minden gazdasági ígérete érvénytelenné vált, május 9-én pedig bejelentette, hogy 9 milliárd dollárral csökkentik az alapvető élelmiszertermékekre járó támogatásokat, valamint emelik a kenyér árát.
Ennek eredményeként az eddigi politikai témájú tiltakozásokat felváltották a hiányok miatti tüntetések, amik immáron átterjednek a nagyvárosokra is.
Támadások és „véletlenek”
Az iráni közvéleményt tovább bosszantotta egy május 23-i eset, amikor Abadan városában egy épület omlott össze és legalább 41 ember veszítette életét. Múlt hét szerdán pedig egy személyszállító vonat siklott ki Kelet-Iránban, ahol 13 ember meghalt és több tucat megsérült. És a sort tovább lehetne bőven folytatni.
Fisman szerint joggal feltételezhető, hogy Naftali Bennett miniszterelnök megjegyzései, amelyek arra utalnak, hogy izraeli részt vett a fent említett műveletekben, nem valami nyelvbotlás volt.
„A háborúban a közvéleményt értesíteni kell, az iráni fél mégis igyekszik eltitkolni az információkat népe elől, vagy lekicsinyelni annak jelentőségét”
– írja a szerző, aki szerint ez a pszichológiai offenzíva már hozott egy eredményt: a világhatalmakkal kötött atomalku ugyanis szétesni látszik. Úgy látja, Raiszi Iránja nem tud visszakúszni, és követelni azt a nagylelkű ajánlatot, amelyet az amerikaiak több hónappal ezelőtt tettek.
Másrészt egy bajba jutott rezsim valami szélsőséges dolgot is tehet, hogy demonstrálja hatalmát és felfelé léphessen a diplomáciai létrán. Ez az oka annak, hogy Teherán nagy erőfeszítéseket tesz, hogy kárt tegyen a külföldön élő izraeli állampolgároknak.
„A kétségbeesés miatt az iráni rezsim képes lehet még ennél is tovább menni”
– figyelmeztet a szerző a cikke végén.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.