Izraellel kapcsolatos tendenciózus beszámolói miatt a The New York Times részvényesei szerdán reggel pert indítottak a lap anyavállalata ellen, azzal az indokkal, hogy az újság nem tartotta be saját szerkesztői irányelveit.
A pert a Floridai Államigazgatási Tanács (SBA) és a Nemzeti Közpolitikai Kutatóközpont (NCPPR) nyújtotta be a New York megyei legfelsőbb bíróságon, és abban a The New York Times igazgatótanácsát felkérik belső dokumentumok nyilvánosságra hozatalára – írja a The Jerusalem Post.
A vállalat négy hónapja megtagadja a dokumentumok kiadását, amelyek többsége a lap Izrael és a Hamász közötti háborúról szóló tudósításaihoz kapcsolódik.
Az első kérelmet május 29-én nyújtotta be az NCPPR-t képviselő Nemzeti Zsidó Érdekvédelmi Központ (NJAC) a május 11-i, „A palesztinok megerőszakolását övező csend” című Nicholas Kristof-cikk nyomán, de a NYT nem tett eleget a kérelemnek.
A The New York Times mentegetni próbálta a Hamászt?
Az új peres eljárás rámutat arra, hogy a független újságírásról kialakult hírneve a lap „legértékesebb” vagyontárgya, és azt állítja, hogy az igazgatóság elmulasztotta olyan ellenőrzési mechanizmusok létrehozását, amelyek biztosítanák a vállalat saját szerkesztői szabványainak betartását.
A kereset példákat hoz fel helyesbítésekre és vitatott tudósításokra, többek között az Al-Ahli kórház 2023. októberi robbanásáról szóló tudósításra, a gázai háborúval kapcsolatos tudósítási hibákra, valamint egy névtelen bejelentő által felvetett aggályokra, aki szerint a belső bejelentési csatornák nem oldották meg panaszát.
A bejelentő, akiről azt állítják, hogy zsidó származású, és körülbelül egy évtizedig dolgozott a The New York Times szerkesztőségében, elmondta, hogy
közvetlenül a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása után a munkatársak hetekig kerestek bizonyítékot arra, hogy a Hamász nem használta az al-Shifa Kórház alatti alagutakat,
még azután is, hogy az izraeli hadsereg novemberben közzétette saját felvételeit az alagutakról. 2023. november 20-án a videóosztály vezetője a szerkesztőség reggeli megbeszélésén még mindig „állítólagos alagutaknak” nevezte az alagutakat.
A NYT szóvivője kijelentette, hogy a pernek „nincs alapja, és nem megfelelő céllal indították”.
„Valójában ez egy nyilvánvaló kísérlet arra, hogy egy független médiaszervezetre saját céljaik elérése érdekében nyomást gyakoroljanak, hamis vádakat fogalmazzanak meg elfogultságról, és ellehetetlenítsék az első alkotmánykiegészítés által védett újságírást” állította a szóvivő.
Kétséges beszámolók Izraelről és a zsidókról
A lap egykori zsidó alkalmazottja a kereset szerint 2019 és 2026 márciusában történt távozása között legalább 15 alkalommal jelezte aggodalmát az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes elfogultság miatt a saját szerkesztőségében, kihasználva minden olyan csatornát, amelyet a vállalat az alkalmazottak rendelkezésére bocsát, beleértve a feletteseit és a humánerőforrás-osztályt is.
„Ha nem tetszenek az itteni értékeink, talán keresned kellene egy olyan helyet, ahol az értékek összhangban vannak a tieiddel”
– mondta a szerkesztőségi alkalmazottnak egy humánerőforrás-képviselő. Egyik főnöke pedig közölte vele, hogy „nem a te dolgod ombudsmannak lenni”.
A The Free Pressnek adott interjúban a bejelentő így nyilatkozott: „A közvéleménynek jogában áll pontosabb képet kapni arról, hogyan állítja össze a Times a híreket, amikor zsidókról vagy Izraelről van szó.” Családja biztonsága miatt a nő névtelenséget kért.
A részvényesek olyan cikkekre is hivatkoznak beadványukban, amelyek az izraeli-Hamász háborúról szóltak, és amelyeket később kijavítottak, köztük egy olyan címsorra, amely szerint a gázai halálesetek száma meghaladta „az elmúlt 40 év háborúiban elszenvedett arab veszteségeket”.
Fotó: Marcin Golba / NurPhoto via AFP
- 06:13
2026. május 19. - 19:05
2019. június 11. - 08:492019. június 16.
