Két héttel ezelőtt Naftali Bennett, izraeli miniszterelnök a Knesszet szóvivői pulpitusán állva kijelentette: „Nem folynak tárgyalások egy terrorállam létrehozására Izrael szívében”. Bennett azért kényszerült erre a nyilatkozatra, mert a politikai ellenzék ragaszkodik az ellenkezőjéhez. Bennett korábbi politikai partnere, Bezalel Szmotrics, parlamenti képviselő összegyűjtötte a szükséges 40 aláírást, hogy Bennettet arra kényszerítsék, hogy a múlt héten jelenjen meg a Kneszet előtt és válaszoljon a kérdésekre. Szmotrics és ellenzéki képviselőtársai úgy vélik, hogy Bennett szélsőbaloldali dominanciájú kormánya gyorsan halad egy palesztin terrorállam létrehozása felé Izrael szívében — írja Caroline Glick a Jewish News Syndicate által publikált véleménycikkében.
A múlt heti események azt jelezték, hogy Bennett tagadása ellenére az ellenzéknek igaza van.
A norvégiai Oslóban múlt szerdán az úgynevezett Ad Hoc Összekötő Bizottság féléves konferenciájára ült össze. Az AHLC a Palesztin Hatóságot támogató donorkormányok konzorciuma. A szervezetet 1993-ban alapították, közvetlenül azután, hogy az izraeli-PFSZ (Palesztin Felszabadítási Szervezet) békefolyamatot hivatalosan is megnyitották a Fehér Ház gyepén. A békefolyamatot oslói folyamatnak nevezték el, mivel a hivatalos békefolyamathoz vezető titkos tárgyalásokat Oslóban kezdeményezték.
Az AHLC kettős célt szolgál.
A donorkormányok forrásokat gyűjtenek a PFSZ által ellenőrzött Palesztin Hatóság kormányzati mechanizmusainak és intézményeinek finanszírozására és fenntartására. Ezeknek az intézményeknek és mechanizmusoknak kellene egy jövőbeli palesztin állam alapjául szolgálniuk. Az adományozó országok a palesztin gazdaság fejlesztésére irányuló projekteket is finanszíroznak.
1993 óta az AHLC és más nemzetközi adományozói mechanizmusok révén a palesztinok egy főre vetítve több külföldi segélyt kaptak, mint bármely más nemzet a történelem során. Ennek ellenére a palesztinok soha nem alakítottak ki működő gazdaságot. Jasszer Arafat, majd utódja, Mahmúd Abbász és cimboráik inkább úgy döntöttek, hogy a pénzeket egy terrorizmust támogató kleptokrácia kialakítására használják fel.
Ahogy egyre több adományozó nemzet rájött, hogy átverték őket, a PFSZ finanszírozása az elmúlt évtizedben mintegy 80 százalékkal csökkent. Míg 2011-ben az adományozó nemzetek 1,3 milliárd dollárt adtak a Palesztin Hatóságnak, addig 2020-ban ez az összeg 500 millió dollárra csökkent. Idén a Palesztin Hatóság várhatóan csak 184 millió dollárt fog összegyűjteni.
A legtöbb európai segélyt befagyasztották. A pénzek felhasználását ellenőrző vizsgálatok kimutatták, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott adományozói pénzek 40 százaléka nem jutott el a címzettekhez.
A vizsgálatok közvetlen kapcsolatot mutattak ki az uniós pénzek és a palesztin terrorizmus között.
Katartól eltekintve, amely a Hamászt támogatja Gázában, az arab államok nagyrészt leállították a PFSZ finanszírozását. Az Ábrahám-egyezmények palesztin elítélésének megtorlásaként az arab államok tavaly leállították a PFSZ-nek nyújtott minden támogatást. Bár idén újraindították, az átutalt összegek töredéke a korábbiaknak. Az arab donorkormányok 2019-ben 265 millió dollárt adtak a Palesztin Hatóságnak. Idén a Palesztin Hatóság finanszírozása 32 millió dollár volt.
A Trump-kormányzat 2018-ban megszüntette a Palesztin Hatóság amerikai finanszírozását, miután a kongresszus elfogadta a Taylor Force Actet. A Taylor Force-ról, az iraki háború egyik amerikai hadseregbeli veteránjáról elnevezett törvény, akit 2015-ben egy palesztin terrorista ölt meg egy izraeli egyetemi kirándulás során,
megtiltja az Egyesült Államoknak, hogy addig finanszírozza a Palesztin Hatóságt, amíg az izraeli börtönökben fogva tartott elítélt terroristáknak és a meghalt palesztin terroristák családjainak járandóságot fizet.
Az európaiak és az amerikaiak nem csak úgy ébredtek egy reggel, hogy döntöttek, nem finanszírozzák tovább a terrorizmust támogató, korrupt Palesztin Hatóságot. Döntésük a Netanjahu-kormányok egy évtizedes fáradságos munkájának eredménye, hogy meggyőzzék őket arról, hogy a Palesztin Hatóságnak szánt pénz rosszul elköltött pénz.
