Az elmúlt 40 évben Izrael fokozatosan több ezer falassának engedélyezte a bevándorlást, azzal a céllal, hogy az etiópiai zsidók családjai újraegyesüljenek Izraelben, és végül senki se maradjon Etiópiában, a szegény afrikai országban, ahol a várható átlagos élettartam 67 év. Cnaan Liphshiz tudósítása a Jewish Telegraphic Agency-n.
A szerdán két légijárat indul útjára Gondárból, az egyik első azóta, hogy Izrael tavaly újra megnyitotta a bevándorlási lehetőséget a falassák kis létszámú csoportja előtt.
A város egyetlen zsinagógájában ünnepélyes volt a hangulat, amikor a gyülekezet 180 Izraelbe költöző közösségi tag búcsúztatására készült.
„Mindenki boldog, mert a mai nap a remény napja”
– mondta Abraham Zemenu, egy 49 éves törzsvendég a Jewish Telegraphic Agency-nek a keddi istentiszteleten a Hatikvah zsinagógában, egy hullámlemez szerkezetben, ahol egy Tóra-láda áll, és körülbelül 600 embernek van hely.
A Hatikvah héberül reményt jelent, és ez a címe az izraeli nemzeti himnusznak is. Azt az érzést is kifejezi, amelyet több ezer ember táplál Etiópiában, akik magukat falassának vallják, vagyis olyan etiópiai zsidók leszármazottainak, akik mintegy 200 évvel ezelőtt – néha kényszer hatására – áttértek a kereszténységre.
Abraham Zemenu nem került fel a Zsidó Ügynökség és az izraeli bevándorlási hatóságok által összeállított listára. A héten Gondarban marad, miközben 300 ember két járattal távozik.
Kefale Tayachew Damtie, egy hatgyermekes apa Gondarból, Etiópia hatodik legnagyobb városából, a szerdai járaton lesz. (Egy másik járat 120 falassával a tervek szerint még a héten repül el).
Damtie évek óta nem látta az édesanyját, de nem mondta neki, hogy jön.
„Majd közvetlenül azelőtt megteszem, mielőtt felszállok az Izraelbe tartó gépre. Nem akarok csalódást okozni neki”
– mondta az 56 éves Damtie, aki feleségével és gyermekeivel egy bérelt 300 négyzetméteres szobában él, ahol nincs folyóvíz.
Damtie-nak, aki 23 éve vár arra, hogy Izraelbe bevándorolhasson, jó oka van az óvatosságra. A geopolitikai bonyodalmak, a COVID-19, az izraeli politikai instabilitás és az ország falassa politikájával kapcsolatos nézeteltérések késleltették és egyébként is bonyolították az etiópok bevándorlását.
Izrael csak azokat a falassákat tekinti bevándorlásra jogosultnak, akiknek gyermekük vagy szülőjük van Izraelben. Gyermekeik csak akkor jöhetnek, ha azok egyedülállóak és gyermektelenek.
Damtie házas volt, amikor a szülei Izraelbe távoztak, így ő ott maradt. A falassa kivándorlás több fordulóját is végigvárta, amikor Izrael szabálytalan időközönként kis csoportokat engedett be, mindegyiket ugyanazok szerint a feltételek szerint. Damtie gyermekei hajadonok, így az egész nukleáris családjával együtt távozhat.
„Vártam, hogy elmehessek, mert ez nem az otthonom. Ezek itt nem az én népem. Zsidó vagyok, és Cion az én hazám”
– mondta Damtie. Kedden ő és egész családja a legszebb ruhájukat viselték, amikor felpakolták egyetlen vagyonukat – egy tálalóedényt és néhány ruhát – egy kisteherautóra, amely a Gondar repülőtérre tartott, útban Addisz-Abeba felé, a szerdai, Izraelbe tartó utolsó járat előtt.
