Már kész az Irán elleni amerikai támadás terve – csak Trump parancsára várnak

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Az amerikai hadsereg több lehetséges hadműveleti tervet is kidolgozott egy újabb, Irán elleni katonai csapássorozatra, amelyet akár a november 3-i félidős kongresszusi választások után végrehajthatnak. A Pentagon egyelőre nem erősítette meg, hogy megszületett volna a politikai döntés, Donald Trump azonban egyre nyíltabban beszél egy újabb katonai akció lehetőségéről. Washingtonban már nemcsak az iráni nukleáris létesítmények, hanem a rakéta- és dróngyártó kapacitások, valamint az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat is mérlegelik.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) több különböző katonai forgatókönyvet dolgozott ki az Irán elleni támadások esetleges újraindítására – számolt be szombaton a The Hill, a tervezést ismerő forrásokra hivatkozva. Az értesülések szerint az amerikai hadsereg olyan műveleti terveket készített elő, amelyek végrehajtására már a november 3-i amerikai félidős választásokat követően sor kerülhet, amennyiben Donald Trump elnök erre utasítást ad. Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők műveleteit irányító CENTCOM több támadási lehetőséget is kidolgozott, egy másik informátor pedig megerősítette, hogy a terveket Pete Hegseth hadügyminiszter elé terjeszthetik.

A források ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a katonai tervek elkészülte nem jelenti automatikusan azt, hogy Trump már döntött volna az újabb háborús műveletről.

Az amerikai elnök állítólag valamennyi lehetőséget nyitva kívánja tartani, és csak a megfelelő pillanatban akar végleges döntést hozni. A The Hill megkeresésére a Pentagon egyik tisztviselője mindössze annyit közölt, hogy a védelmi minisztérium feladata a katonai lehetőségek kidolgozása és az elnök elé terjesztése. „Nem találgatunk hipotetikus helyzetekről vagy jövőbeli hadműveletekről” – tette hozzá. A CENTCOM nem válaszolt a lap megkeresésére.

Már készül a Hádész – szupermodern kémrepülőgéppel erősít az amerikai hadsereg

Az év végére elkészülhet a felderítő repülőgép első prototípusa.

Titokban egyeztetett Izraelben az amerikai hadügyminiszter

A beszámoló különös jelentőséget kap annak fényében, hogy Pete Hegseth a hét elején előzetes bejelentés nélkül Izraelbe látogatott. Az amerikai hadügyminiszter hétfőn találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és felkereste a Közel-Keleten szolgáló amerikai katonákat is. A találkozóról előzetesen nem tájékoztatták a nyilvánosságot, Hegseth pedig később ugyan megerősítette, hogy egyeztetett az izraeli kormányfővel, de nem árulta el, milyen konkrét kérdésekről tárgyaltak.

A látogatás után, kedden Wisconsinban újságíróknak nyilatkozva Hegseth külön kiemelte az amerikai és az izraeli hadsereg közötti szoros együttműködést. Mint fogalmazott, Washington és Jeruzsálem régóta közösen dolgozik annak megakadályozásán, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

„Sokat dolgoztunk együtt az izraeli hadsereggel. Ebben nincs semmi új. Régóta együttműködünk. Kiváló képességekkel rendelkeznek, és nagyra értékeljük a hozzájárulásukat annak biztosításához, hogy Irán soha ne jusson nukleáris fegyverhez” – jelentette ki. Izraelt az Egyesült Államok „jó partnerének” nevezte.

Bár az amerikai hadügyminiszter nem beszélt egy újabb Irán elleni támadás konkrét előkészületeiről, látogatásának időzítése figyelemre méltó. Az amerikai katonai tervek és a legmagasabb szintű izraeli egyeztetések egybeesése arra utalhat, hogy Washington a katonai lehetőségek mérlegelése közben szorosan egyeztet legfontosabb térségbeli szövetségesével.

Arra azonban egyelőre nincs megerősített információ, hogy Izrael részt venne-e egy esetleges újabb amerikai hadműveletben.

Tarol a Lockheed Martin: 850 darab új F-35-ös vadászgépet vesz Amerika

Hatalmas vadászgép-üzletet kötött a Lockheed Martin és a Pentagon.

Többnapos támadássorozat is szerepelhet a tervek között

A The Hill értesüléseit megelőzően a The Atlantic csütörtökön arról számolt be, hogy Trump már mérlegeli egy újabb, Irán elleni katonai hadjárat megindítását, amelyre röviddel az amerikai kongresszusi választások után kerülhetne sor. A lapnak nyilatkozó, az egyeztetéseket ismerő tisztviselők szerint az esetleges művelet nem feltétlenül korlátozódna egyetlen légicsapásra, hanem több napon át tartó támadássorozatot is magában foglalhatna.

