„…végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egyszemélyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására” – írta Facebook-posztjában a Magyar-kormány oktatási minisztere, Lannert Judit.
„Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is újragondoljuk és megújítjuk” – írja posztjában a miniszter, kiemelve, hogy „az elmúlt években számos jogos szakmai kritika érte a jelenlegi magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szerkezetét és tartalmát.” Ezért első lépésként
„teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot. Az új szabályozásra vonatkozó javaslatot már az új bizottság készíti el”
– írja Lannert Judit, a cél „egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi”.
A miniszter fontosnak nevezi, hogy a végleges szabályozás a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira is épüljön. „Ezzel végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egyszemélyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására.”
Takaró Mihály, a „hazafias” oktatáspolitikus
A Neokohn megalakulása óta egy tucatnyi cikket szánt Takaró Mihály közéleti szereplésének, a Horthy Miklós nagy rajongójának számító író, irodalomtörténész, tanár munkásságát ugyanis számos antiszemita botrány kísérte. Ezzel együtt 2006 óta volt az Oktatási Hivatal külső munkatársa.
2019 júliusában az Orbán-kormány a korábban jobbikos rendezvényeken fellépő Takarót bízta meg annak a munkacsoportnak a vezetésével, amelynek feladata az volt, hogy az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) tervezetében írja át „hazafiasabbra” a humán műveltségterületeket, főként a magyar irodalmat és történelmet érintő részeket.
A feladatot egyebek mellett azzal a nagy feltűnést keltő lépésével oldotta meg, hogy új NAT irodalom tananyagából
kihagyta az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, míg számos jobboldali, antiszemita szerzőt belevett. Az ő kezdeményezésére került az új NAT-ba Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Nyirő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső és Sinka István is.
„Itt az ideje – és azt hiszem, hogy a megújulásnak ez egy nagyon lényeges része -, hogy kiegészüljön a mi kulturális kódunk, vagyis a közös ismeretanyagunk” – fogalmazott Takaró 2020-ban a változásokról.
„Tényleg ez a közös kulturális kódunk? Tényleg a közös tudásanyagunk szintje a szegregáció, a nyílt antiszemitizmus és a Horthy-rezsim dicsőítése, szemben a Nobel-díjas Kertész Imrével?
Ez az a hazafiasság, amivel Takaró Mihálynak fel kellett töltenie a nemzeti alaptantervünket?” – írta válaszul a Neokohnnak írt fontos publicisztikájában Steiner Zsófia, az Egység főszerkesztője.
Ugyanabban az évben egyébként a botrány hatására Kertész Imre visszakerült a tantervbe.
Nem volt benne biztos, hogy Spiró György ember
A Kásler Miklós akkori emberi erőforrások-miniszter kegyeltjének számító Takaró több ízben hangsúlyozta neves magyar alkotók, például Radnóti Miklós vagy Molnár Ferenc zsidó származását, megkérdőjelezve helyüket a nemzeti kánonban. 2014-ben azzal a Kertész Imrével egy időben kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, akinek szintén nyíltan megkérdőjelezte a magyarságát.
Öt évre rá a József Attila-díjat is átvehetette a korábban az ún. „nemzeti radikális” szubkultúrában mozgó irodalmár – ahhoz képest, hogy megvetette József Attilát.
A magyar írók közül Takaró jobban kedvelte a zsidókról mindig negatív hangon író Tormay Cécilt és az antiszemita Nyírő Józsefet, akik szerinte „zsenik” voltak. Korábban a Nyugatot „kis zsidó lapocskának” nevezte.
Ami pedig a kortárs magyar irodalmat illeti, Takaró egy alkalommal vonakodott, hogy egyáltalán embernek nevezze-e Spiró Györgyöt.
Fotó: YouTube
- 12:09
2020. február 5. - 12:122019. július 3.
- 16:262019. július 3.
