Az amerikai hadsereg új támadási tervei alapján Washington kész lenne bevetni „minden bombák anyját” is az iráni energiainfrastruktúra és nukleáris létesítmények ellen, amennyiben Donald Trump a félidős választások előtt vagy után parancsot adna a harci műveletek újraindítására – közölték az ügyre rálátó amerikai tisztviselők.
A hadsereg által most mérlegelt GBU-43/B Massive Ordnance Air Blast Bomb (MOAB), köznyelven „minden bombák anyja”, az amerikai fegyverarzenál legnagyobb nem nukleáris bombája, amelyet az iraki háború idején fejlesztettek ki, szakértők szerint főként „lélektani hadviselés” céljára.
Első alkalommal történő bevetése az Iránnal folytatott konfliktusban jelentős eszkalációt jelentene, annak ellenére, hogy kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, mennyire lenne hatékony Trump deklarált stratégiai céljainak elérésében vagy a háború erőviszonyainak megváltoztatásában – állítják a CNN szerint azok a források, akik ismerik a fegyver esetleges bevetéséről szóló belső katonai tervezési megbeszéléseket.
Nem kizárt, hogy a MOAB-bal csapnának le a Pickaxe-hegységre
A terv előkerülése annak a jele, hogy a félidős választások közeledtével Trump erős nyomás alá került, hogy vessen véget a rendkívül népszerűtlen háborúnak, miközben alig látszik a jele annak, hogy Amerika és Irán közel állna egy tárgyalásos megoldáshoz az Egyesült Államok által több mint hat hónapja folytatott bombázások után – írja az amerikai hírcsatorna.
Az elmúlt hetekben a Fehér Ház tanácsadói több megbeszélést is tartottak, hogy megvitassák az Iránnal kapcsolatos lehetőségeket. A CNN egyik forrása szerint
Trump utasította a hadsereget, hogy dolgozza ki további csapások lehetőségét iráni célpontok ellen, amelyek „számos energetikai infrastruktúrát” érintenek, és magukban foglalják a MOAB lehetséges bevetését is.
Egy másik forrás a CNN-nek elmondta, hogy az iráni nukleáris létesítmények – köztük a Pickaxe-hegység – elleni csapásra vonatkozó katonai tervek szintén kifejezetten előírják a MOAB bevetését.
Az elmúlt hónapokban Trump többször is azzal fenyegetőzött, hogy csapást mér a Pickaxe-re, ahol az Egyesült Államok és Izrael szerint Teherán nukleáris programjának alkatrészeit tárolja. Trump továbbra is hangsúlyozta, hogy célja annak biztosítása, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez.
„Egyértelműen nem bunkerromboló fegyvernek tervezték”
Egy másik amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy a hadsereg a tervezés során a döntéshozók számára egy választási lehetőségekből álló listát állít össze, amely a legmagasabb szintűtől a legalacsonyabb szintűig terjed. A magasabb szintű célpontok – beleértve a mélyen a föld alatt elhelyezkedőket is – nagyobb bombákat igényelnek, és a MOAB a legnagyobb ilyen fegyver – tette hozzá a tisztviselő.
Kérdéses azonban, hogy a MOAB hatékony fegyver lenne-e Irán nukleáris létesítményei és más, mélyen a föld alatt elhelyezkedő helyszínek ellen.
Bár a GPS-vezérelt bomba képes kilenc háztömbnyi területet elpusztítani, valószínűleg nem képes elég mélyre hatolni a felszín alá ahhoz, hogy megsemmisítse a Pickaxe-ben található, feltehetően gránitrétegekkel megerősített nukleáris létesítményeket, valamint Irán többi fennmaradó nukleáris helyszínét – állítják források.
„A MOAB egy hatalmas fegyver, amely kiválóan alkalmas hatalmas területek megtisztítására, de egyéb célokra nem igazán alkalmas” – nyilatkozta a CNN-nek egy harmadik forrás, aki jól ismeri az Iránnal kapcsolatos katonai tervezési megbeszéléseket.
„Egyértelműen nem bunkerromboló fegyvernek tervezték.”
A források megjegyezték, hogy ha bevetnék, a MOAB pusztító hatást gyakorolna a becsapódási területre, de valószínűleg csak a felszínen. A bomba hatalmas robbanási sugara pedig szinte biztosan aggodalmakat keltene a lehetséges civil áldozatokkal kapcsolatban, különösen, ha olyan iráni infrastrukturális célpontok ellen vetnék be, amelyek lakott területek közelében és nem katonai létesítmények közvetlen szomszédságában találhatók.
Képünkön a GBU-43/B Massive Ordnance Air Blast (MOAB), köznyelven „minden bomba anyja”. Fotó: Wikipedia








