Elfogyott az arab olajmonarchiák türelme Iránnal szemben.
Bahrein és Kuvait a hónap elején titokban vadászgépeket küldött iráni katonai célpontok ellen, ami a két öböl menti állam első közvetlen katonai válaszcsapását jelentette Teheránnal szemben – adta hírül a The Wall Street Journal.
Arab vadászgépek bombázták Iránt
A lapnak nyilatkozó, az ügy részleteit ismerő források szerint a légicsapások során iráni drón- és rakétatároló létesítményeket, valamint egyéb katonai célpontokat támadtak meg válaszul az iráni támadásokra.
A források szerint Bahrein és Kuvait viszonylag kis légi haderővel rendelkezik, amely amerikai és európai gyártású harci repülőgépekre épül. A bahreini légierő gerincét az amerikai gyártású F-16 Fighting Falcon vadászbombázók alkotják, amelyeket az elmúlt években a legkorszerűbb F-16 Block 70 változattal kezdtek felváltani, jelentősen növelve az ország csapásmérő és légiharc-képességeit. Kuvait ezzel szemben vegyes flottát üzemeltet: az ország egyszerre állította szolgálatba az amerikai F/A-18E/F Super Hornet többfeladatú vadászgépeket, valamint az európai fejlesztésű Eurofighter Typhoon típusokat.
Kis méretük ellenére a két ország vezetői úgy ítélték meg, hogy nem engedhetik meg Iránnak, hogy következmények nélkül folytassa a velük szembeni támadásokat.
Hogyan áll a háborúhoz a többi arab állam?
A jelentés szerint Omán és Katar ezzel szemben továbbra is igyekszik egyensúlyt fenntartani Irán és a nyugati országok között, ezért nem mutat különösebb hajlandóságot arra, hogy közvetlenül szembeszálljon Teheránnal.
A Wall Street Journal azt is állítja, hogy Szaúd-Arábia a konfliktus korábbi szakaszában csatlakozott az Egyesült Arab Emírségek Irán elleni hadműveleteihez, ugyanakkor jelenleg felülvizsgálja további szerepvállalását.
A lap értesülései szerint az Egyesült Arab Emírségek, amely a háború kezdetén több alkalommal is csapásokat mért iráni célpontokra, hírszerzési információkkal segítette a kuvaiti és bahreini támadásokat, valamint légvédelmi fedezetet biztosított a műveletekhez. A források ezt annak jeleként értékelik, hogy az arab államok között egyre szorosabb katonai együttműködés formálódik Iránnal szemben.
Az Emírségek volt a legaktívabb
A háború során az Egyesült Arab Emírségek több tucat légicsapást hajtott végre Irán ellen amerikai és izraeli hírszerzési támogatással – adta hírül nemrég szintén a Wall Street Journal. A lap egy olyan támadásról is beszámolt, amit Izrael és az Emírségek közösen hajtott végre.
A WSJ több forrásra hivatkozva azt állította, hogy az Emírségek az iráni támadásokra válaszul vette célba az iráni energiaipari infrastruktúrát. A műveleteket Amerikával és Izraellel összehangolva hajtották végre, felhasználva mindkét ország hírszerzési értesüléseit.
A háború kezdetén az Öböl menti államok még azt hangoztatták, hogy nem engedik területük vagy légterük felhasználását Irán elleni támadásokhoz. Ez az álláspont azonban több országban megváltozott, miután Teherán rakéta- és dróntámadásokat intézett a térség államai ellen.
Irán a háború során több mint 2800 rakétát és drónt indított az Emírségek ellen – többet, mint bármely más ország, beleértve Izraelt is.
