A Boeing és a Rheinmetall az MQ-28 Ghost Bat harci repülőgépet kínálja Németországnak a Luftwaffe CCA-képességének 2029-ig történő felgyorsítására.
A Boeing és a Rheinmetall az MQ-28 Ghost Batot olyan kiforrott platformként kínálja Németországnak, amely lehetővé teheti a Collaborative Combat Aircraft (CCA, együttműködő harci repülőgép)-képesség gyorsabb kiépítését. A javaslat lényege, hogy a már rendelkezésre álló pilóta nélküli harci repülőgépet német fejlesztésű érzékelőkkel, fegyverrendszerekkel és küldetésszoftverekkel integrálnák, miközben a Rheinmetall Németországban önálló rendszerintegrációs kapacitást hozna létre.
Új harci repülőgépet állíthat hadrendbe a német légierő
A két vállalat szerint az eddigi repülési tesztek alapján az MQ-28 képes megfelelni a német követelményeknek mind levegő-levegő, mind levegő-föld műveletekben. A Boeing továbbra is jelentős erőforrásokat fordít a platform fejlesztésére, beleértve a földi célok elleni képességek bővítését is, míg a Rheinmetall rendszerintegrátorként támogatná Németország képességfejlesztési programját.
A Boeing szerint az MQ-28 Ghost Bat egyik legfontosabb előnye a platform fejlettségi szintje. A vállalat kiemelte, hogy a Ghost Bat az első és egyetlen olyan csapásmérő autonóm harci repülőgép, amely már multinacionális hadgyakorlatokon is részt vett, köztük az Egyesült Államok vezette Valiant Shield gyakorlaton.
„Miközben világszerte számos CCA-program még mindig a koncepcióalkotás, a követelmények meghatározása vagy a kezdeti tesztelés szakaszában tart, az MQ-28A Ghost Bat már ezeken az alapvető fejlesztési lépéseken is túl van”
– magyarázta Glen Ferguson, a Boeing Defense Australia MQ-28 programért felelős globális igazgatója.
A vállalatok szerint egy már létező és kipróbált repülőgép alkalmazásával Németország hamarabb összpontosíthatna saját nemzeti technológiáinak integrációjára, valamint az ember vezette és pilóta nélküli rendszerek közös alkalmazására vonatkozó hadműveleti koncepciók kidolgozására.
A német hadiipar már beállt a projekt mögé
Az MQ-28 egyben fejlesztési és tesztplatformként is szolgálhatna a Luftwaffe számára, amelyen tovább tökéletesíthetnék a hagyományos, személyzettel repülő és a pilóta nélküli repülőgépek együttműködését. A Boeing szerint ennek a munkának jóval azelőtt meg kell kezdődnie, hogy az új képességet ténylegesen hadrendbe állítanák.
A Boeing a program köré német ipari együttműködési hálózatot épít ki a Rheinmetall, a Rohde & Schwarz, a Diehl Defence és a Hensoldt bevonásával. A vállalatok szerint az együttműködés célja, hogy Németország hosszú távon saját területén legyen képes a szükséges technológiák fejlesztésére, integrálására és továbbfejlesztésére.
A Rheinmetall első lépésként független rendszerintegrációs képességet kíván létrehozni az MQ-28 számára Németországban. A tervezett modell szerint a szoftverfejlesztés, a küldetésrendszerek integrációja és a szellemi tulajdon kezelése egyaránt a német ipari ökoszisztémán belül maradna.
„Németországnak nem kell választania a gyorsaság és a függetlenség között. Olyan megoldást kínálunk, amellyel a kettő egyszerre érhető el”
– mondta Mike Schmidt, a Rheinmetall Air, Uncrewed and Space üzletágának vezérigazgatója.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Boris Pistorius német védelmi miniszter március 27-én, ausztráliai látogatása során beszélt arról, hogy Németország fontolóra vette a Ghost Batot.
Ezzel a Ghost Bat a harmadik olyan együttműködő harci repülőgép lett, amelyet Németország vizsgál: a másik két jelölt a német Helsing startup által fejlesztett CA-1 Europa, valamint a Kratos XQ-58A Valkyrie. Utóbbi rendszer 2025 júliusában került a német légierő látókörébe, miután a Kratos és az Airbus Defense and Space együttműködési megállapodást kötött, amely akár más európai országok számára is megnyithatja az utat hasonló ajánlatok előtt.
Mik azok az együttműködő harci repülőgépek?
A Collaborative Combat Aircraft-programok a világ légierőinek legfontosabb jövőbeli fejlesztései, amely autonóm vagy félig autonóm katonai drónok/harci repülőgépek létrehozását célozza. Ezek a gépek nem önállóan, hanem ember vezette vadászgépekkel – például F-35-ös vagy a jövőbeli hatodik generációs vadászgép-típusokkal – együttműködve működnek majd. A koncepció lényege az úgynevezett „loyal wingman” szerep: a pilóta vezette gépet több olcsóbb, pilóta nélküli repülő eszköz kíséri, amelyek felderítési, elektronikai hadviselési vagy akár csapásmérő feladatokat is elláthatnak.
Ezek egyik fő célja, hogy jelentősen növeljék a hadrafogható légi eszközök számát anélkül, hogy minden egyes platform drága, ember által vezetett vadászgép lenne. Az autonóm rendszerek bevetése csökkenti a pilótákra leselkedő kockázatokat, miközben rugalmas és erősokszorozó harcrendszereket dob harcba. Az új harci repülőgépek várhatóan kulcsszerepet játszanak majd a jövő konfliktusaiban, különösen olyan nagy intenzitású hadszíntereken, ahol a gyors döntéshozatal, a hálózatközpontú hadviselés és az ember-gép együttműködés döntő jelentőségű lesz.






