Amichay Éva: Az izraeli tábornokok lázadása, 2. rész

városgazdász, újságíró, lakástervező

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Állandó szerzőnk, Amichay Éva legújabb cikksorozata az izraeli katonai vezetés szerepébe nyújt egyedi betekintést. 

A tábornokok lázadása nem légüres térben történt. Éveken át alakult, formálódott, ahogy változatos eszközökkel a tisztviselők uralma elhatalmasodott a választott képviselők felett. A biztonságért felelős vezetés (hírszerzés és katonaság), a szakértelemre való hivatkozással felülírta a kormányzati politikát, és a saját ideológiája szerintit állította a közösség érdekei elé.

2010-ben Benjamin Netanjahu a miniszterelnök, Meir Dagan a Moszad vezetője. Netanjahu elsőrangú veszélyként jelöli meg az iráni atomprogramot. Annak megsemmisítését légitámadással akarja megoldani. Dagan nem ért ezzel egyet. Hogy megakadályozza, a szigorúan titkos akcióról értesíti a CIA vezetőjét.

A szakmai gőg, ami ebben a lépésben Dagant vezette, hatalmas kárt okozott Izraelnek. Az ukrajnai származású Dagan nem ismerte kellőképp az iráni rezsim természetét,

Netanjahu előrelátását hibásan öncélú politikai lépésnek vélte. Miután elbocsátották hivatalából, telekürtölte a sajtót a tervezett akcióval.

Hatalmas hibaként Dagan ellen nem indult eljárás – háborús hőst nem küldtek börtönbe egy kis hazaárulásért.
Bizonyos körökben ennek az volt az üzenete, hogy így kell ezt csinálni, nem történik semmi, ha a döntéseket kivesszük a politikusok kezéből.

Amichay Éva: Az izraeli tábornokok lázadása 1. rész

Amichay Éva legújabb cikksorozata az izraeli tábornok szerepébe nyújt egyedi betekintést. 

Az elhíresült csipogó-akció

A kényes információk kiszivárogtatása annak érdekében, hogy bizonyos akciókat megakadályozzanak – ennek az öntelt “szakmai” vezetésnek többször használatos eszközévé vált, így majdnem megakadályozta az elhíresült csipogó-akciót.

16 órával azelőtt, hogy a csipogókat aktiválták, Ronen Bergman a Ynet-en a következő szöveget jelentette meg: “Vezető tisztviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy a kormány veszélyes lépéseket fontolgat az északi fronton, amelyek még nagyobb bajba sodorhatnak minket.”

Netanjahu azért rendelte el az azonnali csipogó-akciót, mert a Hezbollah vezetése már gyanakodott az eszközre és bevizsgálásra Iránba küldtek néhány darabot.

A Moszad szövevényes akciója kudarcba fulladhatott volna egy ilyen cikk miatt. A Hezbollah vezető embereiről begyűjtött információk és kiiktatásuk a csipogók felrobbantásával, fontos eleme volt a terrorszervezet elleni hadviselésnek.

A politikusok döntései befolyásolásának bevált módszere az adatok meghamisítása, vagy elhallgatása. 2018-2021 között minden pénteken a gázai határszakaszon, agresszív tömeges felvonulás volt, tucatjával égettek gumiabroncsokat és a fekete füst leple alatt megrongálták a kerítéseket, köveket dobáltak a határőr katonákra, egy esetben közvetlen közelről lelőttek egy katonát. A határmenti búzatáblákat felégették, léggömbökkel robbanóanyagot juttattak el a közeli, izraeli településekre.

Mi fontosabb, hogy mit gondolnak Izraelről, vagy hogy mi szolgálja Izrael biztonságát?

Az arabokkal való együttműködésről álmodozók egy része levette a rózsaszín szemüvegét, és szembenézett a valósággal.

A hadsereg akkori főparancsnoka Gadi Eisenkot, aki a közelgő parlamenti választáson miniszterelnöki pozícióra pályázik, elvetette a határozott katonai válaszlépést. A statisztikákat rendre meghamisították, a Hamasz akcióját marginálisnak tüntették fel a velük cinkos médiában. Azokban az években a médiát a baloldal uralta, a napjainkban népszerű 14-es, jobboldali csatorna még csak hagyományőrző műsorokkal próbálkozott, híreket, politikai tartalmakat csak 2021-től sugároz.

Az adatok meghamisításánál is súlyosabb lépés a katonai felsővezetés részéről, amikor a politikai döntéseket szabotálja.

Elmaradt az események elemzése és a tanulságok levonása

2023.12.11. Netanjahu a Külügyi és Biztonsági Bizottság ülésén a következő utasítást adta: “Fel kell készülni a rendbontásra, ha ennek bármilyen jelét tapasztaljuk, a helikopterek azonnal fel kell szálljanak, hogy gondoskodjanak a kellő válaszról.”

Az októberi vérengzés után vagyunk, minden erővel meg kell akadályozni, hogy a gázaiak tette mintát adjon a Jehuda és Somron (Júdea-Szamária, azaz Ciszjordánia – a szerk.) területein tevékenykedő terroristáknak. A katonai parancsnokság azonban semmit nem tett annak érdekében, hogy a kellő védelmet biztosítsa a zsidó településeknek.

Látszatintézkedésként egyezkedni próbáltak a Palesztin Hatósággal, hogy az ő fegyvereseik lépjenek fel a Hamász-terroristák ellen. Ezzel az Izraeli Véderő alapvető feladatát adta fel.