Etiópiából összesen mintegy 95 000 etiópiai indult el Izraelbe, kezdve a Béta Izrael nevű csoporttal, amelynek tagjai széles körben zsidónak vallják magukat. E csoport majdnem minden tagja 1993-ig elhagyta Etiópiát, hogy Izraelbe menjen a zsidók visszatéréséről szóló törvény alapján, amely lehetővé teszi, hogy a zsidók vagy az elismert áttértek gyermekei vagy unokái automatikusan állampolgárságot kapjanak.
A falassák nem jogosultak alijázásra a visszatérési törvény alapján.
Izrael azonban abban az évben mégis befogadott néhányat, válaszul a Béta Izrael zsidók lobbizására, akik azt akarták, hogy az állam engedje be a falassa rokonaikat.
A Zsidó Ügynökség nyilvántartása szerint idővel mintegy 25 000 falassa érkezett Izraelbe.
A falassa bevándorlása megosztó kérdés az etiópiai gyökerekkel rendelkező izraeliek körében.
Egyesek, különösen a Béta Izrael közösségből, úgy vélik, hogy a falassaként azonosított újonnan érkezők egy része keresztény, aki egy nyugati országba szeretne bejutni. Tavaly etiópiai izraeliek egy csoportja beadványt nyújtott be az izraeli legfelsőbb bírósághoz, hogy állítsák le ezt a bevándorlást. A bíróság elutasította a beadványt, joghatósági problémákra hivatkozva.
Mások ugyanebből a közösségből hangosan támogatják a falassa bevándorlást, amely szerintük Izrael állam és az etiópiai zsidók erkölcsi kötelessége.
Izrael bevándorlók befogadásáért felelős minisztere, Pnina Tamano-Shata, aki Etiópiában született, így nyilatkozott a Ynetnek a repülésről:
„Ez egy történelmi esemény, és örülök, hogy a lankadatlan erőfeszítések után folytatódik az alijázás Etiópiából”.
A szerdai repülést a Jewish Agency for Israel és az izraeli kormány szervezi, és része a „Zur Israel” elnevezésű akciónak, amelyet a kormány tavaly indított el, és részben az Észak-Amerikai Zsidó Szövetségek, a Keren Hayesod és a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Szövetsége finanszírozza.
A Zsidó Ügynökség becslései szerint 10 000 olyan falassa van, aki megfelel az izraeli bevándorlási kritériumoknak, bár sokuknak vannak házas gyermekei, akik nem csatlakozhatnak szüleikhez.
A Zur Izrael hadművelet legfeljebb 3000 főnek fogja lehetővé tenni, hogy Izraelbe költözzenek, ahol
ortodox betérésen fognak átesni, ez a bevándorlásuk feltétele.
De annak ellenére, hogy a falassákat Izrael Állam és az ortodox rabbik nem tekintik zsidónak, sokan közülük zsidó közösségeket alakítottak Gondarban, ahol imádkoznak és héberül tanulnak. Menachem Waldman rabbi, az izraeli főrabbinátus Etiópiában a zsidó ügyekért felelős kapcsolattartója, fiatal falassa férfiak egy csoportját képezte ki a Hatikvah zsinagógában tartott istentiszteletek vezetésére.
A 180 utas szerdai távozásának tiszteletére ezek a férfiak egy különleges istentiszteletet vezettek, amely a „Hatikvah” éneklésével zárult.
A Zur Israel hadművelet azt jelenti, hogy
„több ezer új etiópiai bevándorló sok évnyi várakozás után beteljesülhet álma, és egyesülhet rokonaival Izraelben”
– mondta Yaakov Hagoel, a Zsidó Ügynökség megbízott elnöke, amikor a héten Etiópiában járt, hogy felügyelje a járatok előkészületeit.
Damtie tudja, hogy mit fog tenni, amikor Izraelbe érkezik. Első dolga, hogy megölelje édesanyját, akit akkor látott utoljára, amikor Gondarban járt.
„Aztán látni akarom Jeruzsálemet, a várost, amelyről annyit álmodtam”
– mondta.
