Az amerikai elnök szerint mindössze egy-két iráni nukleáris létesítményt kell még megsemmisíteni, amit akár tíz perc alatt végrehajthatnak. Teherán közben az atomfegyverek tilalmának feloldását mérlegeli, miközben Katar közvetítésével tovább folynak a diplomáciai tárgyalások.
Donald Trump amerikai elnök szombaton telefonon egyeztetett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, miközben Washington újabb Irán elleni katonai csapásokra készülhet. A The Wall Street Journal értesülése szerint a megbeszélésre azután került sor, hogy Trump katonai vezetőivel áttekintette a lehetséges támadási terveket. Az amerikai elnök később Palm Beachen újságíróknak kijelentette: Iránban már csak egy-két olyan célpont maradt, amelyet az Egyesült Államoknak meg kell semmisítenie.
„Még egy-két létesítménnyel foglalkoznunk kell, de ezt tíz perc alatt meg tudjuk oldani” – fogalmazott Trump, aki külön megemlítette a Csákány-hegy néven ismert iráni nukleáris létesítményt.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások egyelőre megfelelően haladnak, bár az iráni vezetést nem tartja megbízhatónak.
Csákány-hegy lehet az amerikai légicsapások egyik fő célpontja
A Csákány-hegy mélyén kialakított létesítményt a nyugati hírszerző szolgálatok az iráni nukleáris program egyik fontos megmaradt helyszíneként tartják számon. Feltételezések szerint nukleáris anyagokat is tárolhatnak ott, a létesítményt azonban az Egyesült Államok korábbi légicsapásai során még nem támadta meg.
A The Jerusalem Post beszámolói szerint a célpont régóta szerepel az izraeli katonai tervekben, bár pontos működéséről és jelentőségéről továbbra sem áll rendelkezésre minden információ.
Az amerikai katonai vezetés már részletes támadási forgatókönyveket dolgozott ki. Amint arról lapunk is beszámolt, a lehetséges fegyverek között a GBU-43/B típusú, MOAB néven ismert óriásbomba is szerepel, amely az amerikai hadsereg egyik legerősebb hagyományos robbanóeszköze.
Az MSNOW amerikai hírtelevízió három magas rangú öböl menti arab tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington figyelmeztette térségbeli szövetségeseit: akár november 4-én, az amerikai félidős választásokat követő napon megindulhatnak az újabb támadások. A tervezett hadművelet rövid, de rendkívül intenzív lehet. Az öböl menti országok ugyanakkor attól tartanak, hogy az amerikai csapások iráni megtorlást váltanak ki, ezért diplomáciai úton próbálják megakadályozni az újabb eszkalációt.
Lapértesülések szerint az amerikai kormányzaton belül sincs teljes egyetértés a következő lépésről. Pete Hegseth védelmi miniszter és a Központi Parancsnokság vezetése a beszámolók szerint a katonai fellépést támogatja, míg más tisztviselők inkább a gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlás folytatását szorgalmazzák.
Irán már az atomfegyverek tilalmának feloldását mérlegeli
Miközben Washington a katonai lehetőségeket vizsgálja, Teheránból újabb fenyegető kijelentések érkeztek. Mohszen Rezáei, az iráni nemzetbiztonsági vezetés befolyásos tagja szombaton közölte, hogy az ország vezetése megvitatja az atomfegyverek fejlesztésére vonatkozó vallási tilalom esetleges feloldását, amennyiben újabb háborús cselekményekre kerül sor. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről egyelőre nem született döntés.
A tilalmat Ali Hámenei korábbi legfőbb vezető vezette be a 2000-es évek elején kiadott vallási rendelkezésével. Irán hivatalosan továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, noha korábban rendkívül magas szintre dúsított uránt, akadályozta a nemzetközi ellenőrök munkáját, és jelentősen fejlesztette ballisztikus rakétaprogramját.
Rezáei azt is kijelentette, hogy Irán csak akkor hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni nukleáris programjáról, ha Washington elfogadja Teherán követeléseit. Ezek között szerepel az iráni kikötők elleni blokád feloldása, a befagyasztott pénzeszközök felszabadítása és a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom feltételeinek rendezése. Az iráni politikus szerint a stratégiai jelentőségű tengerszoros addig zárva marad, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti az iráni feltételeket.
Katarban még megpróbálják elkerülni az újabb háborút
A katonai fenyegetések ellenére tovább folynak a diplomáciai egyeztetések. A Reuters értesülése szerint iráni képviselők szombaton Dohában tárgyaltak katari közvetítőkkel, miután pénteken több mint tizenkét órás megbeszélést tartottak Teheránban. A tárgyalások célja, hogy a felek még az amerikai félidős választásokat követő esetleges katonai műveletek előtt megállapodásra jussanak.
A The Jerusalem Post az Axios értesüléseire hivatkozva arról írt, hogy a katari közvetítők egy olyan megállapodáson dolgoznak, amelynek keretében Irán ismét beengedné a nemzetközi nukleáris ellenőröket a korábban megtámadott létesítményekbe. Washington ezért cserébe bizonyos gazdasági szankciókat enyhíthetne. A legnagyobb nézeteltérés továbbra is az, hogy melyik fél tegye meg az első engedményt.
A diplomáciai erőfeszítések részeként JD Vance amerikai alelnök levelet küldött az iráni vezetésnek. Rezáei megerősítette, hogy elolvasta az üzenetet, és szerinte az amerikai fél hangneme jelentősen megváltozott. „Teljesen megváltozott a hangnemük” – fogalmazott, amit kedvező jelként értékelt.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy Teherán egyelőre nem tervez közvetlen tárgyalásokat amerikai tisztviselőkkel.
Irán legfőbb vezetője, Modzstaba Hámenei eközben felszólította az ország fegyveres erőit, hogy készüljenek fel minden lehetséges amerikai vagy izraeli támadás megtorlására. Az iráni hadsereg ezt követően bejelentette, hogy fokozza harckészültségét. Teherán korábban többször figyelmeztetett: egy újabb amerikai csapás esetén nemcsak izraeli célpontokat, hanem a térségben található amerikai katonai létesítményeket is támadhatja. Az Egyesült Államok szeptember 1. óta nem hajtott végre újabb katonai csapást Irán ellen. Trump korábban azt ígérte, hogy a november 3-i félidős választásokig tartózkodik a támadások újraindításától.
- 19:00
2026. május 18. - 08:30
2026. május 25. - 16:00
2026. január 16.