Az elmúlt generációban az izraeli baloldal ragaszkodott ahhoz, hogy lehetséges egyszerre támogatni a PFSZ-t és ellenezni a palesztin terrorizmust. Ez az állítás volt az oslói folyamat fő indoklása. De ahogy a palesztin terrorizmus masszív növekedése a Palesztin Hatóság 1994-es megalakulása óta megcáfolhatatlanul bebizonyította, ennek éppen az ellenkezője a helyzet.
Ha meg akarjuk akadályozni a palesztin terrorizmust, nem szabad pénzt, fegyvert vagy legitimitást adni a PFSZ-nek. A PFSZ a konkrétan a palesztin terrorizmus és általában a modern terrorizmus építésze. És ez egy olyan oroszlán, amely soha nem változtatta és soha nem is fogja megváltoztatni a foltjait.
Ugyanígy, ha meg akarjuk akadályozni egy terrorállam létrehozását Izrael szívében, akkor nem finanszírozhatjuk a PFSZ által ellenőrzött Palesztin Hatóságot.
Minden pénzt, amit nem lopnak el a Palesztin Hatóság vezetői, a palesztin terrorállam katonai, politikai és gazdasági alapjainak fejlesztésére fordítanak. Mindezt Izrael szívében.
Benjamin Netanjahu hosszú miniszterelnöksége alatt, izraeli civil szervezetek támogatásával, a kormány nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy meggyőzze az amerikai kongresszust, valamint az Obama- és Trump-kormányzatot, hogy az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a Palesztin Hatóság pénzügyi támogatását. Ugyanezt tették az európai kormányokkal és parlamentekkel is. Fáradhatatlan munkájuk lehetetlenné tette, hogy az amerikaiak és az európaiak szemet hunyjanak a Palesztin Hatóság hatalmas pénzsikkasztása és dollármilliárdok eltérítése fölött, amelyeket a terrorizmus finanszírozására és ösztönzésére fordított.
Ma azonban Bennett azt a nyilatkozatát, hogy nem folynak tárgyalások, arra használja fel, hogy elrejtse azt a tényt, hogy az általa és miniszterei által hozott intézkedések ugyanolyan hatásúak, mint a tárgyalások. Lerombolnak mindent, amit a Netanjahu-kormányok elértek. Netanjahu lépései, amelyekkel megakadályozta, hogy a Palesztin Hatóságnak pénzügyi lehetőségei legyenek a terrorista kampányhoz, most visszavonásra kerülnek. Az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megtagadják a palesztinoktól a gazdasági és politikai eszközöket, hogy terrorállamot hozzanak létre Izrael szívében, szintén visszafordítják.
Izrael küldöttségét az oslói AHLC-n Esawi Frej, regionális együttműködési miniszter vezeti. Frej néhány nappal a konferencia megnyitása előtt érkezett Oslóba, hogy Mohammed Shtayyeh, palesztin miniszterelnökkel együtt lobbizzon az európaiaknál, araboknál és amerikaiaknál, hogy adjanak több pénzt a Palesztin Hatóságnak. Frej és Shtayyeh többéves kötelezettségvállalást kér az adományozóktól, hogy évente egymilliárd dollárt biztosítsanak a Palesztin Hatóságnak.
Nem Frej az egyetlen izraeli kabinetminiszter, aki adományokat gyűjt a Palesztin Hatóságnak. Benny Ganz, védelmi miniszter is részt vesz az akcióban. A Haaretz a múlt héten jelentette, hogy Ganz Washingtonba küldte vezető tanácsadóját, Zohar Palti-t, hogy kérje a Biden-kormányt, hogy gyakoroljon nyomást az európai és arab kormányokra, hogy növeljék hozzájárulásukat a Palesztin Hatóságnak, és finanszírozzák a palesztin gazdaság bővítését célzó nagyprojekteket.
Bennett minisztereinek ezek az erőfeszítései nem egyszerűen a terrorizmust támogató Palesztin Hatóságot finanszírozzák, hanem lerombolják Izrael jövőbeli képességét a palesztin terroristák nemzetközi finanszírozása elleni küzdelemben.
Az Izrael-ellenes Andy Levin képviselő vezetésével a kongresszus tagjainak egy csoportja jelenleg egy olyan törvényjavaslatot terjeszt elő, amely arra szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy hagyja figyelmen kívül a Taylor Force Act-et, nyissa meg újra a PFSZ washingtoni képviseleti irodáját és állítsa vissza a szervezet finanszírozását. Mindkét lépés tiltott a törvény szerint, mivel a PFSZ továbbra is jövedelemhez juttat terroristákat és nyugdíjat fizet halott terroristák családjainak. Hogyan tiltakozhat Izrael, amely világszerte lobbizik a kormányoknál, hogy a terrorizmust finanszírozó PFSZ-t támogassák a törvényjavaslatuk ellen?
A Palesztin Hatóság számára történő pénzszerzés nem az egyetlen módja annak, hogy a Bennett-kormány megkönnyítse a palesztin terrort. Az, hogy a kormány több ezer palesztin építési engedélyt hagyott jóvá a C övezetben, valamint az, hogy nem hajlandó lerombolni több ezer illegális palesztin építményt a C övezetben, stratégiai ajándék a palesztin terroristáknak. A C övezetben található az összes izraeli közösség Júdeában és Szamariában.
A területen történő tömeges palesztin építkezések célja nem az, hogy enyhítsék a túlzsúfoltságot a Palesztin Hatóság által ellenőrzött A és B területeken. A palesztin építkezések célja a C övezetben az, hogy minden izraeli közösséget viszonylag biztonságos, virágzó falvakból és városokból olyan elszigetelt enklávékká alakítson át, amelyek minden eddiginél jobban ki vannak téve a terrortámadásoknak.
A C terület palesztin uralma az olyan izraeli városokat, mint Jeruzsálem és Kfar Szaba, határvárosokká fogja változtatni, hasonlóan a Gázával határos, bombázott városokhoz és falvakhoz.
Frej és Ganz pénzgyűjtő partnere, Shtayyeh általában mérsékelt technokrataként mutatkozik be a nyugatiak előtt, mivel angolul tanult, egyetemi végzettségű. De Shtayyeh álláspontjai éppolyan fanatikusan antiszemiták és harciasak, mint bármelyik átlagos dzsihádistaé.
A Palesztin Hatóságot irányító Fatah frakció éves konferenciáján júliusban a küldöttek előtt tartott beszédében Shtayyeh azt állította, hogy a zsidóknak nincs kapcsolatuk Izrael földjével vagy a bibliai Izrael nemzetével. Szerinte a mai zsidók a hatodik századi orosz khazárok leszármazottai.
A hónap elején Glasgow-ban tartott éghajlat-változási konferencián Shtayyeh a „zsidók mérgezik a kutakat” ősrégi vérvádat a mai kontextusra adaptálta. Szerinte a Júdeában és Szamáriában élő izraeli közösségek szennyezik „Palesztina” természeti erőforrásait.
Az izraeli arab újságíróknak szeptember végén tartott, szerinte nem hivatalos tájékoztatóján Shtayyeh azt mondta, hogy ha Izrael nem hajol meg a PFSZ minden területi és politikai követelése előtt, akkor a PFSZ egyesíti erőit Izrael arab kisebbségével, egységes vezetést alakít, és háborút indít a zsidó állam elpusztítására.
Ezzel elérkeztünk Shtayyeh főnökéhez, a Palesztin Hatóság elnökéhez és a PFSZ vezetőjéhez, Abbászhoz. Szeptemberben Abbász ultimátumot adott Izraelnek az ENSZ közgyűlésén. Azt mondta, hogy Izraelnek egy éve van arra, hogy feladja Júdeát, Szamáriát és Jeruzsálemet. Ha ezt nem teszi meg, a PFSZ lemond Izrael létezési jogának elismeréséről. Más szóval azt mondta Izraelnek, hogy ha nem adja meg magát, a PFSZ felújítja a zsidó állam elleni terrorháborúját.
A Bennett-kormány Netanjahu politikájának megfordítása elvileg a barátság új korszakát hivatott bevezetni Izrael és a demokraták, valamint a posztnacionalista nyugat-európaiak között. De ennek az ellenkezője történt.
Miközben Biden boldogan figyelmen kívül hagyja a Taylor Force Act-et és finanszírozza a Palesztin Hatóságot, kormánya napról napra ellenségesebbé válik Izraellel szemben.
Két héttel ezelőtt az Egyesült Államok tartózkodott az ENSZ Közgyűlésének szavazásán egy olyan határozatról, amely támogatta a palesztin „menekültek” úgynevezett „visszatérési jogát”. Amint azt a Biden-kormányzat jól tudja, a palesztinok „visszatérési jog” iránti követelése, vagyis a külföldön született arabok millióinak korlátlan bevándorlása Izraelbe és a Palesztin Hatóságba Izrael megsemmisítésének követelése. Ha a zsidó államot elárasztják arab bevándorlók milliói, akkor az megsemmisül.
Tehát, miközben Izrael kormánya a világban rohangál, hogy pénzt gyűjtsön egy palesztin terrorállam létrehozására, Washington már nem mondhatja meg, hogy támogatja-e Izrael létét.
Ha kormánya tényleges politikájának összefüggésében nézzük, akkor egyértelmű, hogy Bennett Kneszetben tett kijelentése egy fejmosás volt. Nem kell tárgyalni egy terrorállam létrehozásáról Izrael szívében. Egyszerűen össze lehet gyűjteni a pénzt a létrehozásához, meg lehet adni a vezetőinek az ellenőrzést a terület felett, amelyre szükségük lesz Izrael megtámadásához, és meg lehet győzni a nemzetközi közösséget arról, hogy Izrael azt akarja, hogy ők finanszírozzák a palesztin terrorizmust. Bennett éppen ezt teszi.
A Netanjahu-kormányoknak 10 évükbe telt, hogy helyrehozzák azokat a károkat, amelyeket a katasztrofális oslói folyamat okozott Izraelnek. Még sok évbe fog telni, hogy helyrehozzák azt a kárt, amit a Bennett-kormány okoz ma az országnak.
