Az amerikai hírszerzés szerint az iráni csapások a CIA-állomások ellen egyre inkább felvetik az orosz szerepvállalás lehetőségét.
A források szerint a támadások pontossága és hatékonysága arra utalhat, hogy Moszkva célzási adatokat osztott meg Teheránnal a CIA támaszpontjairól. Elemzők továbbá úgy vélik, hogy a rijádi támadást orosz fejlesztésekkel továbbfejlesztett drónokkal hajthatták végre.
Speciális orosz drónok, Irán és a CIA
Az amerikai hírszerzés vizsgálja, hogy Moszkva célzási információkkal vagy fejlett dróntechnológiával segíthette-e azokat az iráni támadásokat, amelyek a Perzsa-öböl térségében található CIA-létesítményeket érték – írta meg a Reuters négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
A hírügynökség szerint az amerikai hírszerzési elemzők egyelőre nem jutottak végleges következtetésre, ugyanakkor vizsgálják a támadások rendkívüli pontosságát és hatékonyságát, valamint azt is, hogy ezek miként kapcsolódhatnak Oroszország Iránnak nyújtott, hosszú ideje fennálló katonai és technológiai támogatásához.
A Reuters beszámolója szerint márciusban legalább két CIA-létesítményt ért támadás: az egyik a rijádi amerikai nagykövetségen működő CIA-állomás volt, a másik pedig egy Irak keleti részén található objektum. A támadásokban nem jelentettek áldozatokat.
A hírügynökség nyugati tisztviselőkre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az elemzők szerint a szaúd-arábiai támadás során Irán által gyártott, de orosz technológiai fejlesztésekkel továbbfejlesztett Sahed drónok változatait használhatták.
Egyes hírszerzési értékelések szerint Oroszország akár a célzási rendszerek vagy a navigációs képességek biztosításában is segítséget nyújthatott Iránnak. A Reuters ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeket az állításokat független forrásból egyelőre nem erősítették meg.
Korábban is érkeztek már hírek az orosz segítségről
Márciusban a The Washington Post arról számolt be három, az ügyre rálátó forrásra hivatkozva, hogy Oroszország hírszerzési adatokat biztosít Iránnak annak érdekében, hogy segítsen az Egyesült Államok közel-keleti erőinek célba vételében. Ez a beszámoló volt az első jele annak, hogy egy másik amerikai ellenfél közvetett módon bekapcsolódhatott a harcokba. A lap szerint a háború kitörése óta Oroszország információkat szolgáltatott Iránnak az amerikai katonai célpontok – köztük hadihajók és repülőgépek – tartózkodási helyéről.
„Úgy tűnik, ez egy elég átfogó erőfeszítés”
– mondta akkor az egyik forrás Moszkva hírszerzési támogatásáról, amelyet az iráni rezsimnek nyújt.
Az, hogy Oroszország hírszerzési információkat ad át Iránnak, a gyakorlatban többféle konkrét segítséget jelenthet a hadműveletek során. Ez elsősorban a térségben tartózkodó amerikai hadihajók, repülőgépek és katonai létesítmények pontos vagy közel valós idejű helyzetének megosztását foglalhatja magában, amit műholdas felderítésből, rádióelektronikai lehallgatásból vagy más katonai megfigyelési rendszerekből szerezhettek.
Az ilyen adatok lehetővé tehetik Irán számára, hogy pontosabban tervezze meg a drón- vagy rakétatámadásokat, illetve hogy hatékonyabban kerülje el az amerikai lég- és rakétavédelmirendszereket.
A hírszerzési támogatás emellett kiterjedhet az amerikai csapatmozgások, logisztikai útvonalak vagy légvédelmi rendszerek működésének elemzésére is, ami jelentősen javíthatja az iráni hadsereg célpontkiválasztási és támadástervezési képességeit.