A lehetséges célpontok között az iráni nukleáris létesítmények, a ballisztikusrakéta- és drónkapacitások, valamint az ország energetikai infrastruktúrája is szerepelhet.

Egy ilyen hadművelet célja nem csupán az iráni atomprogram további gyengítése lehetne, hanem azoknak a katonai és gazdasági képességeknek a megrendítése is, amelyekre Teherán a térségben folytatott katonai tevékenységét alapozza. Az energetikai létesítmények elleni támadások ugyanakkor különösen súlyos következményekkel járhatnának, hiszen az iráni olaj- és gázipar elleni csapások a nemzetközi energiapiacokra is hatással lehetnek.

A katonai tervek részletei nem nyilvánosak, így egyelőre az sem ismert, hogy az amerikai vezetés milyen feltételek mellett adna parancsot a támadásra, és milyen válaszlépésekre számítana Irántól. A térségben már korábban is jelentős katonai feszültséget okozó amerikai–iráni szembenállás újabb fegyveres fordulata ezért jóval túlmutathatna a két ország közvetlen konfliktusán.

Trump különmegbízottja: Akár már ezen a hétvégén is támadhatunk

Miközben a sajtóértesülések elsősorban a november 3-i választások utáni időszakot jelölték meg egy lehetséges amerikai katonai akció időpontjaként, Tom Barrack, az Egyesült Államok törökországi nagykövete, valamint Trump szíriai és iraki különmegbízottja pénteken ennél jóval korábbi csapás lehetőségét is felvetette.

Barrack Mario Nawfal libanoni–ausztrál vállalkozónak és podcasternek adott interjújában arra a kérdésre, hogy sor kerülhet-e amerikai támadásra már a hétvégén, egyértelmű választ adott.

„Lehet támadás ezen a hétvégén? Abszolút.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy az amerikai elnök továbbra is kész diplomáciai megállapodást kötni Teheránnal, és Washington már hónapok óta tárgyalásos megoldást keres. Barrack szerint Trump politikája világos: az Egyesült Államok nyitott egy megállapodásra, de nem zárja ki a katonai fellépést sem.

A különmegbízott kijelentése után újságírók magát Trumpot is megkérdezték arról, hogy valóban küszöbön állhat-e egy Irán elleni támadás. Az elnök azonban meglepő választ adott.

„Úgy látom, ő elég befolyásos ember. Ha ez a helyzet, én nem tudok róla semmit” – mondta Barrack nyilatkozatára reagálva. Trump ezzel nem erősítette meg a hétvégi támadás lehetőségét, de a katonai fellépést sem zárta ki.

Mire készül Trump? Amerika kivonja diplomatái egy részét Szaúd-Arábiából

Rijád további rakétavédelmi rendszereket kért Washingtontól, de a globális kereslet megterheli a rendelkezésre álló készleteket.

Trump: Jöhet egy újabb „Epic Fury” hadművelet

Az amerikai elnök pénteken, egy floridai kampányrendezvényen ismét közvetlenül megfenyegette az iráni vezetést. Beszédében arra utalt, hogy az Egyesült Államok kész lehet megismételni a korábbi, Irán ellen végrehajtott Operation Epic Fury hadműveletet, amennyiben Teherán nem hajlandó megállapodásra jutni Washingtonnal.

„Lehet, hogy végrehajtunk egy újabb kis Epic Fury hadműveletet, vagy megállapodnak velünk. Ha okosak, egyszerűen azt mondják: lássunk hozzá az üzlethez. De kétlem, hogy ezt tennék, mert talán nem elég okosak hozzá” – fogalmazott Trump.

Az elnök kijelentése ismét azt jelezte, hogy a Fehér Ház a katonai nyomásgyakorlást a diplomáciai tárgyalások egyik eszközeként kívánja felhasználni. Ugyanakkor a fenyegetés súlyát növeli, hogy az amerikai hadsereg a sajtóértesülések szerint már konkrét hadműveleti lehetőségekkel rendelkezik.

Amikor a The Hill a Fehér Háztól kért tájékoztatást az állítólagos támadási tervekről, az elnöki hivatal nem adott újabb részleteket, hanem Trump pénteki újságírói nyilatkozataira hivatkozott. Így továbbra sem világos, hogy Washington valóban a novemberi választások után kíván-e katonai akciót indítani, vagy a támadás lehetőségének napirenden tartásával próbál további engedményeket kikényszeríteni az iráni vezetéstől.

WSJ: működött az amerikai blokád, Irán tankereiből kifogyott az olaj

Az amerikai CENTCOM a megakadályozott olajbevételeket legalább 25 milliárd dollárra becsüli.