2003-ban az izraeli és az amerikai hírszerzés azzal állt elő, hogy Szaddam Husszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak. Az USA elindította a második Irak elleni háborút. Utóbb kiderült, hogy téves információ volt. Yuval Steinitz, a Külügyi és Biztonsági Bizottság elnöke vizsgálatot akart indítani a tévedés okairól, de az egész katonai és hírszerzési felsővezetés ellenállt a vizsgálatnak.

Amichay Éva: Az izraeli jogi diktatúra maffiamódszerei

Az izraeli jogi diktatúra harmadik és negyedik pillére az ügyészség és a rendőrség. Amichay Éva írása.

Egy olyan országban, ahol folyamatos az ellenséggel való küzdelem, ez a szituáció felértékeli a fegyveres erők hatalmát. Ezt már Ben Gurion (Izrael első miniszterelnöke) is felismerte, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a hadügyminiszter polgári személy legyen, vagyis a kötelező katonai szolgálatán túl ne legyen több évig hivatásos katona.

Az a gyakorlat, hogy magasrangú katonai vezetők leszerelésük után politikusi karriert építenek, nem egészséges egy demokratikus államban.

A katonaság egy rendkívül hierarchikus rendszer, nyoma sincs benne a demokráciának. Aki ebben éli le felnőtt évei javát, ötven évesen nem lesz demokrata. A katonákat övező tisztelet sokszor magas politikai polcra emeli őket, hogy aztán kiderüljön, milyen csapnivaló politikusok. Túl sok mintát kaptunk erre, Ariel Sarontól kezdve Ehud Barakon át Beni Ganzig, és ezzel a sornak közel sincs vége.

A hadsereg, amelyben alsó szinten kötelező minden esemény elemzése és a tanulságok levonása, a tábornokok régiójában ez a gyakorlat elillan. Ahogy nem lehetett vizsgálatot indítani a téves hírszerzési adatok miatt 2003-ban, úgy akadályozta meg a sereg felsővezetése, hogy a 2023-as fiaskónak az okait alaposan feltárja az állami ellenőrző szerv.

Amichay Éva: A nagy Bibi-bumm – Benjamin Netanjahu színre lép

A Neokohn szerzőjének legújabb cikkében Benjamin Netanjahuról lesz szó.

Amikor a demokrácia védelme leplezi a valódi szándékot

A legabszurdabb kérdés az igazságügyi reform idején 2022-ben merült fel, miszerint “nem tudni, hogy a hadseregnek kinek a parancsát kell elfogadnia”. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a hadsereg a megválasztott kormánynak tartozik engedelmeskedni. Az, hogy az izraeli gyakorlatban a legfelsőbb bíróság már tetszése szerint értelmezi, elveti és újrafogalmazza a törvényt, nem jelenti azt, hogy a hadsereg főparancsnokának a főbíró a főnöke.

2022-ben az izraeliek döntő többsége Netanjahunak adott bizalmat. Ezt a tényt a bukott baloldal képtelen volt elfogadni, és a megalakuló kormányt az első naptól kezdve illegitimnek nevezte. Ezt harsogták a tüntetéseken, erről folyt a szó a mainstream médiában. A korábbi elit, amely gazdaságilag erős, de a választásokon már nem tud többséget szerezni, okosabbnak tartja magát, annak ellenére, hogy az arabokkal való viszonyt illetően évtizedek óta bizonyítottan téved.

A hírszerzési és a katonai információk szűrése csökkenti a felelős politikusok cselekvési lehetőségeit, ezzel a tisztviselők átveszik az irányítást úgy, hogy valójában a felelősség már nem őket terheli.

Október 7-e után, miközben az érintett “szakemberek” minden felelősséget igyekeztek lerázni magukról, azonnal megindult a vádaskodás a kormány, illetve Netanjahu ellen.

A kormány nyílt fenyegetése azonban korábbi eredetű. A választások után, az új Netanjahu-kormány hivatalba lépése előtt két héttel, 2022. december 16-n a Yediot Aharonot piacvezető napilapban a következő jelent meg:

“Törvény szerint a közrendre, a demokráciára egyetlen szervezet képes vigyázni, és ez a Shabak (belbiztonsági hírszerző szervezet). A törvényalkotó vélhetőleg nem gondolt arra, hogy a demokrácia legnagyobb ellensége éppen a parlament lesz.

Korábban nem volt szükség arra, hogy az állam valamely szerve ellen kellene megvédeni a demokráciát, de a kérdés ma már korántsem teoretikus. A jel szerint a cselekvés órája elérkezett.”

Azon túl, hogy a titkosügynökök leginkább egy diktátor hatalmát képesek megvédeni és nem a demokráciát, a fenyegető hangvétel már puccsra való felhívásként is értékelhető. A sokszorosan emlegetett demokrácia védelme igyekszik leplezni a valódi szándékot. A hatalom visszaszerzésének vágya olyan erős ezekben a körökben, hogy győzelmet sem az ellenség felett akarnak aratni, hanem azt saját kormányuk megdöntésében látják.

Végül is, a Netanjahu kormány kitölti a teljes, négy éves kadenciáját, ami ilyen ellenszélben folytatott, háborúk közepette nem kis teljesítmény.

Ez az írás eredetileg a szerző saját oldalán jelent meg, és engedélyével került közlésre. Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt. Fotó: Israeli Army / AFP

Amichay Éva: Az izraeli jurisztokrácia végnapjai

A katonai főügyész elmozdítása még csak egy tégla kiesése az izraeli  jurisztokrácia bástyájából. Vélemény.

Amichay Éva: Az izraeli politika első három évtizede

Amichay Éva legújabb cikksorozatának harmadik része.

Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.