Irán lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), hogy ismét kamerákat szereljen fel az Iráni Atomenergia-szervezet (IASZ) karadzsi központjában, amelyet Izrael egy júniusi szabotázsakcióban megrongált, a kamerarendszert is tönkretéve – jelentették szerdán félhivatalos iráni hírügynökségek.
Karadzs Teherántól 50 kilométerre nyugatra található. Egyebek között urándúsító centrifugák alkatrészeit és gyártási alapanyagokat tárolnak ott.
Irán június 23-án közölte, hogy meghiúsított egy szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja. Az IASZ vezetője azt mondta akkor: a NAÜ-nek tisztáznia kell álláspontját az incidenssel kapcsolatban.
Az iráni atomenergia ügynökség leírása szerint
az 1974-ben alapított Karadzsi Nukleáris és Egészségügyi Központ nukleáris technológiát használ „a talaj, a víz, a mezőgazdaság és a jószágtartás” javítására.
Izrael mindig következetesen cáfolta, hogy felelőssége volna Irán, vagy iráni létesítmények ellen végrehajtott szabotázsakciókban.
Szeptember végén a NAÜ arra panaszkodott, hogy munkatársai nem léphettek be a karadzsi létesítmény egyik épületébe. Irán arra hivatkozott, hogy az az épület nem szerepel megállapodásukban, amely egyébként a nukleáris létesítményekben működő megfigyelőrendszereknek csak a karbantartására terjed ki.
A bécsi székhelyű NAÜ egyelőre nem válaszolt az AP amerikai hírügynökségnek az iráni felajánlást firtató kérdésére. Az ISNA és a Tasnim iráni hírügynökségek szerdai jelentésében is szerepelt az a feltétel, amelyet Teherán szab a NAÜ-nek, nevezetesen, hogy Irán megtarthatja a kamerák által készített feltételeket.
A szerdai bejelentés közvetlen előzménye, hogy Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszter részletek nélkül közölte: Irán „megállapodott egy dologban” a NAÜ-vel. Előtte pedig Rafael Mariano Grossi, a NAÜ vezérigazgatója egy interjúban kedden azt mondta: az ENSZ-szervezetnek nagyon korlátozott képe van arról, hogy mi történik a karadzsi létesítményben, ugyanis a kameraképek rossz minőségűek. Még az is lehet, hogy amit látnak, az nem a valóság – tette hozzá.
Grossi „abszurdnak” nevezte az irániak vádját, miszerint a nyári szabotázsakció elkövetői a NAÜ kameráit használták fel az akció megtervezésére.
Bécsben – az Egyesült Államok közvetett részvételével- folynak a – tárgyalások a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalku felélesztéséről.
A tárgyalásokról egymásnak ellentmondó hírek látnak napvilágot: Ebrahim Raiszi iráni elnök azt állítja, hogy Teherán komolyan veszi a tárgyalásokat, Ali Bagheri iráni főtárgyaló azonban a hét végén az iráni Press TV-nek azt nyilatkozta, hogy továbbra is több vitás kérdés van a felek között, ezek megoldásához magas szinten hozott döntésekre van szükség. Bagheri kedden a Twitteren azt írta: „a valódi diplomácia helyett egymásra mutogatás megy”.
Az atomalku felélesztését célzó tárgyalások a múlt héten folytatódtak, néhány napos szünet után. Az egyeztetésen a megállapodás aláírói – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína mellett – az Egyesült Államok közvetetten vesz részt. Donald Trump elnök 2018-bn egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, újból bevezette az Irán elleni szankciókat. Teherán ezt követően fokozatosan állította le a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését.