A „legfontosabb” kérdésként kerül ma napirendre Brüsszelben a zsidó állam esetleges annektálási lépéseire kilátásba helyezendő szankció.
A vélhetően vasárnap felálló új izraeli kormány megalakulásának apropóján az Európai Unió pénteken sorra kerülő külügyi tanácskozásán kiemelt fontosságot szentelnek Izraelnek — írja a The Times of Israel.
Arról a régóta ismert izraeli elhatározásról fognak tanakodni külügyminiszterek, hogy milyen válaszlépésekkel reagáljanak arra, ha Izrael valóban kiterjesztené a szuverenitását olyan vitatott területekre, mint például a Jordán-völgye, vagy egyéb, zsidók által lakott júdea-szamáriai (ciszjordániai) települések.
Az eredetileg Donald Trump amerikai elnök által tavaly az „évszázad egyezségeként” napvilágra hozott tervben is szereplő diplomáciai felhatalmazás hosszú ideje aggodalommal tölti el Brüsszel néhány meghatározó külpolitikai szószólóját.
A spanyol-argentin Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tavalyi megválasztása óta valamiért kiemelkedő fontosságúnak tartja, hogy minden erejével fellépjen a Netanjahu nevével fémjelzett annektálási terv ellen.
„A legfontosabb napirendi kérdés lesz a pénteki értekezésen az izraeli terv” — hangsúlyozta Borrell a hét elején. A diplomata már korábban arra is figyelmeztette Izraelt, hogy „ne merje annektálni a Jordán-völgyet”, mert az eset szerinte Oroszország és a Krím-félsziget ügyével hasonlítható össze.
A héten ugyanakkor Izraelben járt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ismét arról biztosította a vendéglátóit, hogy számíthatnak Amerika támogatására. Eközben az Izraelt régóta szigorú górcső alatt tartó EU most sürgősen megtárgyalná a zsidó állammal szembeni esetleges szankciókat.
Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, ezért cseppet sem mindegy, hogy milyen formában próbálják majd rábírni az új izraeli kormányt arra, álljon el az annektálási tervektől.
Jelenleg az új egységkormányban a nagy rivális Beni Ganz és Benjamin Netanjahu között egy biztos egyetértés van: vissza akarják foglalni a Jordán-völgyét. Ezért is meghatározó jelentőségű, hogy olyan államok, mint Franciaország, Spanyolország, Írország vagy Svédország diplomatái mire mennek a pénteki egyeztetésen — emlékeztet a The Times of Israel.
| A Beni Ganz és Netanjahu között kötött koalíciós egyezményben a felek elfogadták az izraeli jogrendszer és szuverenitás kiterjesztésének lehetőségét Ciszjordánia ezen, a Trump-féle béketervben szereplő részeire. A megállapodás szerint Netanjahu július 1-jétől megkezdheti a zsidó települések és a Jordán-völgy Izraelhez csatolását, de ezt össze kell hangolnia Washingtonnal, és figyelembe kell vennie a regionális stabilitást és a békeegyezményeket. |
Az esetleges kellemetlen következményekre Borrellen kívül más EU-politikusok is felhívták a figyelmet. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó egyik forrás szerint
„egyértelműen meg kell vizsgálni, mit jelentene egy annektálás, nemzetközi jogi értelemben. Tudnunk kell, miként vélekedjünk minderről. (…) Egyértelműsíteni kell a következményeket is azért, hogy azok meghiúsuljanak”.
Peter Stano, Borrell szóvivője pedig azt mondta a napokban, hogy a pénteki egyeztetés alapján akár el is dőlhet az Izraellel szembeni szankció mértéke is. „A területvisszafoglalás ellentétes a nemzetközi joggal. Amennyiben megtörténne, az EU annak megfelelően fog válaszolni” — fenyegetett a külügyi szóvivő, mintegy visszhangozva Borrell év eleji „intelmeit„.
Ami külön érdekessége lehet a most pénteki egyeztetésnek: egyesekben megfogalmazódott annak a lehetősége is, hogy olyan jogi passzust fogadjanak el, amivel már nem lesz szükséges mind a 27 EU-tagállam egységes határozata ahhoz, hogy közös döntést hozzanak. Korábban ugyanis Magyarország és Csehország is megvétózta az Izraellel szembeni EU-határozatokat.
Senki nem akarja azt, hogy az esetleges szankciókkal a két fél (az EU és Izrael) között maradandó érdeksérelem történjen, de abban az esetben, ha Izrael annektál, ez fog bekövetkezni, hiszen mindezzel precedens értékű cselekmény történne
— emlékeztette a Haaretz izraeli lap újságíróját egy másik név nélkül idézett EU-diplomata.
Mint megírtuk, Franciaország már kedden sürgette az Európai Uniót, hogy kemény válaszreakciót adjanak Izraelnek, amennyiben a ciszjordániai annektálás megtörténik. Belgium, Írország és Luxemburg Franciaországhoz hasonlóan kemény gazdasági szankciókat helyezett kilátásba Izrael ellen. Kollektív, az egész Uniót érintő szankciókhoz azonban minden tagország egyetértése szüksége.
