Két iráni tisztviselő, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda egyik tagja is megerősítette, hogy Teherán amerikai diplomaták és más amerikai személyek elleni merényletek előkészítésén dolgozik. A névtelenséget kérő tisztviselők szombaton beszéltek a The New York Timesnak, és kijelentették, hogy az amerikai célpontokat legitimnek tekintik, miután az Egyesült Államok és Izrael számos iráni vezetővel és azok családtagjaival végzett a februárban kezdődött háború során. Az iráni tisztviselők szerint az amerikaiak immár „szabad prédának” számítanak, ami különösen aggasztó annak fényében, hogy az amerikai hírszerzés napokkal korábban már figyelmeztetett a készülő merényletekre.
A beszámoló szerint az amerikai hatóságoknak arra utaló információik is vannak, hogy Irán az Egyesült Államok területén is rendelkezhet bevethető ügynökökkel. Egy amerikai tisztviselő úgy fogalmazott, hogy ezek az operatív személyek nem feltétlenül iráni állampolgárok, ami jelentősen megnehezítheti az esetleges támadások megelőzését. A Jerusalem Post ugyanakkor megjegyezte, hogy az iráni kapcsolattartók olykor eltúlozzák saját műveleti képességeiket, amikor teheráni megbízóiknak jelentenek. A merénylettervek létezésére utaló hírszerzési információk tehát súlyosak, de nem jelentik azt, hogy valamennyi feltételezett támadás végrehajtása közvetlenül küszöbön állna.
Az amerikai hírszerzés szerint előrehaladott szakaszba jutottak a merénylettervek
Az iráni tisztviselők nyilatkozatai megerősítik azokat az értesüléseket, amelyekről az Axios és a Reuters már korábban beszámolt. Jay Clayton, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója október 23-án figyelmeztető memorandumot küldött Marco Rubio külügyminiszternek, amelyben arról tájékoztatta, hogy Irán jelentősen fokozta az amerikai kormányzati személyek és állampolgárok elleni támadások előkészítését. A dokumentumot John Ratcliffe, a CIA igazgatója is megkapta.
Clayton a memorandumában hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló hírszerzési információk szerint az amerikai állampolgárok ellen tervezett halálos támadások a Közel-Keleten és egyes más országokban is előrehaladott szakaszba jutottak.
Az amerikai hírszerzés vezetője különösen aggasztónak nevezte, hogy a fenyegetésről szóló információk egy része jelenleg csak korlátozott számú kormányzati alkalmazotthoz juthat el, holott a veszély ennél szélesebb személyi kört érinthet.
Ezért felajánlotta, hogy a lehető legtöbb titkosított információ minősítését enyhítik, hogy az érintett diplomaták és más amerikai alkalmazottak időben értesülhessenek a rájuk leselkedő veszélyekről. A nyilvánosságra került memorandum nem nevez meg konkrét célpontokat, és nem részletezi a tervezett támadások módszereit.
Washington több közel-keleti nagykövetségről is kivonja személyzetét
Az amerikai kormányzat a hírszerzési figyelmeztetések nyomán már konkrét biztonsági intézkedéseket is hozott. A külügyminisztérium elrendelte az amerikai diplomáciai képviseletek létszámának csökkentését Jordániában, Libanonban, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Korábban Szaúd-Arábiában is felszólították a nélkülözhető diplomáciai alkalmazottakat és családtagjaikat az ország elhagyására, miután az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók fokozták támadásaikat.
A washingtoni döntéshozók attól tartanak, hogy a húszik a szaúd-arábiai célpontokon túl más térségbeli országokra is kiterjeszthetik támadásaikat, miközben az iráni titkosszolgálatok önálló merényletakciókat készíthetnek elő.
Az amerikai külügyminisztérium ezért több közel-keleti országra vonatkozó utazási figyelmeztetését is módosította. A biztonsági intézkedések nem feltétlenül jelentik a diplomáciai képviseletek teljes bezárását, de lehetővé teszik, hogy az amerikai kormányzat csökkentett személyzettel működtesse azokat, és a leginkább veszélyeztetett alkalmazottakat kivonja a térségből.
Trump és Netanjahu biztonságát is érinthették az iráni fenyegetések
Az izraeli hírszerzés az elmúlt hónapokban ugyancsak arra utaló információkat szerzett, hogy Irán amerikai és izraeli vezetők ellen készülhet támadásokra. Több sajtóbeszámoló szerint ezek a fenyegetések rendkívüli biztonsági intézkedésekhez vezettek a két ország legmagasabb politikai vezetésének utazásai során.
A The Times of Israel emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnököt júliusban egy törökországi NATO-csúcstalálkozóról szokatlan biztonsági körülmények között, egy cateringrepülőgép fedélzetén menekítették ki. A beszámolók szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyancsak júliusban, egy amerikai útja előtt nem a Ben-Gurion repülőtérről, hanem egy katonai légibázisról indult el. A sajtóértesülések ezeket az intézkedéseket is az iráni merényletfenyegetésekkel hozták összefüggésbe, bár az egyes fenyegetések pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A februári háború óta rendkívül feszült a helyzet
A mostani fenyegetések hátterében az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megindított közös iráni hadművelete áll. A légicsapások célja az iráni nukleáris és ballisztikusrakéta-program meggyengítése, valamint a teheráni rezsim katonai képességeinek felszámolása volt. A támadásokban több tucat magas rangú iráni vezető vesztette életét, köztük Ali Hámenei legfelsőbb vallási vezető is, akinek helyére fia, Modzstaba Hámenei került.
Irán válaszul ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt és az Egyesült Államok térségbeli arab szövetségeseit, valamint blokád alá vonta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb kőolajszállítási útvonala. Washington áprilisban az iráni hajóforgalom elleni blokáddal válaszolt, nem sokkal azután, hogy a háborúban törékeny tűzszünet lépett életbe. A felek közötti tárgyalások azóta megrekedtek, elsősorban a Hormuzi-szoros ellenőrzése és újranyitása körüli viták miatt.
A feszültséget tovább növeli, hogy amerikai sajtóértesülések szerint Washington és Jeruzsálem már kidolgozott terveket egy újabb, Irán elleni katonai hadjáratra. A The New York Times szerdai beszámolója alapján a hadműveletek esetleges újraindítására az október 27-i izraeli parlamenti választások és a november 3-i amerikai félidős választások után kerülhet sor. A katonai nyomásgyakorlás célja az lehet, hogy Teheránt kedvezőbb megállapodásra kényszerítsék a Hormuzi-szoros megnyitásáról.
- 20:00
2022. május 24. - 15:302022. május 2.
- 08:092022. május 26.
