130 milliárd sékeles (13 ezer milliárd forintos) haderőfejlesztésre készül Izrael – új fegyverek, vadászgépek, lőszergyárak, sőt még űrprogram is szerepel a tervek között.
Az IDF és a védelmi minisztérium közösen készíti elő azt a 130 milliárd sékeles haderőfejlesztési programot, amely új harci repülőgépek, fegyverrendszerek, lőszergyárak és hadiipari infrastruktúra beszerzését célozza. A Walla értesülése szerint a többéves programot Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2025 decemberében jóváhagyott, 350 milliárd sékeles védelmi költségvetés-emelése teszi lehetővé.
A fejlesztési csomag célja, hogy Izrael hosszú távon csökkentse külföldi beszállítóktól való függőségét, különösen a fegyverembargók és exportkorlátozások fényében.
Új harci repülőgépek, helikopterek, lőszergyárak és űrprogram
A beruházási csomag felgyorsítja új lőszer- és fegyvergyárak, valamint a szükséges hadiipari infrastruktúra kiépítését, miközben célja, hogy a szárazföldi erők harckészültsége visszatérjen a 2023. október 7-e előtti szintre. A fejlesztési programban szerepel:
- új vadászgépek beszerzése;
- légi utántöltő repülőgépek vásárlása;
- harci helikopterek rendszeresítése;
- haditengerészeti hajók beszerzése;
- páncélozott harcjárművek fejlesztése;
- korszerű fegyver- és lőszergyártó kapacitások létrehozása;
- valamint egy új űrprogram elindítása.
A védelmi minisztérium és az IDF várhatóan a jövő héten terjeszti a kormány elé a 130 milliárd sékeles fejlesztési tervet, amelynek végleges jóváhagyásáról a miniszteri bizottság dönt.
A Walla értesülése szerint a program alapelveit már jóváhagyta Jiszrrael Katz védelmi miniszter, a végrehajtás előkészítését pedig a minisztérium főigazgatója, Amir Baram nyugalmazott vezérőrnagy irányítja.
Elhúzódó vita a fegyverkezés finanszírozásáról
A beszámoló szerint a pénzügyminisztérium hónapokon keresztül nem tett érdemi előrelépést a program finanszírozásában. Indoklásuk szerint addig nem lehetett elindítani a többéves beszerzéseket, amíg nem születik megállapodás a következő évek védelmi költségvetésének alapjáról.
A tárca álláspontja szerint a védelmi kiadások már most is rendkívül magasak, ezért nem áll rendelkezésre elegendő forrás valamennyi tervezett fejlesztésre. Ezzel szemben az IDF vezetői úgy vélik, hogy a következő évtized katonai képességeinek kiépítése szempontjából kulcsfontosságú beruházásokról van szó. A pénzügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a hadsereg három hónapon át tárgyalt a költségvetési keretről, ám a nézetkülönbségek a külső szakértők bevonása ellenére sem csökkentek.
A háborúk jelentősen növelték a terheket
A helyzetet tovább nehezítette, hogy az izraeli hadseregnek egyszerre kellett fenntartania műveleteit a Gázai övezetben, Libanonban és Szíriában, ami időszakonként több mint 100 ezer tartalékos mozgósítását tette szükségessé.
Az IDF Tervezési Igazgatóságának számításai szerint ez összesen 40 milliárd sékeles költségvetési hiányt eredményezett. A hadsereg szerint ez újabb akadályt jelentett a pénzügyi tárcával folytatott egyeztetéseken, miközben a reguláris, hivatásos és tartalékos állomány létszámhiányával is meg kellett küzdeni.
A pénzügyminisztérium csökkentette volna a keretet
A pénzügyi tárca eredetileg azt javasolta, hogy a következő tíz év védelmi fejlesztéseire ne 130, hanem 115 milliárd sékelt fordítsanak. A Walla szerint az IDF, a védelmi minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács végül hajlandónak mutatkozott erre a kompromisszumra, noha eközben a Közel-Kelet és Európa legtöbb országa jelentősen növeli katonai kiadásait.
A pénzügyminisztérium azt is szorgalmazta, hogy először csak a 2026-os, majd a 2027-es költségvetésről szülessen megállapodás, és csak ezt követően döntsenek a következő évekről. A hadsereg azonban ragaszkodott ahhoz, hogy hosszú távú szerződéseket köthessen az izraeli hadiiparral, mivel új gyártósorok kialakítása és a munkaerő felvétele csak kiszámítható finanszírozás mellett lehetséges.
Emellett az IDF legalább évi 50 ezer tartalékos biztos mozgósításának jóváhagyását is kérte, miközben a kormány továbbra sem döntött a kötelező sorkatonai szolgálat meghosszabbításáról.
Milyen megállapodás született végül?
A védelmi minisztérium végül elfogadta a 2026-os költségvetést anélkül, hogy a következő évtized teljes finanszírozásáról döntés született volna. A fordulatot az állami számvevő beavatkozása hozta, aki a 40 milliárd sékeles költségvetési hiányt jelölte meg a megállapodás legfőbb akadályaként.
A felek végül úgy döntöttek, hogy a hiányt két lépcsőben csökkentik: azonnal 15 milliárd sékellel, majd az év hátralévő részének teljesítményétől függően további 25 milliárd sékellel.
Ezzel párhuzamosan a védelmi vezetés jelentős eredményt ért el: Benjamin Netanjahu jóváhagyta, hogy már 2026-tól megkezdődjenek a hadiipari szerződéskötések a 350 milliárd sékeles fejlesztési programból 130 milliárd sékel értékben.
